Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-16 / 165. szám

1998. július 16., csütörtök 11. oldal A tartalomból: Fölényes győzelem a vízparton Tóavató házi horgászver­senyt szervezett Máriapócson a napokban a Szabadidő SC hor­gász szakosztálya. Ez volt az első horgászverseny a tavon, s egy­ben ez jelentette az első hivatalos horgászatot is. (12. oldal) • Hetven év jóban-rosszban Márton György és felesége (szü­letett Buji Anna) 70. házassági évfordulójukat ünnepelték Nyír­egyházán a Pacsirta utcai idősek pihenőházában. (13. oldal) • Tarolt tavasszal a Petri-henger Ragyogó tavaszt tudhat maga mögött a pócspetri labdarúgócsapat, amely huszáros haj­rával a megyei II. osztály Nyír-Metál csoportjában az előkelő második helyet szerezte meg. (14. oldal) Ősszel már megszépülve fogadja majd a híveket Oroson a református temp­lom Harasztosi Pál felvétele Ismét énekel a humorista Nyíregyháza (L. I.) — A közelmúltban Nyíregyházán járt Forgács Gábor, akinek nemrég jelent meg egy lemeze. Ezen a szí­nész mint énekes szórakoztatja a kikapcso­lódni vágyókat. — Az 1972-es Ki mit tud?-on szólóének kategóriában győztem — kezdi a beszélge­tést Forgács —, tehát mindenekelőtt éne­kesként mutatkoztam be a szélesebb nyil­vánosság előtt. Azóta azonban felnőtt egy újabb generáció, akik inkább a humorista oldalamról ismernek. Néhány barátom jó ideje mégsem hagyott békén, mindenáron szerettek volna rábírni egy olyan lemez ki­adására, amelyen énekelek. Végül bead­tam a derekam, és nem is bánom, mert ezek a számok stílszerűen illeszkednek az önálló műsoromba, mi több, színesítik azt. — Sajnos, korábban beskatulyáztak ben­nünket egy-egy dologra, holott a színész­nek mindent kell tudni, ami kicsit is kap­csolódik a szakmájához. Legkiválóbb példa erre Antonio Banderas, akit akciófilmek­ből ismerhettünk meg, mint mindig győz­tes szépfiút, és kiderült róla, hogy kiválóan énekel és fergetegesen táncol. Magyaror­szágon ez a feladatkör még bővül a szink­ronmunkákkal és a televíziós vagy rádiós műsorvezetéssel is. Én korábban a Danubi­us Rádiónál vezettem másodmagammal a Capuccino-t, most vasárnaponként az RTL Klub csatornáján készítek egy új műsort. Emellett természetesen játszom színház­ban, önálló előadóestem van és tévéjáté­kokban szerepelek. — Ma a szakma csak a jó színészeket tű­ri meg, nincsen rossz, ezért mindenkivel szívesen dolgozom. Hofi-paródia Nyíregyházán Harasztosi Pál felvétele Nomád táborban kis kézművesek Harangod ideális hely a gyermekeknek, tágas tér fogadja őket, jó szellemű a közösség Vidám zenélés a csűrben Horányi Zsuzsa Nagykálló (KM) — A nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház és a Téka Népzenei Együttes az idén immár tizenkettedik al­kalommal rendezte meg a Kis Téka táncházas, kézműves tá­bort Nagykálló-Harangodon. Az első Kis-Tékának az adta az ötle­tét, hogy a nagy Téka táborba sok gyermeket vittek magukkal a felnőttek, és a foglalkozásveze­tőknek nem volt lehetőségük ar­ra, hogy az apróságoknak külön magyarázzanak, koruknak meg­felelően, így külön is meghirdet­ték a gyermektábort. A rossz idő ellenére sokan eljöttek, 320-an táboroztak Harangodon. A Kis Téka is nemzetközivé vált, hi­szen négyen az Egyesült Álla­mokból érkeztek, míg egy-egy di­ák Kanadából és Ausztriából jött, s mellettük már évek óta egy jugoszláv család is megláto­gatja a tábort. Mint azt Stock Gyulától, a tá­bor vezetőjétől megtudtuk, az idén is az a céljuk, hogy a külön­böző foglalkozásokon a gyerekek megismerkedjenek a magyar né­pi kultúra hagyományaival, a néptánccal, a népzenével, az énekkel és néhány kézműves mesterséggel. A táborban dunán­túli, moldvai, széki táncokat ta­nulnak a Téka együttes tagjaitól. A tánctanításnak fontos része a népdaltanulás is, amely a közös­ségi szellem építésének első tég­lája, mondhatni alapköve. A tá­borban megtanult dalok szoro­san kapcsolódnak a tánctanítás­hoz és a nyári népszokásokhoz. A népszokások mellett a népi já­tékokkal is megismerkednek a tábor lakói. S miért ilyen vonzó ez az egy­hetes tábor? A nagykállói Bez- dán Viktor szerint azért jó, mert itt sátorozni lehet, nomád körül­mények között élhetnek, s mind­emellett nagyon jó foglalkozások vannak. A fiúkat elsősorban a bőrözés, a fafaragás köti le, büsz­kén mutatja, most éppen egy bőr pénztárcát készít. A nyíregyházi Sánta Péter az elmúlt esztendőben is táborozott, őt a kézműves foglalkozások vonzzák elsősorban. A bőrözés, fafaragás mellett a gyöngyfűzés is nagyon tetszett neki. Horcher Dániel Budapestről érkezett, a Krúdy Gyula Általá­nos Iskolában szeptemberben már negyedik osztályos lesz, ba­rátaival, osztálytársaival és két tanár nénivel 31-en vágtak neki ennek a nagy kalandnak ígér­kező túrának. Tanév közben is vannak ilyen foglalkozásaik, hi­szen Zsolnai módszer alapján ta­nulnak, így a kézműves mester­ségeket is megismerik. Petrik Andrea és Pintér Ágnes pedagógusok is bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Már ötödik éve jönnek Harangodra, a gyerekek nagyon élvezik a tábort, hiszen itt kötetlen formában gyakorol­hatják az iskolában tanultakat. Más itt az élet, mint otthon vagy az iskolában, pedig a nomád élet­nek nemcsak előnyei vannak, az étkezések után mindenki maga mosogatja el az edényeit, de leg­alább önállóbbak lesznek. Zlatnik Laura nyakig agyago­sán egy korongozó asztallal küz­dött éppen. Még túlságosan nagynak tűntek a méretek kis lá­baihoz viszonyítva, de mindig akadt valaki, aki hajtotta a ko­rongot, így az ő mestermunkái is elkészültek. Harangod ideális hely a gyer­mekeknek, tágas tér fogadja őket, jó a társaság, egész nap ér­dekes programokon vehetnek részt természetes környezetben. Kiss Virág az agyagozást irá­nyítja, egyébként keramikus és Dunakeszin él: — A tábor vonzereje abban rejlik, hogy természetes körül­mények között játszhatnak, a kis munkákat hazavihetik, megmu­tathatják otthon, min is dolgoz­tak a táborban. Látványos dara­bok készülnek és nagyon büsz­kék a munkáikra, hiszen olykor nehéz megbirkózni az anyaggal és a szerszámokkal, de éppen eb­ben rejlik a szépsége is: egy kihí­vás mindenki számára a kézmű­ves mesterség. Ügyes kezek alatt formálódik az agyag A szerző felvételei Nyugtalanok a buji gazdák Búj (KM - H. Zs.) — Az időjárás okozza az egyik legnagyobb fejtö­rést a megyénkben élőknek. Nincs ez másképp Bujon sem, a betakarítást nehezíti az eddig le­esett rengeteg csapadék, és nyo­masztólag hat a gazdákra a jelen­legi felvásárlási ár körül kiala­kult huzavona. — Több gazda véleménye, hogy nem éri meg learatni a megtermelt búzát, árpát — fogal­mazza meg szomorúan többek gondolatát Frank Sándor, Búj község polgármestere. — Önkor­mányzati szinten nem tudjuk or­vosolni ezt a problémát, mint ahogy más önkormányzatok sem. Hathatós kormányintézke­désre van szükség. Amit tudunk, hogy folyamatban van, de azt még nem látjuk most, mennyire tartják be a jogszabályokat. A felvásárlásnál a minőségi búzát három kategóriába sorolják, és a gazdák félnek, hogy a legalacso­nyabb áron, azaz mázsánként 1300 Ft-ért vásárolják fel tőlük. Ez az alacsony ár közel sem fede­zi a költségüket és akkor még nem beszéltünk a munkáról és a rengeteg idegességről. — Szerencsére ebben a térség­ben még nem vesztették el a fejü­ket a gazdák, nem gyújtották fel a gabonát, de Bujon és környé­kén is nagyon el vannak kese­redve a termelők. — A paradicsommal foglalko­zó kistermelők sincsenek jobb helyzetben, többszöri permete­zés ellenére is felütötte fejét a pa­radicsomvész. A néhány küomé- terre fekvő Ibrányban megjelent az almafákat érintő tűzelhalásos betegség, ami szintén nyugtala­nítja településünk almatermesz­tőit. Megvalósul az álom Nagykálló (KM) — Ludas­tó a nagykállói városi köz­műhöz csatlakozik hamaro­san. A hír mindössze né­hány szavas, azonban a Nagykállóhoz tartozó Lu­dastó tanyán élőknek óriási előrelépés ez a beruházás. Ludastó lakóinak régi álma valósul meg augusztus 20- án, akkor jutnak majd ugyanis a vezetékes ivóvíz­hez. Az ott élő 250 ember ed­dig ásott kutakból, rétegvíz­ből nyerte a vizet. KlsKelet NYÍRSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents