Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-05 / 130. szám

1998. június 5., péntek 12. oldal Könyvtári híradó Nyíregyháza (KM) — Az általános és kö­zépiskolai tanulók Bőd Péter könyvtár- használati versenyének országos döntőjén két tanuló képviselte megyénket. A nyolcadik évfolyamosok kategóriájá­ban Schwarczkop Melinda (Fehérgyarmat, Zalka Máté Gimnázium) ötödik helyezést ért el. Felkészítő tanára Sípos Mária. A tizedik évfolyamosok kategóriájában Kasztovszky Iván (Fehérgyarmat, Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola) a második helyen végzett. Felkészítő tanára Tóth Eleonóra. TÖT Lapunk március 27-i számában hírt ad­tunk a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimná­zium könyvtárában otthonra találó közép­fokú könyvtáros szaktanfolyam foglalkozá­sairól. A kurzus hallgatói a napokban sike­res szakvizsgát tettek, és ezáltal pedagógu­si diplomájukhoz könyvtáros asszisztensi szakképzettséget szereztek. A közoktatási törvény rendelkezése értelmében az iskola- rendszeren kívül szerzett szakképzettség is megfelel a könyvtárostanári alkalmazás feltételeinek. Az érdeklődők számára rész­letes tájékoztatással szolgál Zsoldos János- né szaktanácsadó, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtáros tanára. Autós galéria. Meglehetősen szokatlan helyen, a nyíregyházi Platán Autóház Skoda-szalonjában nyílt meg a napokban a hajdúdorogi születésű, jelen­leg Hajdúnánáson élő és alkotó festőmű­vész, B. Tóth János tárlata. Az alkotó a kö­vetkezőképpen fogalmazta meg művészi univerzuma néhány karakteres meghatá­rozóját: „Leginkább a tájképfestéshez von­zódom. A fénynek, színnek van a legna­gyobb szerepe munkáimon. Stílusom az impresszionizmus és a realizmus határán mozog.” Balázs Attila felvétele —;-------— ---------------— --------™ HOííOlíült □ Templomkoncert. Nyíregyházán, a Sós­tói Múzeumfalu műemlék templomában hangverseny lesz június 6-án, este nyolc órától. A koncerten a Gryllus-fivérek előadá­sában a „l5. zsoltár" című kompozíciót hall­hatja a közönség. (KM) □ Népzene. Népzenei együttesek és szólis­ták megyei fesztiválját rendezik meg június 6-án, Tarpán, a művelődési házban. A be­mutatók délelőtt fél tízkor kezdődnek. A dél­után öt óráig tartó programban negyvenhá­rom produkciót láthat-hallhat a közönség. A legjobbak gálaműsora este fél nyolckor kez­dődik. (KM) Universitas Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadé­miai Bizottsága szerdán Nyíregyházán ki­helyezett ülést tartott a tanárképző főisko­lán. A megnyitó után előadások hangzottak el az universitás tartalmai és formai, szer­vezeti kérdéseiről. A szakemberek arról is tárgyaltak, milyen területeken kapcsolód­hat össze a debreceni és a nyíregyházi uni­versitás, melyek azok a képzési formák és területek, ahol egymást is segíthetik. A megbeszélés fontos része annak a fo­lyamatnak, amelynek során és eredménye­képpen mindkét városban kikristályosod­nak az universitás legfontosabb sajátossá­gai. Az olvasás mindig megmarad A naprakész információnak nincsen az élet minden területén annyira alapvető jelentősége Nehéz a döntés Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI - Vasy Géza) — A hetvenes évek elején volt egy olvasásra buzdító vetél- kedösorozat, amely szlogen­ként azt hirdette, hogy „kell a jó könyv". Ezen állítás igazságát akkor ta­lán senki sem vonta kétségbe, noha McLuhan már 1962-ben megjövendölte a Gutenberg-gala- xis végét, vagyis az írott és nyomtatott kulturális informáci­óhordozók alkonyát. Bár az az­óta elmúlt évtizedek valóban robbanásszerű változást hoztak mind az információk jellegében, mind azok közvetítésében, hoz­záférhetőségében, talán világos­sá vált az is, hogy az emberiség a következő évezredbe is Guten­berg jegyében fog átlépni, s az új technikai lehetőségek nem ki­szorítják, csupán módosítják a könyvek szerepét. Nyilvánvaló például, hogy az adatszerű isme­retek tárolásának és megszerzé­sének sokkal naprakészebb és ezért korszerűbb módja a számí­tógépek segítségével történő is­meretszerzés. Sehol nem készül­nek a komoly lexikonoknak egy­két évente új kiadásai, de még ha készülnének is, azokból sem lennének megtudhatóak a friss tények, amelyek egy számítógé­pes adattárban akár néhány nap elteltével már hozzáférhetőek. A naprakész információnak azonban nincs az élet minden te­rületén alapvető jelentősége. A gazdasági életben, a politikában, a sportban, a tudományos kuta­tások közül főként a kísérleti jel- legűekben nélkülözhetetlen mindez, de már például a min­dennapi életben, a közoktatás­ban, a felsőoktatás alapképzésé­ben döntően olyan megszilárdult ismeretekre van szükség, ame­lyeket adott esetben akár egy száz évvel ezelőtti lexikonban is, sőt olykor csak ott találhatunk meg. S még inkább így van ez a művészetekben, következéskép­pen az irodalomban is. A világ- és a magyar irodalom többezer, többszáz vagy akár csak néhány évtizedes értékei — bár minden korszak rostáján szelektálódnak s újra is értelmeződnek — egé­szükben nem törlődhetnek ki a kulturális örökségből. Ez eset­ben az igazán a naprakész, aki Homérosszal, Balassi Bálinttal, Goethével és Kosztolányival is szellemi ismeretségben van. Ezen a számítógépek általános elterjedése sem fog változtatni. S bár nyilván hasznos elképzelés az irodalom klasszikus értékei­nek ilyen formájú rögzítése, visszakereshetősége, kétlem, hogy akár száz év múlva is a di­ákok számítógépen fogják majd olvasni Jókai Mór vagy Ester­házy Péter regényeit. Úgy gondo­lom, részben kényelmetlen, rész­ben szemrontó is lenne ez az ol­vasási forma. Sokkal nagyobb változatosságot kínál a könyv­nek mint információhordozó esz­köznek a megőrzése. Ez egyúttal a könyvművészet megmaradását is biztosíthatja. „Szövegek” per­sze megjelenhetnek a gépen, s lé­tezik máris számítógépes költé­szet is, de verseket olvasni klasszikusokat, s ötven év múlva születő műveket — alighanem ugyancsak inkább könyvekben fogunk majd. E nemes hagyomány tömeges megőrzéséhez azonban az is szükséges, hogy ne neveljük fél­re a felnövekvő nemzedékeket, ne hitessük el velük azt a még féligazságnak is sovány elképze­lést, miszerint a számítógép ko­runk bálványa, amely mindent megtesz helyettünk. Mert nem így van. Gondolkodni, alkotni, szépet és értékeset létrehozni mégiscsak az embernek kell, s ehhez a könyv nélkülözhetetlen társ marad. Ezért a könyv ünne­pének is van jövője. Válassz tantárgyat és tempót! A diák lényegesen nagyobb mozgásteret kap az eddigieknél Budapest (MTI) — Először az amerikai főiskolákon, egyeteme­ken honosodott meg a tanulmá­nyi pontrendszer — ismertebb nevén kreditrendszer —, majd a világ mind több országának fel­sőoktatási intézményében. Ná­lunk 2002-től lesz kötelező a be­vezetése, habár jelenleg is több egyetemen alkalmazzák már, például az ELTE Bölcsészettudo­mányi Karán, a gödöllői, a deb­receni, a pécsi és a szegedi egye­temen. A kreditrendszer lénye­géről dr. Száméi Katalint, a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium főosztályvezetőjét kérdez­tük. □ A kreditrendszer hogyan működik a gyakorlatban? — A megszokottól eltérő, nyi­tottabb oktatási szerkezetet je­lent. Például az intézmény nem osztja be a hallgatót csoportba, szemináriumra, nem mondja meg mikor melyik tanterembe menjen. A diák nagyobb mozgás­teret kap: oktatót, szemináriu­mot választ magának, az intéz­mény más karán, sőt másik főis­kolán, egyetemen is hallgathatja szaktárgya előadásait; ha egy vizsgája nem sikerül, nem kell félévet ismételnie; aki nagyon ügyesen gazdálkodik az idejével, az akár korábban is befejezheti a tanulmányait. □ Évekkel hamarabb juthat ta­nári, jogi diplomához? — Évekkel azért nem, hiszen a képességi követelmény megszab­ja milyen tudásmennyiséggel kell rendelkeznie a hallgatónak ahhoz, hogy egy szakon diplomát szerezzen. A felsőoktatási tör­vény előírja, a minimális tanul­mányi időt. Ez jelenleg a főisko­lákon három, az egyetemeken négy év. Ennél kevesebb idő alatt nem szerezhető diploma. Volt ország, amelyben nem tet­tek ilyen megkötést, de a másfél év alatt szerzett végzettséget nem ismerték el külföldön, sőt elhelyezkedéskor a saját orszá­gában sem. O Miképpen rövidülhet a ta­nulmányi idő? Netán a szünidei tanulással? — Ez sem elképzelhetetlen, ha a felsőoktatási intézmény indít nyári kurzust és gondoskodik a hallgatók vizsgáztatásáról. Ugyanis csak vizsgával záruló stúdiumért jár tanulmányi pont­szám. Az is meg van szabva, hány pontot kell összegyűjteni a végzettség megszerzéséhez. a Hogyan történik a tantárgy- választás? — A rendelet értelmében 2002- től a felsőoktatási intézmény kö­teles a hallgatóknak egyharmad­nyival több tantárgyat kínálni annál, amennyi a diploma meg­szerzéséhez okvetlenül szüksé­ges. A diák tehát az anyaintéz­ményében is találhat magának kedvenc, kiegészítő tantárgyat. Különösen az integrált intézmé­nyekben, ahol bölcsészetet, köz- gazdaságtant, jogot egyaránt ok­tatnak. O Említette, hogy bukás miatt nem kell félévet ismételni. Meddig halasztható egy vizsga? — Korlátlanul nyilván nem, hiszen a tantárgyak egymásra épülnek vagy modulokból áll­nak. Amíg az egyikhez tarto­zó minden vizsgán nincs túl a di­ák, nem kezdheti el a követke­zőt. Tegnap és ma Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A tegnap és ma soro­zat (Kalligram) élő vagy a közelmúltban elhunyt ma­gyar írók és költők mun­kásságáról készít mérleget. Sütő András életművé­ben sugárzó egységben lé­legzik a klasszikusnak ne­vezhető sorsirodalom ösz- szes lényeges mozzanata: a tényleges történelmi, nem­zeti létküzdelem hitvallásos vállalásától az elidegeníthe­tetlen közösségi életérdek és életigény demonstratív kifejezésén, képviseletén keresztül a hagyományfoly­tonosság és a reflexív mo- dellalakítás szuverén egyez­tetéséig. Egy sok évszáza­dos gyökerekből táplálkozó, hatalmas ívelésű tradíció bontakozik itt tovább: az te­hát, amely elhivatottságér­zetét, küldetéses ihletettsé- gét, felelősségtudatát a kol­lektív identitás maradandó- ságából nyeri. Nem jó, ha eggyé válik élet és színpad Nyíregyháza (KM) — Benkő Gabriella, nyíregyházi gimnazis­ta, színházrajongó Petneházy At­tilával, a Móricz Zsigmond Szín­ház művészével beszélgetett. Eb­ből közlünk egy rövid részletet. □ Hogyan lettél színész? — A gimnáziumban második vagy harmadik osztályos tanuló lehettem, amikor az akkor ala­kuló színjátszókörrel, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című re­gényéből adtunk elő részleteket. Ott kezdett borzasztóan érdekel­ni a dolog. □ Hogy kerültél Nyíregyházá­ra? — A Dunántúlon, Várpalotán nőttem fel. Egy színésznél elég behatárolt hová helyezkedhet el. Nem ő szabja meg melyik város­ba szeretne menni. Ez attól függ, hová hívják. Ha szerencsés az il­lető, olyan helyre, ahol jól érzi magát, mint nálam jelen esetben Nyíregyházán így van. Qlzgulós típus vagy? — Igen, eléggé. Bár ez nem na­gyon látszik, ahogy legtöbbün­kön sem. A bemutatók, illetve az előadások előtti pillanatok min­dig izgalommal teliek. Majd be­megy az ember a színpadra, és szépen lassan el is felejtődik. O Hogyan befolyásol egy-egy szerep, vagy ez egyáltalán nem történik meg? — Megpróbálom, hogy ne be­folyásoljon, de óhatatlanul ezt te­szi. Haza nem szeretem vinni a színpadról a magamban rejlő problémákat az adott szereppel kapcsolatban. Valamennyire azonban mégis csak gondolkodik rajta az ember, épp ezért kicsit meghatározza mi az ami a fejé­ben jár. Ennek ellenére nagyon ellenemre van, ha összemosódik az élet és a színpad. a Ha újra kezdhetnéd, akkor is színész lennél? — Valószínűleg igen. Ezt még korai lenne talán elmondani ilyen időben. Majd ha kétszer ennyi ideje vagyok a pályán, ak­kor majd kiderül, hogy igazol-e engem az élet. De a mai eszem­mel mindenképpen azt mondom, hogy igen. O Van-e hobbid? Jut rá elég idő a színház mellett? — Nem nagyon jut, hiszen van két pici fiam. Természetesen a szabad időm nagy részét rájuk fordítom. A hobbim a történe­lem, ezzel kapcsolatos könyveket olvasok. Édesapámnak van egy elég nagy könyvtára. 'M&m KUITUBA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents