Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

1998. július 20., hétfő 3. oldal Sípos Béla IVIeteorológiailag már másfél hónapja nyár van. Csillagászatilag egy hónapja tart a meleg évszak, ám az idegenforgalmi szak­emberek szerint július 20-a után kezdődik. Igaz, ők csúcsszezonnak hívják és a Bala­tonra értik, s évtizedek óta nem emlékez­nek ilyen kései nyitányra. Az igazi vendégá­radatra ugyanis csak július második felétől számítanak, ami a jelek szerint a németor­szági szabadságolási rend változásaival függ össze. Ám még nem biztos, hogy ha­marosan megindul a szokott áradat. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Bíz­ni, s ezt teszik az idegenforgalmi szakembe­rek is, mert ők változatlanul bíznak a Bala­ton vonzerejében, sőt azt is szinte biztosra veszik, hogy a később érkező vendég to­vább marad, augusztus 20-án nem néptele- nedik el a Balaton partja. Remek — mondhatjuk mi, belföldi turis­ták, magyar állampolgárok. Nekünk már nem jut a Balatonból, ahol az árakat egy- től-egyig a német pénztárcákhoz szabták. A szállodai szobaárakat ki sem tudjuk monda­ni, megfizethetetlenek az apartmanok, nem beszélve egy ebédről, vagy vacsoráról. Két­ezer alatt egy étkezés sem úszható meg személyenként, s ha ezt beszorozzuk na­ponta néggyel, a családtagok számával és még két héttel... Persze akkor még csak et­tünk... Szóval, egy átlag magyar család ne is ál­modozzon a Balatonról. Ha mégis eljut oda, akkor pedig nem érzi jól magát. Meg­próbál ugyanis a pénztárcájához mérten költekezni, ami ugye nem a dőzsölést jelen­ti. Ezt pedig a balatoni vendéglős nem nézi jó szemmel, mert ő az egy hónapos szezon alatt akarja megkeresni egész évre való jö­vedelmét, hiszen ő máshoz nem ért, meg . különben is, ezért építette ki balatoni biro­dalmát. (Ezt a minap nyilatkozta a közszol­gálati televízióban szó szerint e szavakkal a déli part egyik étteremtulajdonosa.) IMilyen lehetőség marad hát a magyar családoknak? Nem hiszik el: elutazni a spa­nyol tengerpartra, vagy Korfu szigetére, ahol tárt karokkal, vetett puha ággyal és dugig rakott asztalokkal várják honfitársain­kat. (Ezt ugyancsak egy televíziós riportban mondta el Ferihegyen, Görögországból ha­zatérő háromgyermekes édesanya.) S akkor még nem beszéltünk az elő- és utószezoni, valamint gyerekkedvezményekről, arról, hogy a déli országokban — a Balatontól el­térően —júniustól szeptemberig tart a nyár és egyúttal az üdülési szezon is. Ehhez nem kell kommentár. A dizsiben: Szivikém, én nem I meghódítani akarlak!... Ferter János rajza | Gyerekcipőgyártók Nyírbogát (KM) — Nyírbogáton a cipőfel­sőrész-készítő üzem húsz nőnek ad mun­kalehetőséget. A kissé rozoga épületben, amit az anyacég, a nyírbátori székhelyű Krupié Kft. bérel a Bogáthy Kúria tulajdo­nosaitól, egyműszakban dolgoznak. 1994- től végeznek bérmunkát, jelenleg a német Ricosta cég megrendelésére készítenek gyermekcipőket. A nyugat-európai minő­ségi követelménynek igyekeznek eleget tenni, s a bogáti lányok és asszonyok igye­kezetéből napi 250-300 pár cipőre futja. Vezet a halandóság és a szesz Harminc év élelmiszermérlege • Zöldségből, gyümölcsből többet, zsírból kevesebbet Lefler György Nyíregyháza (KM) — Közel harminc évet fog át a KSH napokban megjelent élelmi­szermérlege, amely az élel­miszer-fogyasztásunk alaku­lásának főbb jellemzőit mu­tatja be 1970-től 1997-ig. Az időszaki tájékoztatóról dr. Hajnal Báléval, a KSH megyei igazgatójával váltottunk szót. — A legújabb kutatási ered­mények szerint a táplálkozás lé­nyegesen nagyobb szerepet kap az életkor alakulásában, mint azt korábban hittük volna — kezdte az igazgató. — Magyaror­szág a születéskor várható élet­kor tekintetében sereghajtó az európai, statisztikákban. Különö­sen a férfiak halnak idő előtt, a mélypontot az 1994-es esztendő jelenti, amikor is mindössze 64,8 év volt az erősebb nem átlagélet- kora. A megyénkbeli férfiak még ettől is kevesebbet remélhettek, csupán 63 évet. Azóta valame­lyest javult a helyzet, az orszá­gos várható átlagéletkor a 66 évet közelíti. A nők jó tíz évvel tovább élnek. — Az életkörülmények válto­zása az élelmiszerek közül talán legérzékenyebben a húsfogyasz­tást érinti. Húsfogyasztásunk hosszú időn át folyamatosan emelkedett, 1987-ben megközelí­tette az egy főre jutó évi 80 kilo­grammot, az utóbbi évtized so­rán azonban jelentősen csök­kent, és 1996-97-ben a hetvenes évek elejének szintjére (évi 60 ki­logramm) esett vissza. Korábban a hazai húsfogyasztásnak több mint a felét a sertéshús tette ki, jelenleg ez az arány mintegy 45 százalék. Ugyanakkor folyama­tosan nőtt a baromfihús fogyasz­tása, az aránya mára megközelí­tette a 40 százalékot. Ezt a ten­Nem beszélnek zöldséget: több zöldséget! denciát a baromfikínálat kedve­ző változása is erősítette. — Viszont nagyon kevés halat eszünk, az európai országok jó részében többszöröse a hazai fo­gyasztásnak. A 80-as évek végéig növekedett a tojásfogyasztás, majd a 90-es évek elejétől látvá­nyosan visszaesett, ám az évi 300 darab fejenkénti tojás még min­dig több, mint az európai orszá­gok többségében. Tejfogyasztá­sunkban a húséhoz hasonló ten­dencia figyelhető meg; 1987-ig szinte töretlenül fejlődött, majd fokozatosan csökkent, jelenleg 30 százalékkal kevesebb, mint 1987- ben. —■ Zsiradékokból a hazai fo­gyasztás meglehetősen magas, Európában majdnem a legmaga­sabb, az utóbbi években azonban kismértékben csökkent. Kedve­zően változott viszont az összeté­tele: előtérbe került a növényi zsiradék. Az állati zsiradékok egy főre jutó fogyasztása az utób­bi 10 évben harmadával csök­kent, míg a növényi eredetűeké több mint 60 százalékkal nőtt. Az európai átlagot 15-20 százalékkal meghaladja a hazai cukorfo­gyasztás is, amely érdemlegesen nem változott, 36-40 kilogramm cukorral édesítjük életünket. — Sajnálatosan alacsony a zöldség- és gyümölcsfogyasztá­sunk, szembetűnő a fogyasztott mennyiségek hosszú távú válto­zatlansága. A kínálat pedig meg­felelő választékot nyújt, melyet a déligyümölcs bőséges importja is szélesít. Gabonafélékből is ke­vesebb fogy, 86-88 kilogramm évente, jóval alatta maradva az európai fogyasztásnak. A jelenle­gi tápanyagfogyasztásunk napi 12 300 kilojoule körül alakul. Több mint a felét a gabonafélék és zsiradékok fogyasztása teszi ki, a hús-hal-tej-tojás komple­xum képvisel további 18-20 szá­zalékot, míg az alacsony kalória­tartalmú zöldség-gyümölcsfélék csak 4-5 százalékát adják a napi tápanyagnak. — A szeszes italok fogyasztása a mérsékelten csökkenő tenden­cia ellenére is magas, az európai országok élmezőnyében van, és ennek oka elsősorban a magas égetett szeszesital-fogyasztás. Borból hasonló mennyiség fogy, míg az 1990-ig dinamikusan nö­vekvő sörfogyasztás harmadával csökkent napjainkra. Tartálykocsik Keresettek a nyírte­leki Agrogép takar­mánykeverő- és ki­adagoló tartályko­csijai. A 2x3 köbmé­teres kocsikkal a ta­karmánykeverő üzemekből szállít­hatják az állattartó telepekre az abra­kot és adagolhatják Elek Emil felvétele Elment Irénke IVlár mindenki tudta, hogy napokon belül felmondanak ne­ki. Csak ő nem sejtett semmit. Mint olykor a megcsalt szerető, házastárs. Súgdolózásokat per­sze tapasztalt. Az is előfordult, hogy amikor belépett valame­lyik szobába, a munkatársai hir-. télén elhallgattak. De arra nem gondolt, hogy éppen róla be­szélnek. Csaknem harmincöt éve kop­tatta az íróasztalt a hivatalban. Sok ezer, sőt sok tízezer ügyfél fordult meg a szobájában. Volt akiken tudott segíteni, volt aki­ken nem. De igen kevesen mentek el haraggal, gyűlölettel, mindig megértést, segítőkészsé­get tapasztaltak a középkorú hölgy részéről, aki az ügyeiket intézte. Akadtak évek óta vissza­járó ügyfelek is, akik már szinte családtagként üdvözölték a ma­guk között csak Irénke mamá­nak nevezett ügyintézőt. Ha vé­letlenül nem találták a helyén, elszólította valami váratlan do­log, betegség, továbbképzés, inkább megvárták, amíg vissza­jön és neki mondták el panasza­ikat. Sokan irigyelték is a munka­társai közül. Nem a sokszor ön­ként vállalt pluszmunkák, a ha­talmas ügyfélforgalom, hanem a népszerűség miatt. Talán egyesek még arra is gondoltak, Irénke netán ajándékokat is kap a hálás ügyfelektől, de ez csak a legirigyebb kollégák fejében fordult meg, vagy azoknál, akik nem ismerték őt. Irénke egyedül élt, pontosab­ban van egy asszonylánya, de egy távoli városban lakik és így elég ritkán találkoznak. Szinte egyedüli menedéke a hivatal, ahová ő lép be elsőként. Nem tehet róla, szokta mondani vé­dekezőn, hogy koránkelő típus. Már egy órával a hivatali órák előtt bent van a helyén, s oly­kor ő az utolsó, aki bezárja ma­ga mögött a hivatali helyiség aj­taját. Talán a magányát így tud­ja elviselni leginkább: van egy változatosságot, állandó megú­julást, naprakészséget kívánó munkája. És állandóan emberek között van. Amikor kézhez kapta az elbo­csátó szép üzenetet, a felmon­dólevelet, először azt hitte, a munkatársai viccelték meg. Az­tán hamar ráfagyott a mosoly az arcára, amikor a szánakozó, pironkodó, zavart arcokra né­zett. Harmadmagával küldték el, átszervezés címén. Nemrég múlt ötvenéves. Ezt is kevesen tudták róla, mert kortalan típus, akiről azt tartják, soha nem öregszik. Egy évig kilincselt állás után, volt bejárónő, segédke­zett konyhán, árult a piacon. Aztán lassan belerokkant. Meg­elégelte a kínlódást. Amikor a volt kolléganők meglátták az új­ságban a gyászhirdetést, össze­csapták a kezüket: Szegény Irénke, még alig múlt ötven. És valami bűntudatféle szorongat­ta a torkukat. A is lehet, némelyek nem is annyira Irénkét sajnálták, ha­nem magukra gondoltak. Vajon milyen erős tud lenni az ember, ha ilyen megpróbáltatások érik? Gázszünet pénteken Kisvárda (KM) — A Tigáz Rt. kisvárdai üzemigazgató­sága tájékoztatja a lakossá­got, hogy július 24-én 6 órá­tól 18 óráig a Mól átadóállo­más karbantartási munká­latai miatt szünetel a gáz­szolgáltatás. A gázszünet Kisvárda, Anarcs, Ajak, Dögé, Domb- rád, Fényeslitke, Kékese, Lövőpetri, Nyírlövő, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsve- resmart, Tiszakanyár és Újdombrád fogyasztóit érin­ti. A traffipax útja Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A gyorshajást büntetik. Rendkívül jó műszerekkel mérik a rendőrök a sebes­ségtúllépést, s nem árt előre tudni, hol bukkanhatnak fel. A héten az alábbi helye­ken számíthatunk rendőr­ségi, traffipaxos ellenőrzés­re: július 20-án a 36. számú főúton; 21-én a kisvárdai, 22-én a záhonyi, 23-án a nyírbátori, 24-én a fehér- gyarmati, 25-én a vásáros- naményi, 26-án a tiszavas- vári rendőrkapitányság il­letékességi területén. A kiadottól a rendőrség eltérhet. Kálttm HÁTTÉR Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents