Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

1998. július 18., szombat 15. oldal Az orgonaművész Holnap, vasárnap este hét órától orgona­hangverseny lesz a nyíregyházi római ka­tolikus társszékesegyházban. Az orgonát ifj. Váradi Antal szólaltatja meg, aki nem ismeretlen már a nyíregyházi zeneszerető közönség előtt, de orgonamüvészi diplo­májának megszerzése óta először ad hang­versenyt Nyíregyházán. Ki Ő? Élt Balmazújvároson egy kerékgyártó mester feleségével és sok kis gyermekével. Idős Váradi József a fa mestere volt. A templomban hallott csodálatos orgonazene felkeltette benne a hegedülni tanulás vá­gyát. Ám a napi tíz-tizenkét órás nehéz fi­zikai munka utáni, valamint tanítómester nélküli kísérlete kudarcba fulladt. Vágyai­ról azonban nem mondott el, vett egy könnyebbnek gondolt hangszert, egy har- móniumot, és egy tankönyvet. Kántorvizs­gát tett és megtanult orgonán is játszani. A templomban sok éven át szolgált. Szeret­te volna valamennyi gyermekét megtaní­tani harmóniumon játszani, de a tanítás nehezebben ment, mint a tanulás. A tizedik gyermek lépett apja nyomdo­kaiba, idős Váradi Antal. Ő sem gyermek­ként, hanem autószerelő-szakvizsga után kezdett Egerbe járni a Hittudományi Főis­kolára, ahol Székely Miklós karnagytól Ifj. Váradi Antal vett zongoraleckéket, hétvégeken, szabad idejében, munkája mellett. Mind az öt gyermeke nagyapjuk harmó- niumán és apjuk pianínóján pötyögték az első dallamokat. A testvérek közül ifjú Vá­radi Antal, a legidősebb gyermek a Mis­kolci Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett orgona tanszakon. Kiváló előmene­teléért az iskola díszpolgárává választot­ták. Innen életútja a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola orgona tanszakára veze­tett, közben kántorvizsgát tett. Világot lá­tott. Olaszországban, Németországban, Ausztriában zenei kurzusokon vett részt és kísérte a nyíregyházi — Szabó Dénes vezette — Cantemus kórust. Orgona diplo­mahangversenyére május 1-jén került sor a debreceni Szent Anna-székesegyházban népes közönség előtt. Az előadást jeles eredménnyel értékelték tanárai. — Precíz, pontos munkára, az értékek megbecsülésére tanítottak tanáraim. Arra tanítottak, hogy sohase elégedjek meg az­zal, amit elértem, hanem szüntelen képez­zem magam. Idáig egyenesen vezetett az út, a tanárok jótékony segítségével. Most az út vége a távolba vész, kanyarok, he­gyek tornyosulnak előttem. A templomok­ban, ahol van orgona, eléggé telítettek az állások. Szívesen képzem még tovább ma­gam. Stuttgartba adtam be a pályázatom. Felvételiznem kell a debrecenihez hasonló intézménybe. Amennyiben felvételt nyer­nék, újabb két év tanulás vár rám. Család- alapításra még nem gondolok. Független emberként könnyebben mozgok a világ­ban — fejezte be mondandóját a felelősség­gel gondolkodó, szépreményű fiatalember. Zarándoklat Hagyomány, hogy a Debrecen:Nyíregyhá- zi Egyházmegye a római katolikusok szá­mára szervez egyházmegyei zarándoklatot Máriapócsra. Az idei időpontja július 25., szombat. A fiatalok többsége ezúttal is gyalog indul a kegyhelyre szombat délben a nyíregyházi társszékesegyház elől. Templombücsú Sarlós boldogasszony napján, július 2-én tartottak templombúcsút Demecserben, ahol Bartók János esperes végezte a szent­misét. Az idős pap immár a Heves megyei Sályban szolgálja egyházát, de papságának idejéből 36 évet töltött Demecserben. Zarándokokkal Fátimában A római katolikus világ egyik leghíresebb zarándokhelye Portugáliában Marik Sándor Az idén Lisszabonban rendezik az Expo '98 világkiállítást Óceá­nok. A jövő öröksége címmel. Lisszabontól nem egészen száz kilométernyire található Fátima, a római katolikus világ egyik leghíresebb zarándokhelye, ame­lyet évente milliók keresnek fel. Minthogy több, mint három és fél ezer kilométer a távolság Nyíregyházától a portugál fővá­rosig — tehát ritkán jutnak el gas tér a bazilika előtt a hatal­mas lépcsővel, oszlopcsarnokkal és a színes kerámiából készült keresztúttal rendkívül impo­záns. A tér nagyságára jellemző, hogy akár 300 ezer zarándok is minden nehézség nélkül vehet részt a szertartásokon, és méltó körülmények között gyakorol­hatja vallását. A jelenési kápol­na a Szentély valódi szive. Azon a helyen építették fel, ahol a Szűzanya megjelent. A pontos helyet egy márványoszlop mu­tatja, amelyen a Szűzanya szob­Magyar kapcsolatok A magyarok kitüntetett he­lyet foglalnak el Fátimában. A bazilikában az államala­pító Szent István szobra a be­járatnál, a bal oldali sorban elsőként látható, s a szent ko­ronáról és a magyar címerről kétségkívül azonnal felismer­hető. Fátimában egyetlen a ma­gyar keresztút és kálvária, más nemzetek nem dicseked­hetnek ilyennel (kivéve a né­metek Berlini fal emlékmű­vét). A keresztút 14 kis kápol­nából áll, az Úr szenvedésé­nek 14 keresztúti állomásá­ból. A tizenötödik kis kápolna Krisztus feltámadásának felel meg. A Kálvária-hegyen van egy további kápolna, amelyet ma­gyarországi Szent Istvánnak ajánlva szenteltek fel. A 14 kis kápolna olyan ma­gyar katolikusok adományai­ból épült, akik hajdanán Nyu­gatra menekültek. A Szent István kápolnákat 1964. május 12-én szentelték fel, kivéve a tizenötödik stációt, amelyre 1992. október 13-án került sor, amikor Magyarországon már megtörtént a rendszerválto­zás, és a szertartáson már megjelenhetett a Magyar Köz­társaság nagykövete is. A Ke­resztút a Szt. Terézia körfor­galomnál (Fátima északi bejá­ratánál) kezdődik és követi azt az utat, amelyet a látnok gyermekek jártak be, amikor Aljustrelből „Cova da Iriába” mentek. oda megyénkből —, kézenfekvő, hogy a Lisszabonban járó szabol­csi újságíró elmenjen és „első kézből” mutassa be a KM olvasó­inak Fátimát. (Különös tekintet­tel arra, hogy egy másik neves európai kegyhely, Máriapócs, a mi megyénkben van.) „Ami a franciáknak Lour­des, a portugáloknak Fáti­ma, a lengyeleknek Czesto­chowa, a mexikóiaknak Guadalupe és az osztrákok­nak Mariazell, az nekünk, magyaroknak Máriapócs: a természetfeletti megnyilatko­zásnak helye, az Isten külö­nös szeretetének, a kegyelem túlcsordulásának és aláza­tosságnak a helye. Méltó ar­ra, hogy megismerjük, büsz­kén és gyengéden szeressük és kegyelmi forrásaihoz já­ruljunk. ” (Víz László) ra áll. Magát a bazilikát 1928-ban kezdték építeni és 1953. október 7-én szentelték fel. Az óriási or­A fátimai bazilika zarándoklatok tartanak. Már reggel hét órakor kezdődnek a programok: a koncelebráció, ke­resztút a jelenési kápolnától a kálváriáig, szentmise, szentmise betegekkel, szentségi körmenet, a zarándoklat hivatalos kezdete Fátima a századforduló táján még csak párszáz-lelkes szegény kis falucska volt, ma nyolcezer lakosú kellemes kisváros. Telje­sen arra rendezkedett be, hogy a világ minden tájáról érkező za­rándokokat a szíves vendéglátás keretében segítse hétköznapi gondjaik feledésében, vallásuk gyakorlásában. Fátimában min­den ezt a célt szolgálja, nemcsak az egyházi létesítmények, ha­nem a kereskedelem, a vendéglá­tás, a kulturális intézmények is. A központi hely a bazilika és annak közvetlen környéke. A tá­A jelenések és a látnokok 1917. május 13-án három pa­rasztgyereknek — Luciának (10 éves), Francesconak (9) és Jacintának (7) — miközben egy kis nyájat őriztek Fátima község határában, megjelent a Szűz Mária, és egy tölgyfa tetejéről szózatot intézett hoz­zájuk. Úgy rendelte, hogy fél éven át minden nap jöjjenek ki a fához. Október 13-án már 70 ezer zarándok volt ott a tölgynél, velük, az utolsó jele­nésen. Több szózat szólt a „napcsodáról”, de csak Lucia hallotta a „fátimai titkokat”. Az első a békéről szólt (az I. világháború idején), a máso­dikban figyelmeztette őket, hogy Oroszországban hama­rosan háborús cselekmények­re kerül sor (érdemes figyelni az időpontot), a harmadikat sohasem tették közzé (mert talán valami ilyen borzalmas jövendölés lehetett: eljön az idő, amikor az élők irigyelni fogják a holtakat). Ezekben egyébként az az érdekes, hogy tízéves-forma műveletlen pa­rasztgyerekek beszéltek ilyes­miről a jelenés után, tehát lé­nyegében olyan dolgokról, amikről valójában fogalmuk sem lehetett. Ezzel valószínű­sítették, hogy tényleg történ­hetett valami. A három gyer­mek közül ketten hamarosan meghaltak (Jacinta és Fran­cesca a bazilikában nyug­szik), a harmadik, Lucia azonban karmelita szerzetes lett, hosszú életű volt, a co- imbrai kolostorban nemrégen halt meg. Fátimában 1921-ben engedélyezték először a hely­színen szentmise mondását, a leireai püspök pedig 1930-ban nyilvánította hitelesnek a je­lenéseket és engedélyezte a fatimai Szűzanya tiszteletét. Ekkortól számíthatjuk a fáti­mai zarándokhely hivatalos történetét. gonát 1952-ben állították fel, kb. 12 ezer sípja van. Rendkívül gazdag a fátimai egyházi eseménynaptár, különö­sen a hónapok 12. és 13. napján (ez a „jelenések” időpóntjával függ össze), főképpen májustól októberig, amíg a nagy létszámú A jelenési kápolna a jelenési kápolnában, rózsafü­zér, gyertyás körmenet és ün­nepélyes koncelebráció a szabad­téri oltárnál (erre kb. 21.30 óra­kor kerül sor), amit éjszakai vi­gília követ. Nagyon gondosan gazdálkod­nak az idővel, a lehetőségekkel. A zarándoklatra a legtöbben nagy csoportokban jönnek, s a híveket gyakran saját papjaik vezetik, akik — előzetes egyezte­tés mellett — misézhetnek is. Gyónási lehetőség német nyel­ven mindig van (de a nagy za­rándoklatok idején tizenöt to­vábbi nyelven, amiről a gyónta­tó kápolna bejáratánál lévő ter­ven lehet tájékozódni). A kegytárgyakat minden egyes alkalommal megáldják, amikor egy pap a rózsafüzért előimádkozza. A nagy távolságtól függetlenül szinte mindennap lehet találkoz­ni magyarokkal. Ottjártunkkor egy Borsod megyei csoport tagja­itól megtudtuk: négy napon és A szerző felvételei négy éjszakán át tartott útjuk autóbusszal. Szoros szálak fűzik Fátimához II. János Pált, aki pápaként elő­ször 1982. május 12-13-án zarán­dokolt a portugáliai kegyhelyre (hálából, hogy a római Szent Pé­ter téren egy évvel azelőtt ellene elkövetett merénylet után élet­ben maradt.) Az esemény 10. év­fordulóján a szentatya újra elza­rándokolt Fátimába. Érdekes­ség, hogy ott a Mária-szobor ko­ronájában van az a golyó, ame­lyet a merénylet után II. János Pál testéből kivettek. Ha kissé eltávolodunk a köz­ponti tértől, megtudhatjuk, hogy a városban különböző magánis­kolák működnek, amelyek maga­sabb képzést adnak. A szállodák­ban és szerzetesházakban (mél­tányos árért, nagyon jó minőség­ben) mintegy tízezer vendéget tudnak elhelyezni egy időben. Tizenöt szerzetesközösség van itt, a legtöbb rendelkezik szemi­náriummal és noviciátussal. A női szerzetesrendek száma kb. ötven. A Berlini fal A Szentély oldalsó bejáratá­nál van egy beton emlék­mű, amelynek egy darabja a „berlini fal”-ból való. (Mint ismeretes, annak ide­jén a váratlan építkezés 1961. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjelen kezdődött, megnyitása és lerombolásá­nak kezdete pedig 1989. no­vember 9-én.) Az innen származó egyik faldarabot a Szentélybe hozták, s itt ál­lították fel, mint a hálás emlékezésnek egy jelét azért, hogy Isten beavatko­zott a kommunizmus össze­omlásába, amint ezt Mária Fátimában anno megígérte. Az emlékmű súlya 2600 kg., magassága 3,60 méter, szé­lessége 1,20 m. Az emlék­művet 1994. augusztus 13-án leplezték le. Nagyon találó megfogalmazást hallottam egy fátimai szerzetes­től: „Fátima a kétkedőknek sem­mit sem nyújt. Mások lélekben megerősödve távoznak innen. ” Mártim a hit wiuba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents