Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-11 / 161. szám
1998. július 11., szombat 19. oldal Programajánló □ Zenei fesztivál. A nyírbátori Nemzetközi Zenei Fesztivál ünnepélyes megnyitóját ma délután öt órakor tartják a város minorita templomában. Este fél nyolctól díszhangverseny lesz a református templomban. Műsoron: Mozart Varázsfuvola nyitánya, G-dúr hegedűversenye és Requiem-je. Vasárnap a Tinódi Sebestyén Általános Iskola és Zeneiskola hangversenytermében Terényi Ede (Románia) szerzői estjén vehetnek részt az érdeklődők. □ Parkfürdő. A jól ismert és kedvelt nyíregyházi strand reggel kilenctől este hét óráig várja az úszni, napozni, sportolni vágyókat. Újdonság: a felújított fa-játszótér. A Tófürdő szintén kellemes feltételeket kínál a lubickolni vágyóknak. □ Népi építészet. Hűvösebb napokon érdemes kilátogatni Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluba. A szabadtéri bemutatóhely reggel kilenctől délután öt óráig fogadja az érdeklődőket. Programok: állandó kiállításként megtekinthető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészete, ezenkívül időszaki kiállításként látható a „Habsburgok és az I. világháború emlékei a paraszti tárgyakon" című anyag. □ Gyerekeknek. A nyíregyházi Tókuckó üdülő és továbbképző intézet változatos és tartalmas elfoglaltságokkal várja az általános iskolás gyerekeket. Programok: folyamatosan lehet rájuk jelentkezni; a foglalkozásokba bármikor be lehet kapcsolódni, de érdemes egy turnust végig kint tölteni, mert a technikától a kézművességen keresztül a természetvédelemig mindent kipróbálhatnak a gyerekek. □ Zsiráfcsalád. Megyeszékhelyünk látványosan gyarapodó Vadasparkjának kapui minden nap reggel kilenctől este hét óráig nyitva állnak az állatbarátok előtt. A park újdonsága: a nemrég „benépesült" zsiráfház. □ Orgonakoncert. Ismét megszólaltatják a hangszerek királyát a nyíregyházi — Kossuth téri — római katolikus társszékesegyházban július 19-én este hét órától. A koncerten Váradi Antal orgonamüvész előadásában Rheinberger-, Mozart- és Bach-kompozí- ciók hangzanak el. Közreműködik: G. Simon Zsuzsa (ének, szoporán). A kisvárdai Rétközi Múzeum állandó kiállításait érdemes megtekinteni Elek Emil felvétele Mit# RÁADÁS A fejlődés emeltyűje a vasút Tizennégy évtizede az idevezetett sínek kétségtelenül segítették és segítik Nyíregyháza városát Margócsy József „Száz vasutat, ezeret! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek!" Jó másfél évszázaddal ezelőtt írta ezeket a sorokat Petőfi, s utána már csak egy évtized telt el, hogy Nyíregyháza is beletartozzék a vasutak érhálózatába. A levéltári iratok között — egyelőre legalábbis — már 1840 áprilisában található adat arra, hogy a tanácsülésen „említésbe hozatvák” egy bizonyos Uhl- mann vállalkozó nevét. Ő Debrecen és Tokaj között vasútvonalat tervez, de Nyíregyházát elkerülné. Ezért a városatyák bizottságot küldenek ki, hogy a szervezőt kedvezőbb belátásra bírják. (V. A.102/a-10/90.1840. ápr.10.) E kezdeményezésről később már nincs szó. Viszont éppen tíz év múlva már folyik a Pest-Szolnok közötti vonal építése. A körültekintő városi vezetőség lobbyzni kezd, hogy annak folytatása Debrecen irányába haladjon. A városnak ugyanis „elnyomorodott kereskedelmi viszonyaiból” a vasút segítségével kellene felemelkednie az országos forgalomba, hiszen ez az egész vidék legnagyobb gabonapiaca, így nemcsak Nyíregyháza boldogulását mozdítaná elő. (V. B. 142-5.- 3/a, No. 220, 1851. márc. 6.) — Kellett azonban még néhány év, hogy „komolyra” forduljon az ügy. Az országos kezdeményezések között először az ún. Tisza vidéki vasút terve érintette Nyíregyházát, Szabolcs vármegye területét. Az úgy mozgatója, tekintélyes szervezője a krasznahorkai főúr, Andrássy- György gróf (1797- 1872), aki kezdettől csatlakozott Széchenyi István hazafias reform-törekvéseihez: például jelentős összeggel támogatta az Akadémia alapítási vagyonát; később Széchenyivel utazott AngliA vasútállomás egy 1933-as képeslapon ...és ma Elek Emil felvétele ába, a pesti Lánchíd építésének előkészítése érdekében. Á nehéz Bach-korszakban így azok közé tartozott, akik az elnyomott országnak legalább gazdasági fel- emelkedése érdekében tevékenykednek. így lett indítványozója és mozgatója az errefelé hajlítandó vasútvonal létesítésének. Ez vezetne majd Debrecen-Miskolc- Kassa útvonalon; Szabolcs megyében 64,8 km útja lenne, Újfe- hértó határában lép be Szabolcsba és Nyíregyházán áthaladva, Rakamaz határában hagyja el megyénket. Kiemelendőnek minősíthető, hogy Szabolcsban nem volt a grófnak birtoka: a tiszado- bi Andrássyak földjei távol estek a tervezett vasútvonaltól. Köztudott, hogy majd csak négy évtized múlva épül ki Görögszállástól a csatlakozás Tiszadob felé. Az 1854-ben megindult szervezkedés során írta Bécsből Andrássy György Nyíregyháza város polgármesterének — a levéltárunkban ma is olvasható levelét. Bízik abban, hogy a „városnak már mostani munkás és vagyonos nagy népessége, továbbá azon tekintet, hogy Nyíregyháza a nagyobbodás elemeivel bírván, s jövője lévén — azon vidék a polgárosodás és vagyonos- ság egyik gyűlpontjával láttassák el: mihez a vaspálya kétségtelenül egyik hatalmas eszköz.” Május 10-én rendkívüli vegyestanács ülésen tárgyalja a város az ajánlatot, a Bach-huszár szolgabíró jelenlétében és Hatzel Antal polgármester elnöklése alatt határozatot hoznak. „Átlátva, miként a városnak és lakosságának anyagi érdeke a jelentékennyé emelkedett piaci állásával szorosan egybefügg, tudva, miként az újonnan emelkedő vasutak új piacokat tudnak teremteni, meg azon okból is, mert a vasút a vagyonosság és polgárosodás előmozdításának óriási emeltyűje: így oly megbecsülhetetlen kincs és előny, hogy azt elszalasztani soha meg nem bocsátható és anyagi tekintetben ki sem pótolható belfogás és kár.” Majd a határozat pontosan részletezi, hogy a megvalósításhoz a város „nem üres kézzel járuland.” A gróf 1855 februárjában megszerezte az engedélyt, majd a szükséges tőkét is összehozta, így 1856-ban már kivitelezési engedélye is volt. Mindennek eredményeként 1858. szeptember 5-én, 140 évvel ezelőtt befuthatott az első személyvonat az akkor még városszéli nyíregyházi állomásra. Ez a megvalósult, eredetileg magánvállalkozás majd 1880-ben kerül át a magyar állam tulajdonába. QQQ Mivel immár tizennégy évtizede kétségtelenül elsősorban az idevezetett vasút segítette és segíti Nyíregyháza város és a megnagyobbodott megye általános fejlődését, lehetőség szerint még további részletek is szolgálhatnak tudomásul infrastruktúránk e szelvényének további, folyamatos fejlődéséről. A gyengék gyámolítója Szőke Judit A gyerekek szeme kérlelhetetlenné tud válni, ha a vele foglalkozó ítélőbírót játszik. A pedagógiai vereséggel is járó pályát nem mindenki állja, vannak, akik feladják, vannak, akik legyőzetnek. Lippai Gergely pályafutását végigkísérte a legkiszolgáltatottabbak tekintete, mellőle is elment néhány kolléga, de nem olyan ítélőszéki ülnök fajta. Türelmes, nyugodt, a mondatokat végighallgató, a másik szavára, rezzenésére figyelő. Mindig is ilyen volt. Talán az évek során még bölcsebb lett, hiszen lelkileg sokat próbált az, aki arra adja a fejét, s milyen hittel!, hogy gyerekekkel, azok közül is a legszomorúbb sorsúakkal, a családta- lanokkal, a senkiéivel törődjön. Eredeti szakját, a matematikát és a technika tantárgy elődjét rövid ideig taníthatta. A KLTE-n kutató-fejlesztő pedagógiai diplomát szerzett. Borsodi születésű, de Virányoson kezdett, ahol a matekon kívül fizikát, kémiát és — felesége felkészítése során — éneket (!) tanított. Már ott megtapasztalta, hogy a gyerek olyan, mint a szivacs. Adott is nekik felszívni valót! Hamar felfigyeltek „feljebb” a fiatal tanárra, még az ÁFÉSZ is megkereste egy csábító belső ellenőri ajánlattal, de aztán mégis egy másik, szintén gyorsan érkező szerelem lehetősége megkísértette. 15 évig látott el az úttörőmozgalomban különböző szinteken különböző feladatokat. Nem gondolná róla az ember, hogy alapvetően nyugtalan természet, abban az értelemben, hogy ahol élete során megfordult, mindig pörte gyerekmozgalom hiánya jelent. 1989-ben kötelezte el magát a gyermekvédelem mellett. A leghálátlanabb terület, az utógondozás jutott neki. A „fészekből kilökött” fiatalok útját kellett egyengetnie. Másfél év múlva igazgatóhelyettessé és otthonvezetővé nevezték ki. Azonnal v’ nekilátott az ésszerűsítésnek. Aki ezen a pályán sikerélményeket keres, n a Lippai Gergely azonnal a változtatáson, a jobbításon törte a fejét. Szerencséje volt, engedték is neki... Meghonosította a tehetséggondozást, feltűnés nélkül becsempészte a turisztikát, ott bábáskodott a történelmi hagyományok közösségi ápolása mellett. Nagy fájdalom számára, hogy a fiatal korosztályban a mai napig sem sikerült betölteni az űrt, amit a rendszerváltás elsöBalázs Attila felvétele gyokat csalódik. De „Gergely bácsi” minden apró momentumot értékel, s nem kergetett illúziókat. A sajnálatot félre kell tenni, őszintének és következetesnek, sokszor bizony keménynek kell lenni — neki, akinek akkora szíve van, ez lehetett a legnehezebb. Haza tilos vinni a gyötrelmeket, a család bármilyen típusú bevonása is helytelen és ki kell tudni szállni a pszichésen rendkívül megterhelő szituációkból — ezeket a szabályokat magának állította fel. Az intézményi külső és belső kereteket átszervezték, világos struktúrát alkottak — ebben jó partner volt Együd János igazgató. Nem beszélve a stabil családi háttérről. Felesége pedagógus, nagyobbik lánya pszichológus hallgató, a kicsi is tanárnak készül. A kollégák sokszor nehezebb esetek voltak, mint maguk a gondozottak. De sikerült a „börtön ablakait kitárni”, s élen járt a mamut és nem éppen gyermekközpontú rendszer lebontásában. Tavaly elindult a nagy álom megvalósítása: megalakultak a lakásotthonok. Szerencsére Nyírszőlősön, ahol öt helyen élnek családiasán a már nem gyivisek, nyitott, fogadókész, humánus emberek laknak, akik a hétéves előkészítő munkát nagy mértékben segítették. Nem mintha Lippai Gergely olyan valaki lenne, aki nem tudna villámgyorsan szimpátiát kelteni, a békétlenkedőkkel kiegyezést kötni, s sokoldalú tapasztalatait a köz hasznára-ja- vára kamatoztatni. Tőle nyilván ezt tanulták meg a reá bízottak. S hogy ő mitől lett a sokszáz nebuló által gazdagabb? Nincs kilátástalanság, nem elfogadni a kiúttalanságot, a remény nem halhat meg. De ez csak a Lippai Gergely-féle életelv betartásával lehetséges; gyermek, nagyon kell szeretni téged, mert végtelen a gyengeséged. - — Koncert közben Elek Emil felvetele (archív)
