Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-28 / 175. szám
1998. július 28., kedd 3. oldal Egy pohár tej Lengyel kapcsolat Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Együttműködési megállapodást írtak alá a napokban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműveskamara valamint a Rzeszówi Kézműveskamara vezetői. A vendéglátók részéről Huray Gábor elnök elmondta: Nyíregyháza és Rzeszów testvérvárosi kapcsolataira is építve, de természetesen a kézművesség érdekeit hangsúlyozva törekednek a gazdasági együttműködésre. A partnerek kölcsönösen tájékoztatják egymást a szakmai kiállításokról, árubörzékről és szakvásárokról, ezeken segítik a tagság megjelenését, ezen túlmenően információkkal szolgálnak a kézműves iparágakban jelentkező keresletről és kínálatról. A lengyel küldöttség vezetője, Elzbieta Babula a két szervezet működésében tapasztalható hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. A közös munka a szakképzés és vizsgáztatás területeire is kiterjed, a felek egymás szakembereit meghívják a vizsgáztató bizottságokba. Szárazság után jött a monszun A víz elment, a gondok maradtak • Néhány tanulságot már levontak a szakemberek A Krasznán négy árhullám vonult le A szerző felvétele Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Az idei esztendőt vizügyes berkekben valószínűleg sokáig emlegetik majd, hiszen áradás áradást követett, a belvizek pedig úgy viselkedtek, mintha a fél megyét fel akarták volna falni. Most, a veszély múltával tanulságos visszatekinteni az elhagyott időkre. Az esztendő, mondhatni úgy indult, mint az elmúlt évek majd mindegyike: szárazsággal. Aztán elkezdődött a szabolcsi monszun. Április 1. és július 10. között területünkön 320-420 milliméter közötti csapadék hullott, ami a sok éves átlagot 60-120 százalékkal haladta meg. A csapadék területi és időbeli eloszlása sem volt egyenletes, voltak olyan napok, amikor pár óra leforgása alatt 30-70 milliméter csapadék is hullott. A súlyos belvízgondok először április 19-én Felső-szabolcsban és a Nyírség területén, majd az ugyancsak belvízérzékeny Ti- sza-Szamos közben, a Sza- mos-Kraszna közben és Bereg- ben jelentkeztek. Volt időszak, amikor csaknem 20 ezer hektárt borított víz, amiből 7 ezer hektár volt a vetés, 3850 hektár a szántó, 4500 hektár a rét-legelő. A túl- nedvesedett területek nagysága többszörösen meghaladta az elöntött területekét, amelyeket a légi szemlék alapján júniusban 60-70 ezer hektárra, július elején közel 100 ezer hektárra becsültek. Ekkor a Felső Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mind a tiJánkmajtis (M.K.) — Az Erdőhát legjelentősebb települése a közel 1700 lakosú Jánkmajtis. Cséke László polgármester több éves munkálkodása alatt jelentős infrastrukturális beruházások történtek, de bizonyára a falubeliek arra is emlékeznek, amikor a képviselő-testülettel egyetértésben meghirdették a virágos utca, virágos intézmény mozgalmat. Azt szeretnék elérni, hogy a községbeliek törődjenek többet környezetükkel. Azt el kell monzenkét belvízvédelmi szakaszán szükség volt valamilyen belvíz- védelmi készültség elrendelésére. A károk elhárítása érdekében a vízügyi igazgatóság a szivattyútelepeit folyamatosan, többnyire éjjel-nappal működtette. A huszonhat szivattyútelep mintegy 100 millió köbméter vizet emelt át, gravitációsan pedig ennek háromszorosát vezették le. A nagy csapadékok hatására a Tiszán és mellékfolyóin jelentős árhullámok alakultak ki. A Krasznán négy, közel egyforma dani, hogy a lakóházak előtti utcarésszel, árkokkal, járdával eddig is gondos gazda módjára bántak a lakók. Ez év elején egy felhívást juttattak el a jánkmajtisi- akhoz. A kezdeményezésben arra kérték a lakosságot, legyen az ablakban virág minden háznál, ugyanakkor az is megfogalmazódott, az udvarra is fordítson figyelmet mindenki, nem elfelejtkezve az utcafronti házelőről sem. A képviselő-testület versenyt hirdetett, jelezve, hogy az magasságú árhullám vonult le, amelyeknél alig maradt el vízszint az eddig észlelt legnagyobb- tól. A Tiszán, a Túron és a Szamos alsó szakaszán is magas, harmadfokú készültséget elérő árhullámok voltak. Az igazgatóság mind a 17 ár- vízvédelmi szakaszán szükség volt a készültség elrendelésére. A vízügyeseknek igen komoly erőfeszítéséket kellett tenni, hogy az árvíz a gátak között maradjon, de a feladatot sikerrel teljesítették. Hál’ istennek a folyók visszahúzódtak a medrükbe, a belvizértékelésre július második felében kerül sor. Már ekkor jelezték: külön versengenek az intézmények, illetve a lakóházak. Közölték, hogy az intézményeknél 50, 30, illetve 20 ezer forint, a lakosság körében 20,15 illetve 10 ezer forint lesz a legjobbak jutalma. Kedvező volt a fogadtatás, s jelentős a részvétel. Megtörtént az értékelés is. Botos Sándorné háza volt a legjobb, az intézményeknél a szociális otthon, óvoda, körjegyzőség volt a sorrend. zel elöntött földek is gyorsan száradnak, de néhány tanulságot a szakemberek már levontak. Fazekas László, a vízügyi igazgatóság igazgatója három fontos feladatot említ. Szükség van a teljes megyét átfogó belvízvédelmi fejlesztési terv elkészítésére, a program mielőbbi megkezdésére; halaszthatatlan a társulati mozgalom megújítása, a gazdátlan vízi létesítmények tulajdon- jogi rendezése; az eddigieknél gyorsabb tempóban folytatni kell a Felső-Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztési programját. Maradt a Merd Budapest (MTI) — Az elmúlt hétvégén hatvanhétén kíséreltek meg, vagy követtek el tiltott határátlépést a magyar- országi határszakaszokon. Erről adott tájékoztatást Csiszár Tamás alezredes, a határőrség helyettes-szóvivője hétfőn. A járőrök hét ország állampolgáraival szemben intézkedtek, akik közül 43-an románok voltak. Az útlevélkezelők a magyar-román határon Ár- tándnál egy 25 millió forint értékű lopott Mercedes 240E típusú gépkocsit tartóztattak fel. Az ellenőrzés során az vált gyanússá, hogy az indítókulcs másolt, valamint a kocsi bérleti szerződése nem tartalmazta, hogy a jármű külföldre vihető — ismertette az alezredes. A határőrök elfogtak nyolc körözött személyt: öt magyar, két jugoszláv és egy észak-koreai állampolgárt, akiket az olaszországi Interpol, illetve a hazai rendőri szervek is kerestek prostitúcióra Való kényszerítés, valamint lopás illetve testi sértés miatt. Hamis útiokmányokkal húsz külföldi és két magyar állampolgár kísérelte meg átlépni a határt. Ellenük büntetőeljárás indult, a külföldieket pedig a határőrség közösségi szállásán helyezték el. A beutazási feltételeknek 308-an nem feleltek meg, így őket az átkelőhelyekről visszairányították az útlevélkezelők. Éjszakai vámpírok Mír hosszú ideje tegező viszonyban van az éjszakai vámpírokkal. Legalábbis ő tegezi a hívatlan álomzavarókat, hogy a másik fél milyen megszólítást használ, ez sohasem fog kiderülni. A vámpírok ugyanis leginkább szívják az ember vérét, nem nagyon beszédesek. De mostanában már túlzásba viszik a foglalatosságot. Amikor a barátainak mesél az éjszaka szörnyű kalandjairól, azok csak mosolyognak és legyintenek. — Örülj neki, úgy látszik a te véred jobban szeretik, mint a másokét. Fogd fel úgy, ez egy jelzés is lehet, a vámpírok diagnózisa, hogy te vagy a legjobb vérű ember a környéken — mondják neki. Persze az ilyen és hasonló vigaszok nemigen nyugtatták meg, sőt. Újabban már nem is mesél az éjszakai borzalmakról, pedig azok majd minden éjjel újra és újra megismétlődtek. Már minden ajánlott és önmaga által kitalált módszert kipróbált. Óriási összegeket költött ellenszerekre. Lefekvés előtt órákig nézegeti a plafont, az apróbb repedéseket a falon, de amíg ébren van, nyomát se észleli a vámpíroknak. Elég azonban akárcsak egy-két másodpercre is elszunnyadnia, máris jönnek. Ilyenkor felgyújtja a villanyt, törölközővel hadonászik, le is ver néhány értékes, törékeny tárgyat a vitrinről. De a vámpír nagy valószínűséggel a markába röhög. Csináld csak, gondolja, amint elalszol, én mér úgyis szívom a véred. Csak azt nem értem, a te véred miért nem szeretik? A vád- beszéd'első mondatának is beillő megjegyzés már isten tudja hányszor hangzott el, de a felesége nem veszi zokon. Ő nem tehet róla, hogy az éjszakai vérszívók a férjéért vannak oda, öt észre sem veszik. De már őt is zavarja a férje fél éjszakákon át tartó járkálgatása, szitkozódása, amint újra és újra megvívja a szörnyű csatáját az éjszakai vámpírokkal. Kezd kibírhatatlan- ná válni a férje viselkedése, már az alattuk lakó szomszédok is szóvá tették, nem ártana éjjel csendesebben járni-kelni a szobában, mert zavarják őket a fentről jövő zajok. IVIár a cégnél is kezdték észrevenni, hogy gyakori a pontatlanság, a számítási hiba, a baki a munkájában. Mikor előjött az éjszakai vámpírokkal, akik nem hagyják aludni, a főnöke nem volt vevő a viccesen hangzó történetre. „Ha nem szedi össze magát, le is út, fel is út". Végül a felesége sokszori rimánkodá- sára ráállt, hogy elmenjenek egy szakorvoshoz. — Szóval, a vámpírok — mondta megértőén az orvos. — Na majd ráncba szedjük azokat a fránya vámpírokat — tette hozzá és beinvitálta egy kórterembe. Hiába ismételgette: ő a szúnyogokat hívja vámpíroknak. Már becsukódott mögötte az ajtó. Aki a virágot szereti... Külön versenyeztek az intézmények, s külön a lakóházak i ’ i HÁTTÉR ; vf r./.C f j p rj ;f i/ Szondi Erika __________________________________ A tej élet, erő, egészség! Ugye emlékszik a kedves olvasó erre a szlogenre. Aztán mondták azt is: Egy pohár tej, tiszta fej! Ezek a reklámszövegek a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmúlt heti vajai sajtótájékoztatóján jutottak eszembe, amikor Torgyán József bejelentette: Vaján és Porcsalmán azonnal indul az országos tejakció. Ingyen tejet kapnak az iskolások, a nyugdíjasok, a katonák. A kölünböző tárcák egyeztetése után országos méretűre duzzad a kezdeményezés. Két legyet is üthetnek ezzel egy csapásra, hiszen az évek óta túltermeléssel küzdő tejipar megszabadul fölösleges készleteitől, s a gyermekek iskolai étkeztetéséhez is hozzájárulnak ezáltal. Nem lesz többé éhségtől szédelgő tanuló az iskolapadban, hiszen legalább egy pohár tej kerül majd üres gyomrukba. Preventív intézkedés is ez, hiszen a rendszeres tej- fogyasztással a tudósok szerint megelőzhető a lassan korunk népbetegségévé váló csontritkulás. Megyénkben kiszélesítik ezt az akciót, mert a tejhez mifelénk egy kifli is jár majd. Nagyfokú szociális érzékenységről tett tanúbizonyságot ezzel az ötlettel a miniszter. Néhány aggályom azért mégis akadt. Ki fizeti a tej és a kifli árát? Mint megtudtuk, a reggeli hetven százalékát központi keretből finanszírozzák, a maradék harmincat kell csak az önkormányzatoknak hozzátenni. Mekkora összeg vajon egy éven át ez a „csak" harminc százalék? Mit jelent ez egy kis településen, ahol néhány iskoláskorú, ám annál több nyugdíjas él, s mennyibe kerül egy városnak, ahol csak a gyermekek létszáma több ezerre rúg? Hogyan csoportosít át immár sokadjára pénzt költségvetésében egy-egy település? S mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem szeretik a tejet? IVlég egy jó hónap van hátra az iskola- kezdésig. Van még idő tehát, hogy az érintettek kitalálják, hogyan adagolják a tejet, s kinek a feladata lesz a tej kiosztása. Reméljük, addig az önkormányzatok is kitalálják, miből fizetik a rájuk eső hányadot. Aztán megkérdezzük a méhészeket, nincs-e túltermelés véletlenül a mézből... * Ferter János rajza
