Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-29 / 176. szám

1998. július 29., szerda 3. oldal A országos sajtókban nagy viszhangot és egyes szakemberek körében nemtetszést váltott ki a Bács-Kiskun megyei rendőrfőka­pitány napokban bevezetett rendelete, mi­szerint — a külföldi bűnözők elleni harc je­gyében — legfeljebb 30 napra korlátozta az ideiglenes tartózkodási engedély időtar­tamát. A belügyminiszter úgy foglalt állást, nem kíván beleavatkozni abba, hogy törvé­nyes keretek között a rendőri vezetők mi­lyen gyakorlatot alkalmaznak. Más véle­mény szerint a rendelet sérti az alkotmányt, mert jogbizonytalanságot teremt. Érezhetően a külföldiek jövés-menése más-más véleményt vált ki az emberekben. Valljuk be őszintén, sokszor a keletről jövő bevásárló turizmus áradatát mi is terhesnek érezzük és szigorításokért kiáltunk. Emiatt — mi, nem szakemberek — nem minden esetben tudjuk elítélni a Bács megyei kapi­tány kezdeményezését. Ám van egy ide­genrendészeti törvény, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Szá­mos országgal érvényben lévő nemzetközi szerződések alapján a külföldiek vízum nél­kül utazhatnak be és az abban meghatáro­zott ideig külön engedély nélkül tartózkod­hatnak a Magyar Köztársaság területén. így az Ukrajnából érkező turisták 30 napig anélkül, hogy bárkitől is engedély kellene kérniük. Ezt a lehetőséget viszont sokan úgy használják ki, hogy a 30. nap előtt va­lamelyik határnál ki, majd vissza belépnek, és onnan számítva ismét érvényes a har­mincnapos tartózkodási engedély. Ezzel az egyszerű trükkel, akár évekig itt lehetnek (vannak is). Ezek az emberek a hatósággal mindad­dig nem találkoznak, míg valamilyen sza­bálysértést el nem követnek. Ebből viszont az következik, hogy feleslegesnek tűnik a Bács megyei kapitány külön intézkedése, ugyanis a nem becsületes szándékkal érke­zők többsége a fenti módszert alkalmazza. Aki meg becsületesen, hosszabb ideig ha­zánkban akar élni — dolgozni, tanulni, vál­lalkozni —, az úgyis beszerzi a megfelelő tartózkodási vízumot és mindaddig meg is kapja, mig nem követ el jogsértést. IVIegyénkbeli szakemberek véleménye szerint a jelenleg érvényben lévő idegen- rendészeti törvény mindenféle nemzetközi normának megfelel. Az alkalmazása során egyénenként kell mérlegelni és differenciál­ni. Nem lehet minden külföldit egy kalap alá venni. A törvény változtatása vagy mó­dosítása az uniós csatlakozáskor válik feltét­lenül szükségessé... Figyelmet a közutakon Nyíregyháza (KM) — Ideglenesen elfor­gatta a mezőgazdasági járművek közleke­désére vonatkozó tilalmi táblákat a főúthá­lózaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság, a betakarítási munkák segítése érdekében. Az intézkedés várhatóan 1998. augusztus 31-ig marad érvényben. Kérik a járműveze­tőket, hogy ezen időszak alatt figyelmeseb­ben közlekedjenek a balesetmegelőzés ér­dekében. Helyi cég, kitűnő szoftverekkel Elcsúszott egy nap • A pályázati kiírás megjelenését követő naptól indult a számolás Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Kétszáz­nál is több intézmény jut e napokban korszerű kommu­nikációs lehetőséghez, azaz hálózatra kapcsolt számító­géphez. A fejlesztés öröme azonban kis ürömtől sem mentes. A Szab-I-Net Közhasznú Társa­ság Tiszadob Polgármesteri Hi­vatal gesztorságával nagyterüle­tű hálózat kiépítésének I. fejlesz­tési üteméhez nyert támogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területfejlesztési Tanácstól. A komoly értéket képviselő gépek beszerzésére a kht. nyílt pályázatot írt ki, amelyet a nyír­egyházi Materiálteszt nyert meg. Azonban a hat pályázó közül a fővárosi Kventa Kft. jog­orvoslati kérelemmel a Közbe­szerzési Döntőbizottsághoz for­dult. — Úgy gondolom, a Közbeszer­zési Értesítőben április 29-én megjelent pályázati felhívás szö­vegéhez tartva magunkat ver­senyképes ajánlatot tettünk. Az Értesítőben egyértelműen a köz­zététel napját követő 41. nap volt határidőként megjelölve, vagyis június 9., s nem az ajánlatkérő által kalkulált június 8. Ezen túl­menően a pályázat fogadásának címe is eltérően volt megadva a kiírásban és az ajánlattevők szá­mára kiadott pályázati doku­mentációban. Mi mindkét napon és mindkét címen megpróbáltuk eljuttatni pályázatunkat, de ké­sedelmes benyújtásra hivatkoz­va elutasítottak minket. Ezért vártunk s várunk jogorvoslatot — foglalta össze a történteket rö­viden Németh Imre, a Kventa ügyvezető igazgatója. — A Közbeszerzési Döntőbi­zottság egy ponton talált szabály- sértést, történetesen a 41. nap meghatározásában. Mi ugyanis a pályázati kiírás megjelenésének napját is bekalkuláltuk, így jött ki a június 8. Ezt az apró téve­dést is nagyon sajnáljuk, a leg­jobb tudásunk szerint igyekez­tünk eljárni, mentségünkre szol­gáljon, hogy a kht.-nek ez volt az első közbeszerzési pályáztatása. A Kventa egyéb kifogásait a Döntőbizottság nem találta meg­alapozottnak, a jelentkezőknek átadott pályázati dokumentáci­ókban egyértelműen le volt írva a beadás helye és időpontja, s a Kventa ehhez nem tartotta ma­gát. Ezen túlmenően is lényeges, hogy a nyertes több éve Nyíregy­házán működő helyi cég, minő­ségi gépekkel kitűnő szoftvere­ket szállított, s nemcsak egyszeri beszerzésről és felszerelésről gondoskodik, hanem vállalta a hálózat karbantartását és a há­rom évre szóló garanciális szol­gáltatást is. Az eszközpark a Szab-I-Net tu­lajdonába kerül, de tartósan ki­helyezve az önkormányzatok il­letve intézményeik használják majd. Határtalan környezetvedelem Szondi Erika Mátészalka, Vaja (KM) — Az elmúlt héten Szatmárba láto­gatott Pepó Pál környezetvédel­mi miniszter is. Az új kormány megyénkre vonatkozó környe­zetvédelmi stratégiájáról kérdez­tük. — Még néhány napra van szükség, hogy megszülessenek a regionális és helyi programok. A kormány két hete kezdte meg munkáját, s először az általános gondokról tájékozódunk. A mi­nisztériumok tevékenysége az előzőekhez képest egyszerűsödik majd, hiszen csak két alapvető területre kell figyelnünk, a kör­nyezetvédelemre és a természet­Pepó Pál Balázs Attila felvétele védelemre. Ezenkívül igen lé­nyegesnek tartjuk az európai in­tegrációs folyamatot. Erről erő­sített meg az a konferencia, amit a közelmúltban Gratzban ren­deztek az Európai Unió környe­zetvédelmi miniszterei, illetve a csatlakozni szándékozó országok miniszterei számára. Egyelőre konkrét, megyékre lebontott programunk nincs, ám sok kér­déssel máris foglalkoznunk kell. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét kiemelten kezeljük, mert itt na­gyon sok a gond, erről győzött meg ez a mostani látogatás is. A tárca részéről is ígérhetem, hogy amiben tudunk, segítünk. r> Szatmár a vizek hazája. Ebből adódik legnagyobb környe­zetvédelmi gondunk, a vizek szennyezettsége is. A szennyezés gyakran nem hazánkban, hanem külföldön kerül a folyókba. — A környezetvédelem nem egyetlen ország ügye. Ezeket a kérdéseket a határon túl is ren­dezni kell, a környezetvédelmi munka nem áll meg az államha­tárokon. Épp ezért tartjuk fon­tosnak a riói egyezménnyel és az európai integrációval kapcsola­tos munkát, hogy a szomszédos országokkal folytatott környezet- védelmi egyezményeket kiszéle­síthessük. Az elkövetkező idő­szakban nagyon fontos partne­rünknek tekintjük a környező országokat és a jövő igazolja ma­jd, milyen lépéseket tudunk ten­ni közösen folyóvizeink védelme érdekében. Bérrabok ÍVIáig jót nevetünk rajta, ha társaságban felhozzuk a témát: miként szerzett jeles szigorlatot K. Istvánnak Péter nevű barátja római jogból. A professzor hu- szonvalahány dioptriás szem­üveget viselt, ezt használták, ki és István helyett — aki inkább foglalkozott a lányok vonalaival, mint a birtokvédelmi interdiktu- mokkal, — Péter, az évfolyam egyik legjobbja ment be és ját­szi könnyedséggel szerzett egy jelest a barátjának. Akkoriban az ilyen srácokat „bérvizsgázók­nak" neveztük, hiszen a siker után kijárt egy jó mulatság vala­melyik elegáns étteremben... Aztán jött a béranyaság, ami­kor valaki másnak szült gyereket különböző okok miatt és ezért némi juttatásban részesült. Igaz, erről most szorongva beszél az ember, hiszen a neves geneti­kus, Czeizel elleni eljárás egy ki­csit elgondolkodtatja az em­bert... Hanem, ami most röpült fel a hírek szárnyán, az sem semmi. Kiderült, hogy öt év alatt hat olyan személyt találtak a ma­gyarországi büntetésvégrehajtá­si intézetekben, akik pénzért, vagy fenyegetés hatására má­sok jogerősen kiszabott szabad­ságvesztését töltik a börtönben. Ők a bérrabok. Igaz is, hányszor, de hány­szor mondtuk már egy-egy több százmilliós sikkasztásnál: kap néhány évet az illető, leüli s aztán kiszabadulva él, mint Mar­ci a hevesen. Ha jól kiszámol­juk, egy-egy ilyen bűncselek­ményt elkövető napi „honorári­uma" vetekszik akár egy bank­vezér javadalmával is. Tehát megéri. Ha pedig már megéri, innen csak egy lépés, hogy annak is megéri csücsülni a rács mögött, aki momentán évek óta pénzza­varral küzd s találkozik valakivel, akit jogerősen elítéltek. Vonul­nia kellene a börtönbe, ám neki ehhez nincs túlságosan nagy kedve. Annál több a pénze, amivel meg tud vásárolni jó bé­rért egy ilyen bérrabot. Sze- mélyigazolvány-hamisítás (jó pénzért), máris vonulhat a bér­rab a börtönbe, ahol tárt karok­kal várják. Tudniillik, az igazán nagy bűnügyeket kivéve a BV- nél nem firtatják, hogy valóban az elítélt-e aki a személyiigazol­ványt mutatja, anélkül is rákat- tintják a vasajtót. Az ember csak néz maga elé, tanácstalan, kérné, hogy csípje meg valaki, mert máskülönben nem tér magához. A harmadik évezred küszöbén, itt a Kárpát­medencében még megoldha­tatlan feladat egy személy bea­zonosítása. Eközben informáci­ók röpködnek az interneten, mobilokon csevegnek milliók, fémszálasakká formálják pénze­inket, ha kell lehallgatják még a szerelmi vallomásainkat is, de, hogy valóban az elítélt vonul-e a hűvösre, annak megállapítá­sáig még nem jutott el a szédü­letes technikai forradalom. r így aztán számíthatunk rá, hogy talán a foglalkozási ágaza­tok közé is bekerül mihamarabb a bérrabság. Ilyen munkanélküli időben ez talár) nem is olyan nagy túlzás. Csak egyszer Nyíregyháza (V. L.) — Az ősszel tér át a TITÁSZ az évi egyszeri fogyasztásmérő­leolvasásra — tudtuk meg Horváth Bélától, a kisfo­gyasztói osztály vezetőjétől. A TITÁSZ azt ígéri, hogy a jövőben nem zavarnak min­ket minden hónapban, évente csak egy alkalom­mal olvassák le a mérők ál­lását. Tizenegy hónapon ke­resztül az éves átlagfogyasz­tásnak megfelelő részszám­lát kell fizetnünk, az éves leolvasás után végszámlát küldenek, melyet a tényle­ges fogyasztás és a rész­számlák alapján készítenek el. Az átállás előtt személy­re szóló értesítőt küldenek, melyben közlik az általuk megállapított részszámla értékét és az éves leolvasás várható időpontját. Aki nincs megelégedve ezzel az eljárással, az akár minden hónapban beviheti fogyasz­tásmérője állását a szolgál­tató kirendeltségére. lefelt» HÁTTÉR y, {') \> r j y f' i/ Szigorítás? Fullajtár András Az önkormányzatok (képünkön Aranyosapáti küldöttsége veszi át a konfigurációkat) örömmel fo­gadják a számítógépeket A szerző felvétele A „szelek szárnyán" Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents