Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-23 / 171. szám
1998. július 23., csütörtök 13. oldal Más kárára Dankó Mihály Kisebbségek Nyíregyháza (KM) — 1994 végén törvény adta lehetőségnél fogva és az érintettek kezdeményezésére a megyeszékhelyen kisebbségi önkormányzatok alakultak. Meg is született gyorsan a romák és a szlovákok tömörülése. A két szervezethez egy év múlva harmadik, az örményeké csatlakozott. A nyíregyházi önkormányzat biztosította a működés feltételeit. A civilek házában, a zöld irodaházban, illetve a városházán helyezték el őket. Mindhárman egyenlő támogatást is kaptak. Mitagadás, a szlovákok és a romák kérték már rögtön az elején, hogy tekintve, hogy vannak kisebb és vannak nagyobb kisebbségek, létszámarányos legyen az elosztás. A kisebbségi önkormányzatok nem voltak restek, s azonnal pályázni kezdtek. 1996-ban a cigányok ilyen úton 350 ezer forinttal gazdagodtak (vemhes sertéseket vettek cigány családoknak), a szlovákok egy, a falugondnoki szolgálat ellátásához nélkülözhetetlen kisbuszra nyertek pénzt. Az örmények többször is jutottak forráshoz különböző alapítványok jóvoltából. Ők is arra használták, amit a leghasznosabb tevékenységnek ítéltek, felszerelték irodájukat, s külföldi tanulmányutakat finanszíroztak. A romák sajátosságaiknál fogva nemegyszer nyújtottak segítséget kisebbségieknek, például tanuláshoz és sikeres cigánybált szerveztek, rendezvényekre is költöttek. Nem volt mentes a négy év belső konfliktusoktól sem, az „anyaönkormányzatnak” anyagilag ki is kellett őket segíteni... A szlovákok kultúrájuk ápolására fektették a hangsúlyt, néptánc és nyelvoktatás, kisebbségi nap és a hagyománnyá váló tirpák népfőiskola, tirpák majális jelezték létüket. Az a bizonyos kisbusz és a falugondnoki hálózat egésze jelentette náluk a feszültségpontot. A tulajdonjog az övéké maradt, de az üzemeltetés átkerült a családsegítőhöz. Az örmények nagysikerű, színvonalas zenei estekkel tették színesebbé Nyíregyháza zenei, kulturális életét. Régi fényükben a bokortanyák Rókabokorban rpár megkezdték az építészeti felmérést a Vásárhelyi Pál szakközépiskola tanulói Nyíregyháza (DMJ — A történelem során Nyíregyháza környékén egy sajátos bokortanya rendszer alakult ki. Ez a sok vihart — fényt és poklot — megélt település- rendszer most újra előtérbe került. — A város érvényben lévő Általános Rendezési Tervének (ÁRT) előírásai foglalkoznak a lakott külterületek felhasználásával, mint mezőgazdasági, mint erdő- gazdasági és egyéb szempontból — erősíti meg Skolnyik András, a Nyíregyházi Bokortanyákért Alapítvány elnöke. — A korábban érvényes jogszabályok és az OÉSZ nem, vagy csak korlátozottan tették lehetővé a külterületeknek lakóhelyként történő fel- használását. Az ÁRT ezért a bokroknak a belterületbe való bevonását javasolta, és ezzel próbálta megoldani a beépítés törvényes feltételeit. Azonban ez a fajta szabályozási keret sem tudja kezelni a bokortanyák sorsát. Szerencsére 1998 januárjában megjelent az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló törvény, mely lehetővé teszi a külterületeken is az építkezést. Az építési tilalmak, a gazdasági körülmények (termelőszövetkezetek), valamint az alapközművek hiánya korábban korlátozták a fejlesztést. Sokáig szinte tudatosan rombolták (pl. bezárták az iskolát) a tanyákat. Mára eldőlt, a bokortanyák és a külterületi lakott helyek jelenlétükkel, hagyományaikkal és az ott élők fejlesztési igényével hosszú dek Ernő okleveles építészmérnök. A különböző nagyságú és gazdálkodási hagyományokkal bíró tanyai településeken másmás ütemben (pénzkérdés), de szinte kivétel nélkül mindenhol elvégzik a hasonló felméréseket. Cél a bokortelepülések eredeti funkciójának helyreállítása, az emberi környezet ideális kialakítása. — A kiinduló pont a jelenlegi helyzet mindenre kiterjedő rögzítése — emeli ki az elnök. — Az Amatőr felvétel elkészült dokumentáció választ adhat az egykor virágzó településforma kérdéseire. Maga a felmérés is építésztörténeti, mely magába foglalja a régi és új funkciókat. Ez a 10-15 fős tanulócsoportok által végzett tevékenység lehetővé teszi az iskolán belüli speciális oktatást is. Alapítványunk is hozzájárul e nemes cél megvalósításához. Köszönetün- ket fejezzük ki a lakosságnak, a tanároknak és a diákoknak a szorgos és hasznos munkáért. A diákok felmérik az épületeket távon komolyan kell számolni, sőt megtartani. A készülő rendezési terv hat önálló település részen (Antal-, Zómbori-, János-, Vajda-, Rókabokor és Felsőpázsit) megteremti a beépítés feltételeit, jogszabályi kereteit. A gyakorlati munkához tartozik, hogy Rókabokorban már el is kezdték az építészeti felmérést a nyíregyházi Vásárhelyi Pál szakközépiskola tanulói Papp Sándor irányításával. A munkálatok szakmai konzulense JanBallag már a vén diák... Kézművesek Nyíregyháza (KM) — A sétálóutcái programok keretében kézművesek tartanak bemutatót és vásárt a Kossuth téren. Július 23-án és 24-én Tompa Éva játék- és rongybaba-készítő mutatja be alkotásait és Kakukk Pálné népi iparművész úri hímzéseit is megtekinthetik az érdeklődők. Ebben a hónapban, július 30-án és 31- én lesz még kézműves bemutató, ekkor Ács Lászlóné bőr-, és tűzzománc-készítő, Gyarmati Judit fazekas és Tamásné Hengsperger Cecília ékszerkészítő munkáiba nyerhetünk bepillantást. Utolsó ballagásukra készülnek Nyíregyházán világtalálkozójukon a Leánykálvineum volt növendékei. Most igazán szó szerint kell érteni ballagnak, hiszen a legfiatalabb is 70 éves. Sokan ígérték, hogy eljönnek az ország minden részéről, határainkon, sőt a tengereken túlról is. Vágynak jönni: „visszaemlékezni az ifjúságok szép idejére...” Van aki hét évtizeddel ezelőtt édesanyja kezét fogva hat-tíz évesen lépte át először a leánykálvineum küszöbét. Most pedig csak unokája kíséretében képes felballagni majd az alma mater néhány lépcsőjén. Augusztus 7-én 11 órakor hálaadó istentisztelet lesz a Kálvin téri templomban, délután fél 3- kor pedig az utolsó ballagáskor leleplezzük dr. Ferenczy Károly és Porzsolt István lelkész-igazgató emléktábláját. A műsoros találkozó után átballagunk a Városi Galériába, ahol Boross Géza Munkácsy-díjas festőművész tanárunk emlékére rendezett kiállítást tekintjük meg. Ő az, aki a jelvényünket is tervezte, amely jól szimbolizálja azt a szellemet, amelyet az intézet falai között sajátítottak el a növendékek. Másnap 8-án délelőtt a temetőbe viszünk virágot elhunyt társaink sírjára. Ezt követi a záró- ünnepség a gyülekezeti házban. Emlékkönyvben örökítjük meg utódainknak, hogy milyen is volt egykor a Kálvineum. Szeretnénk remélni, hogy egykor felépül majd Naplemente Kálvineum Öregotthon, hiszen egyre többünknek lesz szüksége erre. Kardos Sándorné Vásárhelyi Zsóka volt növendék .A. strandon szeretem a meleget, azonban nyári munkát vállaltam és ott nem igazán kedvelem a hőséget. Egy hideg üdítő társaságában a hűvösben elviselhető a 35 Celsius, nem nagyon zavar. Amúgyis szeretem a meleget, a nyár velejárója, és a nyár a kedvenc évszakom, különösen azért, mert nincs iskola, nem kell tanulni. Csobán Csaba diák ^íem nagyon bírom a hőséget, igyekszem hűvösben maradni, ha csak tehetem és kólával, fagyival hűsítem magam. A tavaszt jobban szeretem, mint a nyarat. A nyárban az a jó, hogy elfelejthetjük néhány hónapra az iskolát. A jövő héten megyünk nyaralni, a vízparton kellemesebb ez a borzasztó meleg is, jobban elviseli legalább az ember. Barkóczi Krisztina tanuló N ehezen viselem a meleget, jobban kedvelem a hűvöset, azonban a kiskertben a munkát üyen időben is el kell végezni, így rákényszerülünk arra, hogy a forróságban is a napon legyünk. A borzasztó nagy meleg ellen úgy védekezünk, hogy otthon a lakásban leengedjük a redőnyt, és amikor csak tehetjük benn maradunk, olvasunk, rádiót hallgatunk. Horváth Antalné nyugdíjas pedagógus A nap ellen egy hatalmas családi esernyő alá bújunk el a barátnőmmel és általában bő, laza ruhákat veszek fel. Annyira edzem magam a kánikulához, hogy 28 fokban még felveszek egy kapucnis pulóvert. A forróságban szinte egész nap csak szódavizet iszom, az üdítőitaloktól csak szomjasabb leszek és igyekszem az árnyékosabb oldalban menni. Márkus Gyula számítógépes grafikus Tiltakozás Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Önkormányzat az István-Liliom-Szegfu- László utca közötti területet értékesítette. Ezen a részen a Spar áruházlánc egyik egységeként raktáráruházai akarnak építeni, ami csöppet sem tetszik az ott élőknek, hiszen az árukat szállító kamionok zavarnák a környék nyugalmát, s maga a létesítmény is egy épületmonstrum. A lakók sérelmezik, hogy az áruházóriás rátelepedne a környező lakóházakra, és a monumentális létesítmény nem egyeztethető össze a tervezett városliget kialakításával sem. A tereprendezés megkezdődött, a lakók tiltakozó levélben fordultak a polgármesterasszonyhoz, hiszen a meglévő terv ismeretében úgy érzik, hogy ezzel a beruházással lakhatatlanná és értéktelenné teszik otthonaikat. A környéken 24 család él, véleményüket senki sem kérdezte meg az adás-vétel előtt, amit sérelmeznek. KisKelet NYÍRSÉG Nincs annál szomorúbb dolog, mikor úgy érzi az ember tehetetlen, bárhova fordul panaszával sehol sem tudják orvosolni. Sőt lehet hogy mindenki jogszabály szerint jár el... Olvasónk egy Nyíregyházához közeli településen él. Megbecsült tagja a közösségnek, mégis most elkívánkozik lakóhelyéről. Hogy miért? Néhány évvel ezelőtt lakásával szemben nyílt egy zenés szórakozóhely. Először nem volt gond, de később a zajok, a zene, a hangoskodó vendégek zavarni kezdték a környék lakóit. Ők becsületes állampolgárként elindultak és először feljelentést tettek a polgármesteri hivatalban, s ahogy telt-múlt az idő, az ügy szinte minden fórumot megjárt már. Még az állam- polgári jogok biztosához is eljutottak. Eredmény nélkül. Néha ugyan bezárták a helyiséget, de valamilyen indok miatt újra kinyitották. Persze esetleg más névvel, de a tartalom alig változott. Panaszosunk tűrt, majd küzdött, hiába. Idegei felőrlődtek, sokszor a pincében, vagy csak távoli rokonoknál tudta pihenőre hajtani a fejét. A harcának hire ment, az odajáró fiatalok, ha tehették még jobban bosszantották. Bömböltették a rádiójukat, túráztatták az autójukat, sőt ha meglátták, különböző megjegyzésekkel illeték. Megtörtént, hogy egy bejelentés után hozott jegyzői határozatban — amit a han- goskodóknak is elküldték — az összes panasztévő nevét is feltüntették. Ez arra volt jó, hogy most már a többieket is zaklatták. A renitenskedőknek nem ártott, hisz csak arra szólították fel az érintetteket: tartózkodjanak a rendbontástól. Olvasónk csak nyugalmat szeretne, s egyszer végre otthonában kialudni magát. A rendőrséget is hiába értesítette, ők ellenőrzésük alkalmából soha sem találtak kivetni valót a vendégek viselkedésében. A tulajdonos pedig arra hivatkozik, nem ő felel az utcán történtekért, neki engedélye van, ő beruházott több milliót, ennek meg kell valahogy térülni. A kör tehát bezárul. Emberünk tehetetlen, egy település vezetésével, a fiatalokkal folytatott küzdelemben csak ő húzhatja a rövidebbet — állítja. De valóban ez a törvényszerű?!
