Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-27 / 149. szám

1998. június 27., szombat 19. oldal KM-tudakozó □ Mandala Nyár. Szombaton este ismét látható a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon A miniszter félrelép című bohózat Kern And­rás és Koltai Róbert főszereplésével. A jövő hét közepén tovább folytatódik a a Mandala Nyár '98 színházi rendezvénysorozat. A kelle­mes környezetben július l -jén a mandalások Páskándi-Koltay A költő visszatér című rocko­peráját viszik szinre. Harmadikán, pénteken Déry-Presser-Adamis-LGT Képzelt riport cí­mű közkedvelt popmusiceljét láthatja a nagyérdemű. Az előadások 21 órakor kez­dődnek. Jegyek a szabadtérin 15 órától, napközben pedig az Air Mediterrán Utazási Irodában elővételben is válthatók. Június 27- én 18 órától egyébként a megyeháza dísz­udvarán Kern-Koltai Talk-show várja a publi­kumot. A Mandala-Dalszínház Harasztosi Pál felvétele □ Utcaszínház Nyírbátorban. Nyírbátor­ban hatodik alkalommal rendezik meg július 3-5. között a Nemzetközi Utcaszínház Feszti­vált, a „Szárnyas Sárkány" jegyében. A ren­dezvénysorozat rendkívül változatos progra­mokat kínál, a művészetnek szinte minden területéről. A színházi produkciók közül tánc-, zenés, báb- és utcászínházi előadások várják az érdeklődőket. Itt gyűlnek össze a ' történelmi, históriás énekmondók legjele­sebbjei, régi hangszerek szólalnak meg, pa­rádék és koncertek hallhatók, és sok-sok lát­ványosság lesz. Tizenkét országból jelezték a szereplők a részvételüket. A nyitómenet júli­us 3-án 17 órakor vonul át a városon, és azon az összes szereplő részt vesz. Utána koncertek, néptáncbemutató és színházi produkciók következnek A színhely a Papok rétje. Gyermeksziget, a Minorita udvar, a Li­get színpad és a város több helye. A történel­mi környezet, a hétszázötven éves város épí­tészeti örökségei szolgáltatják többnyire a hátteret. A július 5-i záróesten sárkányége- téssel búcsúzkodnak a résztvevők. □ Tükörcserepek. Ezzel a címmel nyílik ju­bileumi kiállítás a vásárosnaményi művelődé­si központban június 27-én. A tárlaton a fafa­ragó tábor és Schmidt Sándor népi iparmű­vészeti kiállítása láthátó. □ Zirci buli. Nyolcadik alkalommal rendezik meg a patinás településen, a festői szépségű kisvárosban, Zircen „A Bulit". Az egész napos rendezvényen sztárokkal, amatőrökkel ven­dégcsalogatóul sok együttes lép fel. igya 12 órakor kezdődő koncertsorozat vendége az Effekt, a Zamatőrök, az Irigy Hónaljmirigy, Ferenczi György és a Herfli Davidson, a Rockfort, a Tolcsvay és Barátai, valamint He­vesi Imre és barátai. Több helyszínen hagyo­mányos sportversenyek zajlanak a „magyar Woodstock" on kivilágos-kivirradtig. □ Gyermeknyár. Hétfőn, június 29-én 14 órától báb-, és játékkészítéssel folytatódik a „Gyermeknyár" Örökösföldön. Kedden 9 órától sportdélelőttre várják a gyermekeket. Gyülekező az örökösföldi fiókkönyvtárban. Hasznos foglalkozás Örökösföldön Harasztosi Pál felvétele Minden jó, ha jó a vége A Móricz Zsigmond Színház 1997/98-as szezonjáról és a hamarosan véget érő interregnumról Réti Szilvia és Szalma Tamás az Úri divatban Harasztosi Pál felvétele Margócsy Klára Nyíregyháza — Színházunk egész évi teljesítménye elég hullámzó képet mutatott. Ki­váló színészi alakításokban most sem volt hiány, ám kü­lönösen a téli hónapokban kapkodás, bizonytalanság volt érezhető az előadáso­kon. A tervezett bemutatók helyett rendre más került színre, őszre halasztódott a nagy érdeklődés­sel várt Mohácsi János rendezte Kaukázusi krétakör. Januárban a Mágnás Miskán kívül nemigen lehetett a nagyszínházban más darabot látni, ám a tavasz meg­hozta a nagy sikert: a Stúdióban bemutatott Ványa bácsi a Veszp­rémi Színházi Találkozó négy díját is elhozta, s a nagyszínpa­don a Naplemente előtt Bárány Frigyes jutalomjátékaként ara­tott esténként nagy tapsokat. A szép eredmények mellett nagy veszteség is érte a társulatot a kitűnő Szigeti András halálával. Összességében azt mondhatjuk, érdemes volt kivárni az évad vé­gét, a kezdeti döcögés, lelassulás után fergeteges iramot vettek, szép élményekkel ajándékozták meg a színházlátogatókat. Az 1997/98-as évad elején Sala­mon Suba László vendégrendezé­sében lehetett látni Moliere Mi­zantróp című játékát. A rendezés sajátosan értelmezte a darabot, nem tette egyértelmű figurává a főszereplőt, ezt Safranek Károly alakítása még inkább megerősí­tette. A másik, a stúdióban bemuta­tott ifiű az Arzén és levendula. Szabó Tünde és Zubor Ágnes lát­hatóan nagyon élvezte a remek játéklehetőséget, ugyanígy a töb­bi szereplő szintén kiváló, így Hetey László, Keresztes Sándor, Perjési Hilda, Petneházi Attila. Az őszi szezon figyelemre mél­tó előadása volt a Hamlet, Vere­bes István elképzelései alapján. Avass Attila minden ízében mo­dern fiatal királyfi, aki elől el­csenték a koronát, s műveltségé­vel, álmodozó, békés természeté­vel nemigen találja helyét a rom­lott, züllött, korrupt, állandóan háborúra készülő világban. Nem tud eligazodni a csapdákkal és kelepcékkel teli létezésben, hi­szen mindez az ő humanista ter­mészetétől idegen. Az előadás meghökkentő dramaturgiai meg­oldásokkal alakította át a szöve­get, de ez nagyjából a rendezői koncepciót szolgálta. Verebes Istvánnak kétségtelenül voltak meglepő ötletei, de mivel teljes­séggel a mai korunkra alkalmaz­ta a szöveget, a játékot, nem iga­zán akadhattunk fel a durvább eszközökön. Az 1997/98-as szezonban egy nagyoperettet mutattak be a ze­nés műfaj kedvelőinek örömére Berényi Gábor meglehetősen konvencionális rendezésében; a Mágnás Miskát. Primadonna­ként vendég városunkban Nagy Ibolya, aki igen jól énekel (a ket­tőzött szereposztásban az ügyes, és fiatal Horváth Réka is fellép), partnerük Molnár László. A kö­zönség igen szereti ezeket az elő­adásokat, hiszen jókedvű komé- diázásban lehetett része, s emel­lett szívesen tapsol a nagyszerű Horváth László Attilának, a bű­bájosán ügyes Pregitzer Fruzsi­nának, (felváltva játszik Sándor Julival). S különösen élvezetes Gazsó György, Megyeri Zoltán és Máthé Eta ízlésesen humoros alakítása. A nagyszínpadon életre keltett Molnár Ferenc Úri divat című műve sajnos az amúgy méltán világhíres szerzőnek nem a legsi­kerültebb darabja. Most láthatta a nyíregyházi közönség először színészként igazgatóját, Verebes Istvánt. Mellette Szalma Tamás­nak, Gosztola Adélnak, Réti Szil­viának, Megyeri Zoltánnak, Mol­nár Lászlónak jutott jól kidolgo­zott nagyobb szerep. A Stúdióban Csehov Ványa bá­csi című darabja került színre, Szász János nagyon átgondolt, filmes eszközökben is bővelkedő, líraian szép rendezésében. Nem a hagyományos mélabús Csehov- kép jelenik meg itt, hanem a ri­deg, komor, lepusztult környe­zetben hatalmas indulatok, szen­vedélyek dúlnak, miközben min­den szereplő — a negyvenesek generációjának tagjai — kényte­len tudomásul venni: életük a to­vábbiakban öröm, boldogság nél­kül fog folyni. Nagyon jók a sze­replők: Kerekes László, Horváth László Attila, Varjú Olga, Gazsó György, Szabó Márta, Bajzáth Péter, Gados Béla. Cseke Péter vendégrendezésé­ben került színre Szép Ernő Vő­legény című alkotása. Ö inkább a kabaré felé vitte el a színészek játékát, így az előadás egy óriási körhintán való fergeteges szágul­dásnak tűnt, a vásár ordítozós, harsány hangulatával. A szerep­lők ennek a kiabálós, rohangálós stílusnak lettek az áldozatai, ho­lott az író ennél halkabb és hal­ványabb, szomorúbb darabot irt. A nagyszínpad utolsó bemuta­tója Hauptmann méltán világhí­res darabja a Naplemente előtt, Konter László rendezésében. Az idősödő, gazdag férfi és az egé­szen fiatal lány őszinte szerel­mét, összetartozását nem nézi jó szemmel a mohó, pénzéhes, a ha­gyatékra sandító család és meg­mérgezik — gyűlölködésükkel, gonoszkodásukkal — a szépen bontakozó érzelmeket. Bárány Frigyes remekül hozta a nagyfor­mátumú, ereje teljében lévő fér­fit, aki kivirul a szerelem hatásá­ra, és teljesen megroskad, meg­rokkan gyermekei gonoszságát látván. Horváth Réka jó és szép partnere, energikus, mélyérzésü nőt alakít. Az interregnum, ami most né­ha érződik a színház életén, re­méljük hamarosan véget ér, s le­lohadnak a tervezett igazgató változást követően a kedélyek, s ismételten egy jó, vezetői és mű­vészi erényekkel egyaránt ren­delkező irányítással magas szín­vonalú előadásokat láthatunk. Az év zenésze Szondi Erika A zene sokkal inkább kifejezi mit gondol, mit érez az ember — vallja Németh István a Sza­bolcsi Szimfonikus Zenekar szólamvezető első klarinétosa, a mátészalkai Zeneiskola igaz­gatója. — Fantasztikus az a pilla­nat, amikor a társakkal együtt zenélünk, s teljességhez min­denki hozzáadja saját tudását, felkészültségét. Érződik a leve­gőben a koncentrálás, s ami­kor egyszerre megszólalnak a hangszerek megszületik a cso­da, amit számomra a zene je­lent. S ezt a csodát azonnal át­adhatjuk a közönségnek — ma­gyarázza Németh István, ami­kor arról kérdezzük, mit jelent számára a zene. — A zenekarban végzett munka izgalmasabb a szóló­koncertnél is. Igaz minden ze­nésznek vannak vágyai, ked­vencei, amit szeretne eljátsza­ni. Számomra Mozart A-dúr klarinétversenye jelenti ezt a vágyálmot. A klarinétirodalom e gyöngyszeme meghatározója életemnek. Örülök, hogy ezzel diplomázhattam és ezt játsz­hattam 1995. október 23-án a megyei ünnepségen. A klarinét a fafúvósok között a legszebb tónusú hangszer. Már a meg­szólaltatása sem egyszerű. Az igazi zenélés pedig rengeteg gyakorlást igényel. Ez nem olyan, mint a biciklizés, amit ha az ember egyszer megtanul, soha többé nem felejti el. Egyetlen napot sem lehet ki­hagyni a gyakorlásból. Naponta másfél, két órát zenélek an­nak érdekében, hogy színvona­lasan dolgozhas­sam a zenekar­ban. Németh István a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar évadzáró hang­versenyén meg­kapta a zenekar tagjai által alapított kitüntetést, az Év ze­nésze címet. A mu­zsikusok titkos szavazással döntöt­ték ségtelen, sokat dolgoztam eb­ben az esztendőben. Az ifjúsági ismeretterjesztő hangverseny- sorozatban hét nap alatt húsz hangversenyen vettem részt a megye különböző városai­ban. Eleget teszek szinte minden meg­hívásnak, lakóhe­lyemen Mátészal­kán is. Természe­tesen e mellett a Zeneiskolában dolgozom és igyekszem meg­szerettetni a nö­vendékekkel a muzsikát úgy, ahogy Németh István el, ki vállalt legtöbbet, ki mu­zsikált legszínvonalasabban az esztendő alatt. — Nagyon boldog voltam, hogy rám esett zenésztársaim választása. A szakma, a társak elismerése hatalmas dolog, hi­szen mi együtt vagyunk sikere­inkben, kudarcainkban, jó és rossz hangulatainkban. Két­Szücs Róbert felvétele velem tették ezt tanáraim, Nyírbátori születésű vagyok, s ott kezdtem zongorázni, Nagy Emilné tanárnőnél. Édesapám klarinétozott, ő adta kezembe először ezt a hangszert. A kla­rinétot Nyíregyházán Valkai János szerettette meg velem. A nyíregyházi Vasvári Pál Gim­názium után a debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába jártam, s innen vettek fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debre­ceni tagozatára. 1978-ban vé­geztem klarinét tanszakon. Szülővárosomban szerettem volna elhelyezkedni, ám ott nem volt állásom, ezért Máté­szalkára jöttem, abba a zeneis­kolába, aminek nyolc éve az igazgatója is vagyok. Többen kerültek már zenei pályára a kezem alól. Olyan növendékek, akik ma már komoly zenekar­ban játszanak, vagy zeneaka­démiára járnak. Tanítványaim többször eljutottak országos versenyekre is. Igyekszem ve­lük megszerettetni a zenekari munkát is, hogy megérezzék azt a csodát, amit számomra 1980. óta a Szabolcsi Szimfoni­kus Zenekar ad. Mátészalkán évek óta működik az Ifjúsági Fúvószenekar, s minden lehe­tőséget kihasználunk az együttzenélésre. A zene csalá­dom tagjainak is lételeme. Fe­leségem zongoratanár, kon­certjeim rendszeres kísérője. Nagyobbik fiam vadászkürtön tamil, a kicsi két évig furulyá­zott, ám most egy másik művé­szeti ágat, a rajzot választotta. Németh István szűkszavúan beszél művészetéről, ám aki színpadon látta, hallotta, az megérezhette, a zene, a klari­nét nyitja ki igazán lelke kapu­it. HiliiT,» RÁADÁS I / w </ v n y r -j y-A r* -"SS swrfi , - «<*■-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents