Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-14 / 163. szám
1998. július 14., kedd 14. oldal B&et«» KULTÚRA Parázs a hamu alatt Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Világos és Solferino — a két helynév két fontos történelmi eseményt jelöl. Világos: a Habsburg- hatalom ellen indított magyar szabadság- harc 1849-ben bekövetkezett bukását. Solferino: a Habsburgoknak az ugyancsak független államiságukért küzdő olaszoktól 1859-ben elszenvedett vereségét. Ez a két (bennünket egyaránt érintő) esemény fogja közre azt az tíz esztendőt, amelyet történelmünkben — az akkori osztrák belügyminiszterről, a Habsburgok abszolutista és centralizáló politikájának kíméletlen végrehajtójáról — Bach-korszaknak nevezünk. Nemzeti létünk, azt fenntartó nemzeti nyelvünkkel együtt csaknem végveszélybe került. Ezt a tízéves időszakot a megsemmisítő törekvések ellenhatásaként kibontakozott nemzeti mozgalom szemszögéből történetírásunk mint a passzív rezisztencia korát emlegette, s ez a táblabírói kifejezés köztudatunkba is berögződött. Ne- meskürty István Parázs a hamu alatt című könyvében most kimutatja, hogy az elnevezés megtévesztő: ez az ellenállás nagyon is aktív volt, s éppen ezért eredményes. Az olvasónak feltűnik majd, hogy ennek a történelmi munkának a forrásai túlnyomórészt irodalmi alkotások. Ennek oka — mint a szerző kifejti —, hogy Világos után a nyelv lépett előtérbe, egyszerűen azért, mert meg akarták szüntetni. A nyelv védelme mint életbevágó közös érdek volt az ellenállásban létrejött nemzeti egység fő összekovácsolója is, egészen addig, amíg a függetlenség ügye viszonylagos sikerre vergődvén, a magyar nyelv, sokak számára a szent korona országaihoz való tartozás erőszakos (és meg nem valósuló) feltétele lett. Azt, hogy e tanulságokban gazdag korszakot a szerző milyen megjelenítő erővel, fordulatos dramaturgiával és lebilincselő előadásban tárja az olvasó elé, az előző munkáit ismerők előtt felesleges hangsúlyozni. (A könyvet a Yurtha Könyvmühely jelentette meg 1998-ban.) n Zárva lesz Nyíregyházán, a Szabadság téren a Váci Mihály Művelődési Központ július 13-26. között. Ez idő alatt minden csoportja szünetelteti foglalkozásait, s a dolgozók sem fogadják az érdeklődőket, kérdéseiket. A zárva tartás miatt a lakosság szíves megértését kérik. O Újra kinyit a felújítás miatt hosszú ideig zárva tartott nyírbátori Báthory István Múzeum. Az első látogatókat hátfőtől, július 13- ától fogadták. A nyitva tartási idő: hétfőtől péntekig naponta 9-17 óráig, szombaton és vasárnap előre bejelentkezett csoportokat várnak. O A Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kirándulást szervez Ópusztaszerre, ahol a Magyarok Hajlékában megemlékezést tartanak július 24-én, pénteken. Jelentkezni, érdeklődni hétfőnként lehet Nyíregyházán, a Bessenyei tér 7. szám alatt, vagy a 342-137-es telefonon. O Társastánc-tábort indít a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház Basic Junior Tánc Sport Klubja Mezősiné Bak Júlia vezetésével augusztus 10-19. között Vaján. Jelentkezni a Móricz Zsigmond Művelődési Házban lehet. Csaknem egy héten át tartott a VMKban az első magyar-amerikai táncművészeti fesztivál. A több mint száz táncosnak f lehetősége volt szakmai konzultációra is Balázs Attila felvétele A sárkány újra életre kel Eljönnek a Bátoriak ősi fészkébe, hogy jókedvvel, vidámsággal múlassák a tünékeny időt Nagy IstvAn Attila Nyíregyháza (KM) — Hatodik alkalommal adott helyet Nyírbátor a Szárnyas Sárkány elnevezésű utcaszínházi fesztiválnak. Ez a három napon át tartó rendezvénysorozat sajátos színt képvisel a megye nyári programjaiban. Itt a felszabadult életöröm megfogalmazása és átélése alapvetően fontos, mert csak az érezheti jól magát, aki képes egy kicsit kibújni a bőréből, mert tudja, hogy az alakoskodás régen nem azt jelentette, amit ma, hanem azt a képességet, amelynek a birtokában az ember más is tudott lenni, mint amit megszoktak tőle. Gédra Katalint, a fesztivál egyik szervezőjét, háziasszonyát, mindenesét a zárás után faggattuk. — Az időjárás nem volt kegyes az idei fesztiválhoz. Szerencsére a pénteki megnyitót kellemes időben lehetett megtartani, de a másik két napon kerülgetni kellett az esőt. A sok látványos és szórakoztató program közül nehéz bármelyiket is kiemelni. Nagyon jók voltak a gyerekdarabok, a zenészek, mert jó hangulatot csináltak. A kocsmasátorban hajnalig szólt a zene és az ének. A felnőtA felvonulás látványos elemeket is tartalmazott Balázs Attila felvétele teknek szóló előadások közül nagy sikert aratott a Thália Színház előadásában W. Gomb- rowitz: Yvonne Burgundi hercegnő című darabja, amelyet a Minorita udvarban láthattak az érdeklődők. Ugyanígy sikeres volt az Illyés Gyula Színház Sólyompecsenye című előadása is. Nem szabad elfeledkezni a Talán Teátrumról sem, ők a Minorita udvarban A tékozló fiú című darabbal mutatkoztak be a közönségnek — telt ház előtt. Különleges élményt jelentett a taiwani Hsin Hsing-Ku bábjátéka, hiszen a keleti mozgás- és bábkultúrába kaphattunk betekintést. Ők a kurta kurzus elnevezésű továbbképzésen bemutatót is tartottak. Élvezetes bemutatókat hallhattunk, láthattunk az énekmondóktól, a Facsiga Népzenei Együttestől és a Taposó Néptáncegyüttestől. A legfontosabb azonban az a sajátos fesztiválhangulat, amely ez alatt a három nap alatt rendkívül eleven volt, s amely még a vasárnap esti sárkányégetéssel sem ért véget. Mert éppen ez az aktus példázza. hogy a résztvevők visz- szatérnek ugyan a valóság szürkébb mindennapjaiba, de a következő esztendőben újra eljönnek a Bátoriak ősi fészkébe, hogy jókedvvel, vidámsággal, szerepjátszással múlassák a tünékeny időt. Rekonstrukció a Nemzetiben Az intézmény rendkívül gazdag antikvitás kori emlékkel büszkélkedhet Budapest (MTI) — A Magyar Nemzeti Múzeumban júliusban végzik el az épület középső szárnya földszinti területének, valamint a déli udvar alatt kialakított új kiállítási résznek a technikai átadását. Gróf Széchényi Ferenc nagylelkű felajánlásával 1802-ben életre hívott intézmény — amelynek épülete százötven éve készült el — immár évek óta folyamatosan csinosodik. A klasszicista palota alapításának 200. évfordulójára, vagyis 2002-re szépül meg „tetőtől talpig”. A most átadandó helyiségek összesen 1500 négyzetméterrel növelik a múzeum — szakkifejezéssel élve — úgynevezett közönségforgalmi területeit. Ebből 1150 négyzetméter kiállítási tér, a további 350 négyzetméter pedig egyéb, a látogatók számára is igénybe vehető terület. A munkálatokban az épület leromlott állapotának megszüntetésén kívül többi között eltüntették a bántó átépítések nyomait, korszerűsítették az épületgépészeti, valamint az elektromos hálózatot. A Nemzeti Múzeum A mozgásukban korlátozott vendégek számára speciális felvonó könnyíti majd meg a közlekedést a helyszínekre, illetőleg rámpákat is kialakítottak a tolókocsival érkezők számára. A közönség az első emeleti előcsarnokból a jobb, illetőleg a bal oldali íves lépcsőn közelítheti KM-reprodukció meg a földszinti középső szárnyat. A földszinten kapott helyet a büfé, illetőleg a mosdókat is odatelepítették át. A látogatók innen, néhány lépés megtételével juthatnak ki a déli díszburkolatos udvarra, amely a jelenlegi állapotában —- jó idő esetén — egyelőre még csak a büfé „teraszaként” lép üzembe, a későbbiekben helyszínül szolgálhat kiállításoknak, alkalmi rendezvényeknek. A közönség várhatóan november végén, december elején veheti birtokba két új állandó kiállítás hivatalos megnyitójával a földszinti, mélyföldszinti részeket. A földszinti középső szárnyban mutatják majd be a középkori kőtár gyűjteményének legszebb darabjait. Ezen a helyszínen állítják ki az ország középkori történetében fontos szerepet betöltött épületekből származó emlékeket, valamint az intézmény rendkívül gazdag sírkőgyűjteményének legértékesebb emlékeit. A déli udvar alatt kialakított impozáns térben pedig immár végleges otthont kaphat a Római Kőtár. Az egy légterű, kétszintes, mintegy 900 négyzetméteres kiállítóhelyiségben a római kori kőanyagot tárják a hazai és külföldi érdeklődők elé. A nemzeti intézmény rendkívül gazdag antikvitás kori emlékkel büszkélkedhet, amely egyben a tágabb régió egyik legjelentősebb ilyen jellegű szakgyűjteménye. Hemingway Spanyolországban Madrid (MTI) — „Hemingway és Spanyolország” címmel nyílt kiállítás az amerikai író itteni életéről a madridi Circulo de Bellas Artes kiállítótermében. A 100 fényképet és dokumentumot bemutató kiállítás rendezője, Jósé Luis Castillo-Puche, az író barátja és életrajzírója úgy „foglalta össze” Hemingwayt az újságíróknak, hogy az író „felnőttkorában is gyermekkora áldozata volt, részegebb volt a magánytól, mint az alkoholtól, hazátlan volt és hontalan, és végül Spanyolországban talált rá a gyökereire, és fogadott hazájává tette ezt a földet. Spanyolországban talált értelmet életéhez és halálához”. A madridi kiállítás dátumát egy évvel előrehozták (a 1899. július 21-én született amerikai író száz éves évfordulója 1999-ben lesz.) A kiállításon láthatóak Hemingway spanyol kiadásai, azoknak a bikaviadaloknak a plakátjai, amelyeken az író részt vett, levelei Antonio Ordonez matadorhoz, Scott Fitzgerald amerikai íróhoz és John Dos Passos portugál költőhöz, akikhez szoros barátság fűzte. A kiállításon olyan levelek és fényképek is szerepelnek, amelyeket eddig nem mutattak be a nagy- közönség előtt. A dokumentumok nagy része a kiállítás rendezőjének személyes gyűjteményéből való. Castillo-Puche elmondta az újságíróknak, hogy Hemingway számára a barátság volt az egyik legfőbb emberi érték. Úgy írta le a Nobel-díjas amerikai írót, mint aki gyenge és bizonytalan ember volt, rettegett a haláltól és egész életében gyermekkora fantomjaival küzdött. „Ernesto megszállottja volt apja öngyilkosságának. Gyávának tartotta őt, és csak nagyon hosszú idő múltával értette meg, hogy miért lett öngyilkos.” Castillo-Puche szerint az a tény, hogy Hemingway anyja kisgyermekkorában lányruhába öltöztette egyetlen fiát, egész életére nyomokat hagyott benne. Kutatótábor Kisújszállás (MTI) — Természetvédelmi kutatók egyhetes tábora zárult a hétvégén a Hortobágyon. A kereken hatvan táborlakó között voltak tudományos kutatóintézetek munkatársai, természetvédők, és e témákkal foglalkozó egyetemisták, főiskolások. A táborozok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Ágo- ta-pusztán, az Erdészeti Tudományos Intézetnél vertek tanyát. Kunhalomkutatás és néprajzi adatgyűjtés is szerepelt a programban.
