Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-04 / 155. szám
1998. július 4., szombat mmm A HIT VILÁGA 15. oldal Minden napra egy kereszt Sokféleképpen értelmezhető a címben föl- írt mondat. Szólásaink között nem egy szerepel, amelyekben a kereszt szó jelentése bizonyos dolgokra utal, legfőképpen bánatra. nem szívesen cipelt keserűség-teherre. „Mindönkinek mögvan a maga körösztje.” „Béküjjetök, hiszen mindkettőtök helyött is vitte Jézus a körösztöt.” „Fáj a körösz- töm.” „Nagy köröszt néköm az a részögös uram.” „Olyan mérges vagyok, hogy még a lélök is körösztbe áll bennem.” „Odave- szött a becsület, körösztöt lőhet rá vetni.” A kereszt jelkép, szimbólum. Útszéli keresztek állítása többszáz esztendős szokása a kereszténységnek. Állítottak fából, kőből, vasból. Ezek az út menti keresztek minden bizonnyal hatással voltak a Szeged melletti Szőregen élő Kanalas Istvánra ahhoz, hogy keresztjeit megfaragja. Nem kevesebbet, mint ahány napja van egy kerek esztendőnek: háromszázhatvanötöt „A harmincas évek derekán a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen Kálót vezetőképző tanfolyamon vehettem részt Ott mondották, hogy lehetőség lesz, hogy Csíksomlyóra menjenek közülünk azok, akik vonzalmat éreznek a fafaragáshoz. Én is jelentkeztem. De hát a táborozásból nem lett semmi, mivel kitört a második vüág- háború. Odalett a nagy remény, az álom.” Kanalas István, mint más szőregi család gyermeke, virágkertészkedéssel foglalkozott. Megházasodott, két gyermekük lett. És most már teljesen veszettnek hitte a hajdan oly nagyon vágyott fafaragást: fontosabb volt a megélhetéshez szükséges, minden napi kemény munka. De azért, ha meglátott egy formás fadarabot, deszkalapot, „szinte láttam, mit lehetne kifaragni belőlük”. Nem egyet titkon félre is tett belőlük. Hanem amikor elérte a nyugdíjas korhatárt. már nem tágított. Szinte hihetetlen, de színigaz: minden nemű előképzettség nélkül kezdett munkához, hogy deszkalapokra faragja királyaink, illetve nagy magyarjaink arcmását. Szerszámkészlete mindössze néhány alaposan megráspolyo- zott kaszakővel is megsimogatott bicska, kés volt. Egyszer csak azon kapta magát, hogy Magyar utcai lakóházuk egyik utcai szobájában már nagyon keresni kellett az újabb alkotásoknak a helyet. A falon egyfáből való láncok. Kálót jelvény, míves keretes tükrösök, mángorlók, és egyre több kereszt, egyre több táblakép függött Megteltek a szekrényfiókok, de jutott alkotás a szekrények tetejére, az asztalra, a fotelokba, és egyre-másra a szőnyegre, hogy nagyon figyelni kellett hova lépünk. Mert Kanalas István egyre csak faragott. „Faragtam pásztorbotot Gyulay Endre szeged-csanádi megyés, illetve Majnek Antal kárpátaljai püspök uraknak, hat darab gyertyatartót a szegedi dóm, egy hatalmas, egyfából való töviskoszorút pedig a tápéi templom számára. A legbüszkébb arra a táblaképre vagyok, amelyet a Szentatyának ajándékozhattam.” Nemrég a szegedi múzeum Fekete-házának egyik kiállítótermében Gyulay Endre püspök úr nyitotta meg Kanalas István Minden napra egy kereszt című, a magyar nemében egyedülálló kiállítását Aki Szegeden jár, ne szalassza el Kanalas István kiállítását: szeptember végéig várja látogatóit, térjenek be „csodást” látni. Ifj, Lele József néprajzkutató Sarlós Boldogasszony ünnepe M. S. mester: Mária látogatása Erzsébetnél „Gábor főangyal tudtára adván a Boldogságos Szűznek Istenfia megtestesülésének titkát, kijelenté neki egyszersmind, hogy rokona, Örzsébet is késő korában méhében fogadott és fiat szül. Mária szívből örvendezett a fölött, s elsietett Örzsébet látogatására. Sem a hegyeken által az utak nehézsége, sem a Názáret- hez 40 órányira fekvő hely távolsága őt vissza nem tartóztatható...” — Írja egy 1843-ban, Pécsett kiadott könyvben Scitovszky János pécsi püspök. Egy legenda szerint Mária elszáradt fákból és tüskés bokrokból álló erdőn ment keresztül, és utána kizöl- deltek a fák, és virágot hoztak a tüskék. Mária és Erzsébet találkozásának köszönhetjük az „Üdvözlégy Mária” kezdetű ima első részét, mert Erzsébet a következő szavakkal köszöntötte: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott méhednek gyümölcse...”, amire Mária a „Magnificat...” kezdetű énekkel válaszolt, amelyet a zsolozsma vecsernyéjében ősidők óta minden nap elimádkoznak. Mária három hónapig maradt Erzsébetnél, azaz Keresztelő Szent János megszületéséig; az ünnepet a látogatás végére tették, ami három hónappal van a Szent Szűz fogantatása után. Sarlós Boldogasszony ünnepét Szent Bonaventura kezdeményezésére 1263-ban kezdték megtűni a ferencrendieknél. VIII. Bonifác pápa 1389-ben az egész egyházban parancsolt ünnepnek nyilvánította, IX. Pius pápa (1846-78) másodrendűvé minősítette. Ez a nap tehát Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásának ünnepe (Visitatio Beatae Mariae Virginis). Hogy magyar nyelvterületen miért hívják másként, annak egyszerű a magyarázata. Mivel Szűz Mária látogatásának a napja az aratás idejére esik, Magyarországon a többi Szűz Mária, illetőleg Boldogasszonyünneptől a „sarlós” jelzővel különböztették meg. Parancsolt ünnep jellegét nálunk az 1493-ban tartott esztergomi tartományi zsinat is megerősítette. A földművelő nép körében évszázadokon át, sok helyütt még a 20. század küszöbén is élt az aratási szokásokkal, munkakezdéssel összefonódott ünnep emléke. Az Ipoly mentén az idősebb asszonyok még a két világháború közötti időszakban is számon- tartották, megúlték Sarlós Boldogasszony ünnepét. „Ha Sarlós Boldogasszonykor esik az eső — mondották —, akkor utána 40 napon át is esni fog.” (Mint a Medárd-naphoz fűzött hiedelem szerint is). Másutt az országban ezen a napon szedett bizonyos növényeknek különös gyógyító erőt tulajdonítottak, mindenek előtt a női betegségek ellen. Például Szegeden és környékén fodormentát szedtek, majd a templomban megszenteltették, s a női, de a férfi betegeknek is teát főztek belőle. A szenteléskor a pap az egyház által előírt imaszöveget mondja, közben keresztet vet a növényre, szenteltvízzel meghinti, és egy, a papnak segédkező, rendszerint ministránsgyerek tömjénnel megfustöli. Az egyház tanítása szerint ugyanis a megszentelt tárgyak, azaz szehtelmé- nyek többek között elősegítik a jó termést, kieszközlik a földi javakat és gyógyító hatásúak. Ezeknek a szentelményeknek a néphit rendkívüli erőt tulajdonított. Dr. Csonkaréti Károly NAPTÁR 4. szombat: Krétai András előbb Jeruzsálemben élt. Tivadar pátriárka szentelte pappá. Szerzetes lett, jelen volt a 6. egyetemes zsinaton. A Hagia Szophia székesegyház szerpapja lett, majd krétai érsek. 740 körül hunyt el. Kidolgozta a pasz- káliont, leghíresebb szerzeménye a bűnbánati nagy kánon. 5. vasárnap: Atanáz szerzetes főnök, kolostoralapító volt az Áthosz-he- gyen. 1000 körül hunyt el. — Lampász csodatévő atya Irenopoliszban élt 6. hétfő: Szizoész atya Antal remete kortársa volt, vele együtt remetéskedett a 4. sz.-ban. Lucia 17 társával együtt lett vértanú. 7. kedd: Tamás és Ákos Malaeusz hegyén éltek, sok csodát tették. Cirjáka 249- ben szenvedett vértanúságot Diocletianus alatt. Cirill és Metód a szláv népes apostolai. 8. szerda: Prokópiosz a szkithopoliszi egyházban töltött be különböző egyházi tisztségeket, Diocletianus alatt elfogták és fejvesztésre ítélték Cezáreában, 303-ban. 9. csütörtök: Pongrác Antiochiából származott. Szt. Péter szentelte Tauro- ménia püspökévé, ahol vértanú lett Tivadar edesszai püspök Diocletianus alatt szenvedett a 3. sz. végén. Cirill Kréta szigetén lett vértanú 250 körül. 10. péntek: A nikápolyi 45 vértanút nagy kínzások után megégették 319-ben. 11. szombat: Eufémia nagyvértanúnőt a hit kősziklájának, az atyák igazolásának is nevezik- 288-ban halt meg- Tiszteletére templomot építettek Kalkedon- ban. Tiszakóródi parókia alapkőletétele A szatmári református egyházmegyéhez tartozó Tiszakóródon a közelmúltban ünnepélyes keretek közt helyezték el az új református parókia alapkövét Az ünnepi istentiszteletben dr. Bölcskei Gusztáv püspök hirdette. Balogh Tihamér esperes köszöntötte a gyülekezetek Ezt követően került sor az alapító okirat elhelyezésére, melyet előtte Egresi Lászlóné lelkésznő ismertetett. A mai pénztelen világba nem kis vállalkozás 16 milliós parókia építésében kezdeni egy kis szatmári gyülekezetnek, de a lelkésznő és a hívek bíznak Isten megsegítő kegyelmében, a település vezetésében, akik eddig is a régi parókia lebontásához hathatós segítséget nyújtottak, valamint az egyházmegyei vezetés anyagi segítségében. Áldott folytatást és sikeres befejezést kívánunk a gyülekezetnek. Szalai László református lelkész Lelkészbeiktatás Kölesén Június utolsó vasárnapján ünnepi istentiszteleten Balogh Tihamér a szatmári egyházmegye esperese beiktatta Magi Sándor kölesei lelkipásztort. A beiktatáson dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke hirdette az igét. A püspöki igehirdetés a lelkipásztori munka főbb ismertetőiről szólt, melyek a szolgálat, a törődés, az egyenesség és az őszinteség. A továbbiakban elmondta: egyházunk nemzedéki megújulása itt van közöttünk az elhivatott fiatal lelkipásztorok által. Magi Sándor beiktatott lelkész szólt a gyülekezethez. Ahogy az Úr Józseffel volt, úgy volt eddig velem, mondta azt is, hogy a jövő is csak az Úrral képzelhető el. Végezzük mi is a nekünk adott küldetést úgy, hogy elmondhassák rólunk: De az Isten vele volt. A beiktatott lelkészt 28 lelki- pásztor köszöntötte egy-egy igével, köztük a település evangélikus lelkipásztora. Az ezt követő ünnepi közgyűlést Sohajda Béla egyházmegyei főjegyző vezette, melynek keretében a helyi polgármester Harbula István, valamint az egyházközség gondnoka Németh József köszöntötték a beiktatott lelkészt, kívántak áldott együttműködést, szolgálatot a község javára. Dr. Marjovszki Tibor teológiai professzor személyesen tolmácsolta köszöntését, viszont Guthy László, Domahidi Ernő volt kölesei református lelkészek levélben küldték el köszöntésüket dr. Arday András egyházmegyei főgondnokkal együtt. Verset mondtak Ónodi Gyuláné és' Prosenszki Viktor. Orgonajátékkal szolgált Berek Andrea. A rekkenő hőségben tartott lelkészbeiktatást ünnepi szeretettvendégséggel fejeződött be. Szalai László református lelkész Köszönet a felajánlásért A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatótanácsa köszönetét mond az iskola öregdiákjainak, jelenlegi tantestületének, a diákok szüleinek és mindazoknak, akik az szja egy százalékát alapítványunknak ajánlották fel. A felajánlott összeget 526 000 Ft-ot a gimnázium modem szemléltetőeszközök beszerzésére fordította. A nagyvarsanyi református egyházközség nagy örömére Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke vasárnap délután istentisztelet keretében adja át a felépült gyülekezeti házat a híveknek Balázs Attila felvétele
