Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-28 / 175. szám
1998. július 28., kedd 5. oldal V,J-4 Zri M*iií* «P ÓFEHÉRTÓ ÚJDONSÁGAI 17 Az őfehértöi képviselő-testületnek 9 tagja van, a főállású polgármesterrel együtt tehát tizen viselik a település gondjait, s felelősségét a döntéshozatalkor. O A január elsejei állapot szerint 2715 lakosa van Ófehértónak. Az utóbbi időben csekély növekedés indult meg, emelkedett a születések aránya a halálozásokkal szemben. O Valamelyest nőtt az általános iskolások száma, szeptembertől várhatóan 280 diák tanul majd az intézményben, körülbelül hússzal több, mint a múlt tanévben. A ballagó nyolcadikosok zöme továbbtanul valamilyen közép- vagy szakiskolában. O A négycsoportos óvoda 100-1 10 százalékos kihasználtsággal működik, s népszerű a szülők körében, 120 körüli a beíratott gyerekek száma. Az oldalt írta Kováts Dénes és Pikó Gabriella, a képek Racskó Tibor felvételei. Sertéstelep A sertéstelepen ezer-ezeregyszáz sertést nevelnek, az egynapostól az ötévesig különböző korosztály található meg közöttük. Már 1986 óta működik a telep, akkoriban a helyi téesz égisze alatt, 1994-től a DEKA- HYB Kft. tulajdonában. Az előírások igen szigorúak, a gondozókon kívül más jószerivel nem léphet, vagy hajthat be a fertőzés- veszély elkerülése érdekében. Mi is csak kívülről szemlélhettünk, fotózhattunk. — A szigor nem véletlen — fogalmazott Zirna Tibor telepvezető. — Egyrészt a sertések nagy száma miatt szükséges, másrészt azért, mert tenyészállatokat nevelünk itt. Szerencsére eddig sikerült elkerülni a fertőzést, ami igen nagy kárt okozna, a korábbi, a faluban jelentkezett sertés- pestist is sikerült megúsznunk. A kocáknak is kell a séta Megtudtuk: a jószágok körülbelül egy- harmadát tenyészállatként értékesítik, a többit vágósertésként. A cég központja Debrecenben van, az ófehértói egy, a több telep közül, az első, sikeres. Több díjat is nyertek már OMÉK-en és más vásáron. Az effajta kiállításokon, bemutatókon való részvétel elsősorban reklámértékkel bír, de hasznos, hiszen következményeként újabb vevők, érdeklődők jelentkeznek. Pályázati pénz segítségével hamarosan komolyabb rekonstrukcióba kezdenek, új fiaztatót. malacnevelőt akarnak építeni, s régi épületek felújítását is el szeretnék végezni. A telepen a vezetőn kívül éjjeliőr, takarítónő és hat gondozó dolgozik, Zima Tibor Debrecenből jár át, a többiek helybeliek. Ófehértó fokozatosan lépeget Megteremtették a gázellátás alapjait, a telefon- és úthálózatot, sportpálya épül — A takarékos gazdálkodás jellemez minket évek óta, a normatívákból és saját bevételeinkből kell mindent kigazdálkodni — vágott a rendszerint nem kellemes anyagiak ellemzésébe Zakor Zoltánná, Ófehértó jegyzőnője. — Természetesen igyekszünk pályázati pénzeket is elnyerni a fejlesztések érdekében, így teremthettük meg a gázellátás alapjait, így épülhetett ki a telefon- és úthálózat, s járda, most a szennyvízberuházáshoz szeretnénk jelentősebb összeget elnyerni. A 14 milliós gázhitelt valamivel a határidő előtt sikerült visszafizetni, bár nem kis áldozatok árán, azóta értékesítették is, mint megyénk oly sok önkormányzata tette. Fokozatosan alakítottak ki, vagy újítottak fel közintézményeket, mint például az idősek gondozó otthonát vagy a művelődési házat. Ez utóbbi művelődési otthon jellege megmaradt, de az egykoron volt mozi belseje nagy átalakuláson ment át, a lakossági igényeknek megfelelően olyan közösségi házzá varázsolták, melyben lakodalmakat, s más nagyobb rendezvényeket lehet tartani. Az eddigi háromnak jó visszhangja volt. Inkább szolgáltatása ez az önkormányzatnak (nem adták ki vállalkozásba), mint pénzszerzés forrása, de a köz érdekét tartják szem előtt. Az 1989-ben épült általános iskola megfelel a céloknak, most futballpályát, illetve sportcentrumot alakítanak ki a mellette megvásárolt másfél hektáros területen, tenisz- és kosárlabda pályát is álmodnak oda. Kialakítottak terhestanácsadót, felújították a szolgálati lakásokat, a tervek között szerepel a régi ravatalozó helyett egy új építése. Szép tervet álmodott meg az építész, az anyagiak előteremtése után a remények szerint még az idén megépül. A munkanélküliség, a lakosság egy részének szociális helyzete — mint sokhelyütt — Ófe- hértón is gondok forrása, jelentős összegeket kell különböző támogatási formákra kifizetni. A közmunka, illetve közhasznú munka pályázatok enyhítenek olykor e gondokon, a helybeliek keze nyomán így szépültek meg a közintézmények, így nyílt lehetőség hét szociális gondozó foglalkoztatására, akik jól látják el az idősgondozást. A saját bevételek között meg kell említeni az iparűzési adót, ami másfél-kétmilliót hoz a konyhára éves szinten, a lakosság 1500 forintos kommunális adója a szemétszállítás díjának fedezésére szolgál. A szemetet hetente egyszer egy helyi vállalkozó szedi össze, s viszi el. Olyanok, mint egy nagy család Népszerű az idősek otthoha, a diákok gyakori látogatók • Bővítést terveznek Az ellátásra sincs panasz, bőségesek az adagok Az ófehértói öregek otthonában családias a hangulat. A 18 idős nénit és bácsit 6 ápoló gondozza. Látogatásunkkor az otthon vezetője, Falajtár Jánosné fogadott minket. — Az épület 1994-re készült el pályázat útján nyert pénzből - kezdte a beszélgetést a vezető. — Azóta is 100 százalékos a kihasználtság, sőt sokan vannak, akik szeretnének bekerülni ide. Teljes a kényelem, hiszen van színes televízió, videó, napi- és hetilapok. Van egy zöldségeskertünk, ahol mindenkinek van egy kis területe, amit gondozhat. A parkot is együtt tartjuk rendben. Naponta háromszori étkezést biztosítunk. A reggelit és a vacsorát mi készítjük helyben, az ebédet a szemben lévő általános iskolából szállítjuk. A gyerekek is gyakran átjárnak az iskolából beszélgetni, segíteni. Egészen közeli, szinte nagyszülő-unoka kapcsolat alakult ki az idősek és a fiatalok között. Rendszeres az orvosi vizsgálat is, az orvos hetente jön. Szerencsére azonban általában nincsen komoly baj, pedig az átlag életkor 80 év körül mozog. Úgy élünk itt, mint egy nagy család. Együtt sírunk, együtt nevetünk. — A névnapokat, születésnapokat mindig megünnepeljük. Gyakran jönnek a rokonok, unokák is látogatóba. A múltkor az egyik nénink a 80. születésnapját ünnepelte, és összegyűlt az egész család az ország minden részéről. Remek hangulatban telt el az este, mindanyian jól szórakoztunk. Az itt lakók közül a legtöbbnek itt élnek a rokonai, sőt van aki a házát is megtartotta, és néha hazamegy. Nem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy azért vannak itt az öregek, mert terhet jelentenek a családjuknak. Azért vannak itt, mert elfoglalják magukat, vigyáznak rájuk, leveszik vállukról a mindennapi házimunka terheit. Egyébként bárki bármikor kimehet, és mi is egész nap fogadjuk a látogatókat. Gyakran szervezünk programokat, kirándulásokat. Elmegyünk a hajdúszoboszlói fürdőbe. vagy más öregek otthonát látogatunk meg. Tavaly október 1- jén, az Öregek napján rendeztük meg először azt a jótékonysági bált, amit szeretnénk idén is megtartani. A bevételt az otthonra fordítjuk. Szükség is van a pénzre, hiszen minden nagyon drága. Az önkormányzat is támogat minket. így a napi díj viszonylag kevés, nyugdíjtól függően 3-500 forint. Terveink közt szerepel, hogy az otthonnal egy épületben található szolgálati lakást átalakítva bővítjük az otthont. Ez körübe- lül 6 új férőhelyet jelentene. Jelentkező lenne bőven, hiszen sok az öreg, az egyedülálló a községben, akik szívesen bekerülnének a mi kis családunkba. Múltidéző Nevében az egész későn hozzáfűződött Ó-előtag különbözteti meg Újfehértótól. Mivel szikes területen, a partjaira kicsapódó sziksótól fehérlő Fehértó mellett ült, erről nevezhették el. A falu neve 1220-ban bukkant fel Fehekton alakban az idevaló Riese nevében. Első Károly 1326-ban adományozta ezt a birtokot Bátori Berecknek. Ettől fogva nevezik ezt a települést Fehértónak. A 16. századtól a jobbágylakosok egyre fogyatkoztak. Rettenetes idők jártak ekkoriban: a települést sanyargatták, szinte kifosztották a megyei adószedők, ráadásul a török hódítók úgy megdézsmálták, hogy 1698-ban már pusztuló helyként jegyezték fel. Alig 150 lakos maradt a faluban. A 18. században azonban újra kezdett benépesedni. Az első népszámláláskor 1784- ben már 536 lakosát írták össze. Az 1870-es években az ekkor itt élő 3033 lakos fő foglalkozása a földművelés, ipar, kereskedelem volt. — Tősgyökeres ófehértói vagyok. Nagyon jól érzem itt magam. A családom, a rokonaim is itt élnek, így bármikor segíteni tudunk egymásnak. Szükség is van rá, hiszen én gyesen vagyok a kisfiámmal. A faluban mindenki ismeri egymást, olyan, mint egy nagy család. Egyedül az a gond, hogy sok a munkanélküli, így nehéz a megélhetés, szerencsére azonban nem szenvedünk hiányt semmiben. Herczkuné Berta Erika gyesen lévő kismama — Születésem óta itt élek, és nem szívesen költöznék el másik településre. Juhász vagyok, így gyakran reggeltől éjszakáig dolgozom. Amikor szabad az estém, a barátokkal a fagyizóban találkozunk, vagy moziba megyünk. A falu egyébként elég csendes, sokkal több a fiatal, mint az öreg. Ófehértón nincsen diszkó, így Máriapócsra járunk át szórakozni minden hétvégén. Barkani István juhász — Itt születtem Ófehértón, azóta itt lakom. Az élet sajnos elég nehéz, mivel kevés a nyugdíjam. A férjem és én is rokkantnyugdíjasok vagyunk, így be kell osztani minden fillért. Az viszont nagy segítség, hogy itt élnek a rokonaim. Bár senkit sem vet fel a pénz, mégis segítjük egymást, ahogy tudjuk. A faluban sajnos sokan vannak munka nélkül, így sokan más településre járnak dolgozni. Ősz Tibor Jánosné nyugdíjas — Nem vagyok tősgyökeres ófehértói, Kálló- semjénben születtem, házasságom révén kerültem ide immár 25 éve. Kisebb-nagyobb gondok akadnak ugyan, de szeretek itt élni, most már ez a település az otthonunk. Két huszonéves fiunk még velünk lakik. Jó, hogy dolgozni tudok, az idősek otthonában megnyitásától kezdve, jó csapatban. Ami a napi bevásárláshoz kell, mindent megkapunk helyben. Lőrincz Ferencné, gondozónő W ÓFEHÉRTÓ ÚJDONSÁGAI Zakor Zoltánná jegyző Buszra varok
