Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-08 / 158. szám

1998. július 8., szerda IlfelW FÓRUM A 13. oldal Véges a türelem Nyíregyházán, az Árpád utca 41/a szám alatt működik a Családsegítő Központ. Az ott lévő Hajléktalan Szálló majd Melegedő a lakóközösségünk számára elviselhetet­lenné vált, tűrőképességünk a végső határt súrolja. A létesítményt használó személyek többnyire alkoholos állapotban jelennek meg, oly kihívó magatartást tanúsítanak, amely megbotránkozást és félelmet kelt. Biológiai szükségleteiket kint a szabadban végzik, a testi örömeiket a játszótéren, a szálló környékén elégítik ki, ott pihennek, szemetelnek. A lakótelep káromkodásaik­tól, veszekedéseiktől zeng, megrongálják az épületeket. Jelenlétük óta megnöveke­dett a környékbeli boltokban a lopások száma. Ha a lakók nemtetszésüket fejezik ki, csoportosan megfenyegetik őket. Meg­döbbenve tapasztaljuk, hogy a rendőrség nap mint nap újabb embereket visz innen el, mert valamilyen bűncselekményt kö­vettek el. Nem értjük, hogy miért kellett megszűntetni a körzeti megbízotti szolgá­latot, amikor maga a környék „bűhügyileg fertőzött” területnek számít. Nemrég arról értesültünk, hogy minde­zek mellé a város itt drogambulanciát ké­szül kialakítani. Tiltakozunk ellene! Laká­saink értéke már így is a felére csökkent, gyermekeink biztonsága veszélyben van. Várjuk az illetékesek intézkedését. Állomás téri lakóközösség, Nyíregyháza Beszélgetés a buszon Egy nem mindennapi beszélgetésnek vol­tam a napokban fültanúja Nyíregyházán, a 12-es autóbuszon. Két hölgy találkozott — s bár nem illik — kihallgattam az eszmecse­réjüket. (Annál is inkább, mert elég hango­sak voltak.) A beszélgetés lényege az volt (nevezzük az egyiket Zsófinak, a másikat Katinak), hogy Zsófi azzal dicsekedett, ő milyen jó helyen, egy cég konyháján dolgo­zik. Amellett, hogy magát ellátja élelem­mel, a családnak is tud hazavinni ezt azt. Soha sem vásárol saját maguknak se ke­nyeret, se fűszert, se zöldséget, kikerül minden a konyháról. Elgondolkoztam, s számolni kezdtem, ez a hölgy — a hallottak alapján — nem egye­dül dolgozik azon a helyen. Vajon a társai is ilyen élelmesek? Mert ha igen, akkor ré­gen rossz az ott étkezőknek. Én is szülő va­gyok, az én csemetém is egy ilyen konyhán eszik, s bizony gyakran jön haza éhesen. Most már értem miért! Visszatérve a be­szélgetésre, a Kati barátnő mindehhez he­lyeselt is, és sajnálkozott, hogy most jön a szünidő. Persze mindez nézőpont kérdése. K. Attila, Nyíregyháza A szolgáltatások zavartalansága állandó figyelmet kíván. Képünkön Nyír­egyházán az Országzászló téren a telefon­kábeleket javítják a Matáv szakemberei Harasztosi Pál felvétele Egy asszony segítségért kiált Ritkán fordul elő velem, hogy tollat ragadjak magam, vagy má­sok érdekében. Úgy érzem, most ezt meg kell tennem, mert egy olyan emberről szól, akinek tör­ténete hiteles tűkörképe a mai társadalmunknak. Áldozata és nem haszonélvezője a rendszer- váltásnak. Ez az asszony 1981- ben vásárolt Tiszadobon egy há­zat 45 ezer forintért. Amíg egész­séges volt és dolgozott törlesztet­te a tartozását. Három gyerme­ket nevelt fel. Sajnos gyermekei is a létminimum alatt élnek, akik segélyeken tengetik életü­ket, és maguk is segítségre szo­rulnak. A néni se írni, se olvasni nem tud, hiába jöttek neki a felszólí­tások, többször szorult gyógyke­zelésre is. 1995-ben vesztette el munkáját, majd ugyan abban az évben 67 százalékos rokkantnak nyilvánították. Látható, hogy a Elkelne a segítség Dankó Mihály felvétele nem képes vállalt kötelezettségé- feladata észre venni, hogy ez az nek eleget tenni. egyedülálló rokkant ember, ho­Nem tudom kinek lett volna gyan sodródik a falu közösségé­nek szeme láttára a totális nyo­morba. Segítség helyett, inkább szenvtelenül, sanda szemekkel fi­gyelték a nénit, aki egész életé­ben becsületesen dolgozott, ami­ért több kitüntetést is kapott. Egyetlen vagyona az a „vagyon­jegy”, amit a fia kapott a helyi termelőszövetkezetből, 99 ezer forint névértékben. De ez gya­korlatilag semmit sem ér. Úgy tűnik nincs kiút, amíg egyesek milliárdosok lesznek, addig a másik feje felől elárvere­zik az otthont. Én felajánlom, hogy saját pénzemből kifizetem a ház elmaradt tőke részét, bár az lenne az igazi, ha a vagyonjegyet beszámítaná fizetőeszköznek az OTP. Remélem mások, akik te­hetnek érte valamit, szintén a „zsebükbe nyúlnak”. Név és cím a szerkesztőségben A mindennapi közérzetünk Az országos és a megyei sajtó ha­sábjain az utóbbi hónapokban egyre aggasztóbbak a fekete kró­nikáról szóló hírek. Már 1997- ben, de főleg az idén a szándékos élet elleni, a gondatlanságból, az emberi mulasztásból okozott tra­gédiák emelkedő tendenciát mu­tatnak. A nagymértékű lopáso­kat, betöréseket, gépjárművek eltulajdonítását nem is kívánom részletezni. Ezek a tények magukért be­szélnek. Súlyosságuknál fogva jelentősen befolyásolják az ál­lampolgárok mindennapi közér­zetét. Úgy gondolom, a következ­tetés nem is lehet más: a közren­den és a közbiztonságon javítani kell. A bűncselekmények számá­hoz viszonyítva a felderítettség is kívánnivalót hagy maga után, különösen kisebb értékben elkö­vetett eltulajdonítások és garáz­da cselekmények esetében. Pedig ezek is fokozzák a rossz közérze­tet. Közismert, hogy gond van — legalábbis ez szerepel az újságok­ban — a rendőrségi létszámmal a gépjármű-hiánnyal, a technikai ellátottsággal. De szerintem ezek a körülmények csak részben hat­nak az elszaporodó garázda és súlyos bűncselekményekre vagy azok felderítetlenségére. A másik, és ez mindentől fon­tosabb, hogy csak jól képzett és hivatásának magaslatán álló, a hatályos jogszabályokat értő és betartó állomány képes ezen a helyzeten változtatni. Úgy tűnik, mindezek megvaló­sítására történtek és valószínű, hogy fognak történni még intéz­kedések. Most már csak abban bízunk, hogy ez az eredménye­ken is látszani fog. Skolnyik András, Nyíregyháza Érdekesebb Nagyon régi előfizetője vagyok lapjuknak, amely most megújul­va még érdekesebb és színesebb lett. Ha szabad valamit javasol­nom: egy sorozatot kellene indí­tani, mely keretbe foglalva jelen­ne meg, s egy-egy településnek bemutatná napjainkig a kialaku­lását. Balogh Tibor, Nyírbátor Hinni kell A Kelet-Magyarországban olvas­tam az egyik természetgyógyász­ról. Mivel fiam farkasvakságban szenved megkerestem én is. Nem csalódtam, valóban sokat segí­tett. Köszönettel tartozom neki, s rájöttem érdemes hinni benne. Név és cím a szerkesztőségben Balesetek. A napokban több súlyos baleset is történt megyénkben, melynek oka a figyelmetlenség. Képünkön Jármi­ban egy erőgép és egy személygépkocsi ütközött, a sérülteket kórházba szállították Harasztosi Pál felvétele □ A munkaviszonyból eredő jogok és kötelességek három év alatt évülnek el. Ezt követően birói úton sem lehet érvényesíteni a mun­káltatóval szembeni követe­lést — üzenjük fehérgyarma­ti olvasónknak. □ Az életűktől és szabad­ságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. tör­vény módosításáról kiadott 1997. évi XXIX. törvény alap­ján nyílt lehetőség 1997. jú­nius 7-től az év október 7-ig kárpótlási kérelem beadásá­ra. A határidő lejárta jogvesz­tő hatályú. így új kérelmet sajnos már nem lehet beadni — válaszoljuk G. Gábomé- nak. □ A szolgalmi jog igen széles skálájú, az átjárási szol­galmijogtól kezdve a közmű­elhelyezési szolgalmi jogig tart. Ez nem kártérítést je­lent, hanem egy idegen te­lek használatát — tájékoztat­juk P.-nét Vásárosnamény- ban. Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóru­ma, a közölt levelek tar­talmával a szerkesztősé­günk nem feltétlenül ért egyet. JOGÁSZSZEMMEL ........................-.....- .....................................................................................................................................................................\A...>....x...4.V£.'.\A.........................................,............1........................................................................................................................................... Öröklési szerződés érvénytelensége Dr. Bartha Beatrix Egy nyíregyházi olvasónk és kiskorú gyermeke öröklési szerződést kötöttek egy idős hölggyel (örökhagyóval). A szerződést megbízás alapján ügyvéd készítette el. A szöveget azonban az első lapon a szerződő felek és a tanúk nem írták alá. Közismert, hogy az öröklési szerződés egyrészt tartásra irá­nyul, másrészről pedig végrende­let. A gyermek kiskorúsága foly­tán törvényes képviselőjének jognyilatkozata gyámhatósági jó­váhagyásra szorult. A gyámható­ság határozatával a törvényes képviselő jognyilatkozatához hozzájárult. Az örökhagyó halála után lefolytatott hagyatéki eljá­rásban a közjegyző az öröklési szerződés alaki hibája miatt a hagyatékot az örökhagyó koráb­bi közvégrendelete alapján adta át. A felperesek elsődlegesen a gyámhatóságot közigazgatási jogkörben okozott kár megtéríté­se címén 1,5 millió forint megfi­zetésére kérték kötelezni. Szerin­tük a gyámhatóságnak, illetőleg jogelődjének vizsgálnia kellett volna, hogy az öröklési szerződés megfelel-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezt a gyám­hatóság mint elsőrendű alperes elmulasztotta és azzal, hogy ala­kilag hibás öröklési szerződést hagyott jóvá, a felpereseknek kárt okozott. Másodlagos kérel­mük az okiratot készítő ügyvéd kártérítő felelősségének megálla­pítására irányult, mert eljárás az ügyvédi törvénnyel és a jogsza­bályokkal ellentétes volt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a másodrendű alperes ügyvédet kötelezte, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 750-750 ezer forintot. A gyámha­tósággal szemben előterjesztett kérelmet egyidejűleg elutasítot­ta. Az ítélet indoklása szerint a gyámhatóság felelősségének fennállása tekintetében elsődle­gesen azt kell vizsgálni, hogy a kiskorú másodrendű felperes törvényes képviselőjének nyilat­kozatához való gyámhatósági hozzájárulás a jogszabályoknak megfelelt-e. Figyelemmel arra, hogy a gyámhatósági hozzájáru­lást tartalmazó határozat a gyer­mek érdekeinek megfelelő tartal­mú szerződést aláíró törvényes képviselői nyilatkozathoz adott hozzájárulást, a jogszabályoknak megfelelő volt. A másodfokú bíróság állás­pontja szerint a benyújtott felleb­bezések nem megalapozottak. Szerinte közigazgatási jogkörben okozott kárnak csak a közigazga­tási jellegű tevékenységgel, ille­tőleg ennek elmulasztásával oko­zott kárt lehet tekinteni, azaz amikor a közigazgatási jogkör gyakorlása és a bekövetkezett kár között az okozati összefüggés fennáll. Nem vitás, hogy a gyám­hatóság közigazgatási jogkörben jár el akkor, amikor a törvény alapján az ott felsorolt esetekben a törvényes képviselő jognyilat­kozatát jóváhagyja. Ez a jogköre azonban csak annak vizsgálatára terjed ki, hogy a törvényes kép­viselő által adott jognyilatkozat megfelel-e az egyik szerződő fél, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személyi érdekeinek. Az ezen kívül eső, a másik szerződő fél érdekkörébe tartozó körülmé­nyeket, szerződési kikötéseket a gyámhatóság nem vizsgálhatja. Ebből következik, hogy a szerző­dés egész tartalmáért és az alak- szerűségek megtartásáért nem felel a gyámhatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents