Kelet-Magyarország, 1998. július (55. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-08 / 158. szám
1998. július 8., szerda léiét«» HÁTTÉR 3. oldal £ Mondd, papa! Mikor lesz már kü- I lön fürdőnadrágunk? Ferter János rajza | Apadás a Krasznán Nyíregyháza (KM) — A Túr vízgyűjtőjén ismét esett 6-20 milliméter eső. A Kraszna vízgyűjtőterületén ennél kisebb mértékű csapadéktevékenység volt. A Kraszna külföldi és hazai szakaszán, Ágerdőmajortól Vásárosnaményig folyamatos az apadás, a harmadfokú készültséget másodfokúra mérsékelték. A vízügyi szolgálat dolgozói árkok nyitásával segítik elő az átszivárgóit víz legközelebbi befogadóba jutását. A belvízzel elöntött területek nagysága továbbra is 3300 hektár, melyből 1300 hektár vetés, 600 hektár szántó. A mezőgazdaságilag mű- velhetetlen területek nagysága ennél lényegesen nagyobb. A 12 belvízvédelmi szakaszból 7 helyen tartanak továbbra is belvízvédelmi készültséget. A Nyírségben egy helyen elsőfokú, a Felső-Szabolcs alsó, középső és felső öblözetében, a Tisza-Szamos közben, a Szamos-Kraszna közben és a Kraszna bal partján továbbra is másodfokú belvízvédelmi készültség van. Az ár- és belvízvédekezési munkában 356-an vettek részt. Föld alatti hálózat Varsányban Kellemesen csalódott a polgármester • Tizenegy jelentkező közül a KE-VÍZ 21 nyert a pályázaton Fórum a gabonáról Budapest (MTI) — Az agrárkoordinációs fórum tagszervezetei kritikusnak ítélik a magyar gabonapiac helyzetét és úgy vélik, az eddig nyilvánosságra hozott intézkedések a gabonapiac stabilizálására nem elegendőek, ezért továbbiakra van szükség — hangoztatták a tagszervezeteket képviselő szakértők keddi, budapesti sajtótájékoztatójukon. A garantált áras felvásárláshoz biztosítani kell a pénzügyi forrásokat, nyilvánosságra kell hozni, hogy mely szervezetek végzik a felvásárlást. Tonnánként 3500 forintos intervenciós támogatást sürgetnek a fórum szakértői azoknak is, akik nem közraktárban tárolják az általuk megtermelt gabonát. Iskolakor Sóstó felett Czigler Miklós 1956-tól majd minden nap a levegőbe emelkedett számtalan típusú gép szárnyai alatt. A Nyíregyházi Légisport Egyesület pilótájával a napokban Sóstó vizei fölött tettünk néhány iskolakört Balázs Attila felvétele Nagyvarsány (KM) — Nagy változás áll be hamarosan néhány, Vásárosnaményhoz közeli falu életében. A kellemetlen időjárás sem okozhat nagy gondot vez elsődlegességet. Persze az elhatározás önmagában kevés, aztán a különféle céltámogatásokból, pályázatokból előteremtődött a több mint félmilliárdos beruházás pénzügyi forrása. A kivitelezés 11 pályázója közül végül minden tekintetben a KE- VÍZ 21 volt a legjobb, így a nyíregyházi cég kezdte el a munkát. — A gázprogram után kicsit féltem, hogy megint hetekig nyitva lesznek az árkok, amit lakosság nehezen viselt volna el — vall kezdeti fenntartásairól Nagyné Szűcs Ilona polgármester asszony. — Aztán nagyon kellemesen csalódtunk. A KE-VÍZ 21 vezetői olyannyira fontosnak tartották a lakossággal történő kapcsolat- tartást, hogy az ügyvezető igzga- tó fórumon adott tájékoztatást az érdeklődőknek a munkáról, az ilyenkor felmerül gondokról. Több brigád dolgozik, ám valamennyi vezetője, sőt az építésvezető is személyesen beszéli meg az érintett lakások tulajdonosaival a közvetlen munkát. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a lakosokkal így szinte észrevétleBalázs Attila felvétele nül fejeződik be a munka. Amit vállaltak, azt maximálisan be is tartják. Rutinnal, együttműködve Teremi Attila építésvezető a nagy varsányi feladatoknál közel száz, a kisvarsányinál hetven ember munkáját koordinálja. — Különösebb problémával nem járt eddig a munka, igaz a június eleji kezdésnél az esős két hétnek nem nagyon örültünk — kezdte Teremi Attila. — A megszokott nehézségeken kívül meglepetés nem ért bennünket. Nagyvarsány- ban 9, Kisvarsányban 7 kilométer hosszú csatornarendszert építünk. Eddig 70, illetve 60 százalékban végeztünk a munkával. Az építésvezető nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a lakosság hozzáállása is példaértékű. Mint mondta, nekik már nagy rutinjuk van a munkák során felmerülő súrlódások kezelésére, de a két Varsányban nem volt nézeteltérés. Persze ehhez az is kell, hogy aki például reggel kiáll a kocsijával, az délután már vissza is állhat a portájára, mert közben a kivitelező elvégzi a munkát. Amennyiben semmi sem jön közbe, augusztus elejére Nagyvarsányban, egy-két héttel később pedig Kisvarsányban is befejezik a munkát és mindkét falu rendszere rákapcsolódhat a vásárosnaményi szenyvíztisztítóra. Az itt élők mindennapját alig zavarva gyakorlott kezek nyitnak, temetnek be sok kilométernyi árkot, hogy közben a mélybe telepítsék a tisztább, emberibb környezet egy újabb feltételét: a szennyvízcsatorna-hálózatot. Nagyvarsányban több mint másfél ezren, a közeli Szabadság-tanyán négyszázan, Kisvarsányban pedig további ezren élvezhetik hamarosan a kiépülő szenyvíz-hálózat mindennapi előnyeit. Ugyanis a Vásárosnaményhoz közeli települések közül Ilk Gemzsével, a két Varsány pedig szintén együttesen vágott bele a szenyvíz-gond megoldásába. Videóznak Jópárszor előfordult már, hogy a munkálatok befejeztével reklamáltak a polgárok. Ebben voltak jogos és jogtalan részvételek, akadt pereskedés. Ezt előzi meg egy talpraesett ötlet. A Ke-Víz 21 ugyanis a munkák kezdete előtt valamennyi utcáról videófelvételt készített, így az eredeti állapotot utólag is vissza lehet nézni. Régóta szerették volna a Nagyvarsányiak, hogy megoldódjon településükön a szenyvíz elvezetése is. A gázprogramot követően, s az intézmények építése után a vezetők úgy döntöttek, hogy ennek a megoldása élJ? Íj L Jíi 2! Levél a légióból Egyetlen várakozás az élete. Az anya álmában is a fiát keresi. Néha már-már úgy tűnik, jön is feléje, egy kicsit bánatosan, szomorúsággal, bűntudattal a szemében. Aztán, amikor közelebb ér, az arca megváltozik. Egy idegen, marcona, egyenruhás su- hanc néz rá, kezében fegyver. Ilyenkor megkönnyebbül, ha felébred. Úgy látszik a fiával már csak álmában találkozhat, vagy még ott sem. Őt éve, hogy elment a fia. Az anya fájdalmas várakozása azóta tart és egyre csak erősödik a bánata, ahogy telnek a hónapok, az évek. Nem arra nevelte a fiát, hogy a világ vándora legyen, hogy fegyverrel a kezében keresse a kenyerét. Idegen földön, idegen érdekekért kockáztatva az életét. A fájdalom azért is csillapíthatatlan, mert társul hozzá az anya bűntudata is. Talán nem volt elég erős, hogy visszatartsa a fiát, talán ő is tehet róla, hogy egy borzalmas, éjszakába nyúló, veszekedéssé fajult beszélgetésen azt találta mondani: Ha itt tudsz hagyni, akkor nem bánom, menj világgá... Talán ez volt az utolsó mentőkötél, amit ő akkor elengedett. Ma már kibogozhatatlan miként emelkedett mind magasabbra a láthatatlan fal az anya és fia között. A keserűség lehetett a kötőanyag e kölcsönösen építgetett falban. Az anya folyton szemrehányása, hogy nem tarthatja el a felnőtt fiát a csekélyke nyugdíjából. A másik oldalon fia ingerült útkeresése, hogy megélhetést, munkát találjon. De hiába. Amikor elvégezte a mezőgazdasági szakközépiskolát, akkor kezdtek felbomlani a termelőszövetkezetek. Nem nagyon kapkodtak az agrár szakemberek után. Aztán jött a katonaság. Még örült is neki. De a leszerelés után kezdődött minden elölről. Feketemunka, trógero- lás, segédmunka egy építkezésen, közhasznú, aztán munkanélküli-segély. Ekkor látta meg egy falubeli barátjával az álláshirdetéseket böngészve az egyik újságban a rövid hirdetést: Jelentkezés az idegenlégióba..." Két napig gyötrődött, belevágjon-e, aztán összepakolt és jelentkezett a megadott címen. Ennek már öt éve. A kiképzőtáborban megtanították a túlélés minden fortélyára, a gyors gyilkolásra, mindegy ki az áldozat. A nagy álom, tíz év múlva, fiatalon nyugdíjba mehet, s a havi nyugdíja magyar pénzben eléri majd a félmillió forintot. Ha megéri. De a légiós élete másodperceken múlik, egy jó vagy rossz mozdulat elég. Még gyakorlatozás közben is. A fiatal magyar légiós élete is egyetlen várakozás volt. Mint az anyáé, aki nem sejti, hogy az utolsó levelet nem a fia, hanem a fia egyik barátja írta. A fiát ugyanis tragikus baleset érte az egyik bevetésen. És az anyai ösztön, ezúttal nem érzékelte a levél szokatlan hangvételét, a betűk kicsit idegen arcát. Mert egy nagyobb erő munkált benne, a hit, hogy a fia él és jól van. Itt a bizonyíték, levél a légióból, a fiától. Vízcsepp lótuszlevélen Ésik Sándor /Miközben Clinton immár szemet huny afölött, hogy a Duma még mindig nem ratifikálta a legutolsó fegyverzetkorlátozási egyezményt, és mégis elmegy Moszkvába, annak utána, hogy a világ legutolsó kom- / munista nagyhatalmából éppen csak hazautazott, és le sem hervadt arcáról az a mosoly, amivél szinte legyintett az évtizeddel ezelőtti tienanmen téri vérengzésre, itthon letette esküjét a az új kormányfő. Japánban ezermilliárd dolláros bankcsődökbe torkolltak a Hongkong Kínához történt visszacsatolása körüli bonyodalmak, ettől lángba borult Malájzia és Indonézia, és akkora tőzsde- bessz sodort végig a világon, amelyre még tán Soros György is azt mondta: ejnye-ej- nye. Eközben friss miniszterelnökünk egy elegáns mozdulattal a költségvetési vitákra napolta a kormányprogram körüli számolgatást. Forr a világ bús tengere, óh magyar... Akkora erők feszülnek egymásnak, amelyek létezéséről korábban sejtelme sem volt az emberiségnek. Itthon pedig új vonalak mögé rendeződik a politika. Az új vonalak mögül pedig ismét haragos szemek méregetik egymást. Tíz esztendővel a rendszerváltás után teljesen időszerűtlen mindkét oldal ilyen mértékig ellenséges érzülete. Amikor a televízióban kissé megílletődötten hallgattam a miniszterelnöki eskütételt, felötlött bennem a lehetetlen gondolat: az ellenzék vezető pártjának vezetőjét is oda kellett volna szólítani, és vele is elmondatni a passzust: „ a Magyar Köztársaság érdekeit fogom szolgálni,,. Az esküszöveget pedig mindkét oldal számára kiegészíteni:,, minél kevesebb pártérdeket helyezek az előbbi fölé,,. Hiába ugyanis a gazdasági növekedés, egyes rétegek jó irányt vett élete, ez csak olyan csillogás, mint azé a vízcseppé, amely a lótuszlevél szélén ragyog a napfényben — hogy egy kínai bölcselő szavait idézzem.
