Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-27 / 149. szám

1998. június 27., szombat 8. oldal Hamarabb virít Idén a tavalyitól is több gondunk lesz a parlagfűvel — jövendöli Szőke Lajos gyom­biológus, a Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás igazgatóhelyettese. A leg­nagyobb baj, hogy a sok eső miatt óriási a növekedés üteme, a parlagfű sokkal na­gyobb tömegben fordul elő, sokkal gyor­sabban fejlődik, mint a múlt évben. Éppen ezért korai virágzásra kell számítanunk. Tavaly augusztus elején jelentek meg az el­ső virágok, idén már július közepén várha­tók. Ezért fontos az irtás, kaszálás. A vegysze­res gyomirtást csak a művelt területeken ajánlják. A kapálás is hatásos, csakhogy épp a csapadékos idő miatt nagyon gyorsan kikelnek az újabb magvak, mert folyamato­san nedves a talaj legfelső rétege. A parlagfű elterjedését az oda nem figye­lés, a hanyagság is segíti. Az elhanyagolt területeken — utak mentén, műveletlen földeken, erdőszegélyben — óriási a fertő­zés. A parlagfű melegigényes, jól tűri a szá­razságot is. Az országban egyébként nagyon sok gyomfaj terjedése is jellemző. Például: a datura (csattanó maszlag), a selyemmályva (magassága a 2 métert is eléri), az ászát (amely évelő, leggyakrabban a búzatáblák­ban fordul elő.) S hogy miért csak a parlag­füvet „pántlikázzák meg”? Mert a legag- résszívabb allergén. A legfontosabb: mindenki végezze a dol­gát. Van gazdája minden földnek, így elvi­leg épp elég, ha mindenki csak a maga te­rületén irtja az Ambrosiát. Egy kaszálás nem elég, mert ha csak egycentis torzsára is vágják vissza a növényt, gyökérből újra kisarjad. A gyakori kaszálással viszont megakadályozzuk a virágzást, s ez a lé­nyeg. Nem fertőz Az allergiás nátha esetében a genetikus té­nyezők jellege csak részben feltárt; családi halmozódása ismert. A kórkép kialakulá­sának valószínűsége egyértelműen nő, ha egyik vagy mindkét szülő allergiás beteg­ségben szenved. Az allergia nem fertőző betegség, nem terjed emberről emberre, a betegségre való hajlam genetikusán öröklődik. Különböző kiváltó okok — stressz, fertőzés, hormoná­lis és anyagcsere-változások, klimax stb. — hatására a betegség és tünetei megjelen­hetnek. Leggyakrabban fiatal felnőttkor­ban jelentkezik először, de kisgyermekkori vagy idősebb felnőttkori megjelenése sem ritka. Ma még nem gyógyítható, de a mo­dem készítményekkel hosszú távon is tü­netmentesség érhető el. Kaszálni kell Hallottunk már olyanról, hogy a szomszéd juszt sem irtja kertjében a parlagfüvet, mert tudja, haragosa allergiában szenved. Nem árt, ha tudja az emiatt szobafogságra ítélt szenvedő szomszéd, hogy nem köteles tűrni a másik lelketlenségét. Nyíregyhá­zán rendelet írja elő; saját (vagy bérelt, ke­zelt) területén mindenki köteles irtani a parlagfüvet. Aki ennek nem tesz eleget, sza­bálysértést követ el, bírságolható. Igaz, ed­dig még nem volt példa komoly felelősségre- vonásra, idén azonban keményebb fellépés­re számíthatnak a felelőtlen gazdák. Tóth Gézától, a nyíregyházi közterület­felügyelet vezetőjétől megtudtuk: nyilván­tartást vezetnek azokról, akik már tavaly is felszólítást kaptak, mert nem irtották telkükön a parlagfüvet. Ők azonnal bírság­ra számíthatnak, ha ismét listára kerül­nek. Mostantól ugyanis felszólítás nélkül megbírságolják a hanyag telektulajdonoso­kat, s aki ezek után sem kaszálja vagy ka- száltatja a parlagfüvet, feljelentésre, s to­vábbi pénzbírságra számíthat. Eddig a leg­több időt az elhagyott földek tulajdonosai nevének kiderítése jelentette, idén azon­ban egy közmunkás segítségével napi kap­csolatba lépnek a földhivatallal. A közterü­let-felügyelők ígérik: a bejelentéstől számí­tott három napon belül helyszíni szemlét tartanak és elindítják az eljárást. A beje­lentéseket az alábbi telefonszámon fogad­ják: 414-118, vagy 06-80-414-414 (utóbbi in­gyen hívható): Az oldalt összeállitatta; Cservenyák Katalin : a parlagfű csüngő virágok apró csészékre hasonlítanak. A virágzás júli­us közepétől október elejéig tart. Fejlődési stádiumának első szakaszában — négyle­veles állapotában — könnyen összetéveszthe­tő a büdöskével. Annyi a különb­ség, hogy a parlagfű töve zöld, míg a bü- döskéé lila. (A kifej­lett növény pedig ha­sonlít az ugyancsak al­lergén fekete üröm­höz.) Mára gyakor­latilag mindenütt el­terjedt: fellelhető a kukoricás mentén, a napraforgó- és gabo­natáblában, kevered­het a vetőmag közé is. Virít és burjánzik lakó­telepeken, építkezések környé­kén, elhagyott telkeken, vízelve­zető árkokban, járdaszegélyen. Természetes kórokozója hazánk­ban nincs. Közeli A parlagfű (Amb­rosia elatior) az egyik legveszélye­sebb allergiát ki­váltó növény. So­kan tévesen vadken demek hívják — ami önmagában még nem lenne baj, fontosabb, hogy felismerjék és irtsák a gyomot. A kifejlett növény 20-150 cm magas, fel­álló szárú, dúsan ágas. Szára szőrös, tompán négyélű. Le­velei egy-kétszere- sen szárnyaltak, szeldeltek, bemet szettek, fonákuk és a levélnyél pelyhe­sen szőrözött. A száron füzér­ben álló porzós és levélszáralji ter- mős, sárga virá­gai vannak, a le­A WHO szerint a világon a hato­dik leggyakoribb betegség az al­lergia. Az allergiás rhinitis (kö­tőhártya gyulladás) illetve az asztma allergiás formájának kia­lakulásáért elsősorban a parlag­fű a felelős. Nyíregyházán 1985- ben alakították meg az asztma­ambulanciát, s már ekkor az összallergiás bőrpróbák 75 (ma ez már megközelíti a 78 százalé­kot) százalékánál parlagfű aller­giát mutattak ki — tudtuk meg dr. Winkler Ilona megyei pulmo- nológiai szakfőorvostól, az 1. pulmonológiai osztály megbízott főorvosától. Parlagfűvel fertőzött az egész megye, különösen a centruma. Minél nagyobb a levegő pollen­koncentrációja, annál erősebbek a betegek tünetei: szemhéj ödé­ma, viszketés, orrdugulás, orrfo­lyás. Bár a növény augusztustól ok­tóber közepéig virágzik, a bete­gek panaszai még november- decemberben is jelentkezhetnek. Oka: ha elkezdődik az allergiás folyamat, a későbbiekben kivált­hatja parfümillat, dohányfüst vagy valamilyen emocionális té­nyező is. A parlagfű-allergia tünetei na­gyon kínzóak, lényegesen erő­sebbek, mint a háziporatkánál vagy a fűpoUennél. Az Ambrosia agresszív allergén, már az első alkalommal asztmás tüneteket okozhat. A pollen nagy méretű (20 mikron nagyságú) rücskös felszínű, a levegőben lévő szennyeződést is megköti. A betegség kivizsgálása egy­szerű és fájdalommentes: az al­lergiás bőrpróba után 15-20 perc­cel már az eredmény is megvan. A vizsgálatot az év bármelyik szakában el lehet végezni, ami­nek a prevencióban van fontos szerepe: időben el lehet kezdeni a gyógyszeres kezelést, még a tü­netek jelentkezése előtt. Ehhez helyi gyulladáscsök­kentő szerek, megelőző gyógy­szerek, általános antiallergiku- mok, helyi lohasztó készítmé­nyek állnak rendelkezésre, melyeket az orvos a beteg tüne­teinek megfelelően kombinál. Az allergén gyógyszerek többsé­ge 90 százalékos tb-támogatást él­vez. Az 1-es tüdőosztály profilja az asztma és allergiás rhinitis ki­vizsgálása, a gyógyszerek beállí­tása. Az asztma szakrendelésen hétfőn, kedden, szerdán és csü­Balázs Attila felvétele törtökön 9-12.45-ig fogadják a be­tegeket. Beutaló szükséges a há­ziorvostól, a fül-orr-gégészetről vagy a tüdőgondozóból. Megyénkben a regisztrált al­lergiás rhinitises betegek száma meghaladja a 2300-at, a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. A parlagfű irtása össztársadalmi érdek, hiszen a betegek száma évről évre nő, a kísérő tünetek korlátozzák a munkaképességet — sokan táppénzre kényszerül­nek emiatt —, rontják az életmi­nőséget. Gazdasági szempontból sem elhanyagolható ez a kérdés, hiszen az asztmás-allergiás gyógyszerek ára igen magas. Mindez csökkenthető lenne, ha az okot szüntetnénk meg: rend­szeres kaszálással meg lehetne akadályozni, hogy virítson, így pollent termeljen a parlagfű. FOLI.ENNAPTAR Allergia Valamüyen allergiás túlér­zékenység az emberek mintegy egyharmadánál ki­mutatható. Az allergiák számottevő részét a pollen (virágpor) okozza. A pollen okozhat asztmát, szezonális allergiás náthát (szénanát­ha) és szezonális allergiás kötőhártyagyulladást. A megbetegedések legfőbb ki­váltója a parlagfű. Egyetlen növény képes 8 milliárd vi­rágporszemet termelni, így évente több ezer tonna pol­len kerül a levegőbe, ame­lyet a légáramlás könnyű­szerrel terít szét akár ötven kilométeres körzetben. A betegség egyetlen módon előzhető meg: ha az allergi­át kiváltó tényezőt meg­szüntetjük, vagyis kímélet­lenül irtjuk a parlagfüvet. Kár volna abban a hitben ringatóznia bárkinek is, hogy eddig sem volt allergi­ás, ezután sem lesz. Az al­lergia bármelyik életkor­ban kialakulhat, a -felnőtt kor sem jelent védettséget ellene. Nem árt tudni azt sem, hogy egyik allergia „hozza” a másikat, évek múltán másféle érzékeny­ség is kialakulhat szerveze­tünkben. Az allergiás rhinitis elő­fordulási gyakorisága tíz százalék körüli. Hazánkban a rhinitis nagyobb hánya­dát a szezonális náthák ad­ják, melyek hátterében pol­lenallergia, túlnyomórészt parlagfű túlérzékenység szerepel. Q Terhesség alett lehető­leg kerülni kell a gyógyszer­szedést. Az orvosnak mér­legelnie kell ugyanakkor, hogy a betegség tünetei (kezelés nélkül) vagy a mini­mális gyógyszer használata károsítja-e jobban a csecse­mőt. a Műtéttel nem, illetve csak akkor javíthatók a tüne­tek, ha valamilyen anatómiai vagy orrüregben kialakult rendellenességnek, gátolt orrlégzést is okozó betegség­nek (orrpolip) is szerepe van a panaszok létrejöttében. □ A lohasztó orrcsep- P®fc (pl. Navasin, Afrin, Na­phazolin, Novorin stb.) csak 7-10 napig alkalmazhatók a hozzászokás veszélye és az orrnyálkahártyát károsító ha­tásuk miatt. Füst A városi légszennyezettség, a cigarettafüst nem oka az allergiás betegségnek, csak ronthatja a tüneteket. Az iz­gató anyagok ugyanis káro­sítják az ormyálkahártya működését, fokozzák a gyulladásra való készséget, elősegítik az allergének be­jutását és fokozzák a gyulla­dásra való készséget, fokoz­zák az allergénre adott szer­vezeti reakciókat. Ezáltal súlyosabbak lesznek a be­tegség tünetei. Nemcsak al­lergiát okozó anyag (pl. pol­len) váltja ki a panaszokat, hanem bármilyen, a levegő­ben lévő szennyezettség, ké­miai anyag is. Tanácsok A virágpor allergiások az alábbiakra ügyeljenek: ami­kor magas a pollenszám, maradjanak a lakásban, zárják be az ajtót, ablakot, használjanak légkondicio­nálót, nem ózontermelő lég­tisztítót vagy szűrőberende­zést. Ajánlott a minden esti hajmosás. A nyaralás terve­zésekor vegyük figyelembe a pollennaptárt, s válasszuk inkább a magas helyvidé­ket, a tiszta levegőjű tenger­partot. Viszketegség Emlékezzünk a régi szép időkre! Amikor az, amit most allergiának nevezünk, egyszerűen egy kis viszke­tegség volt, s amikor a mai sok gyógyszer helyett egy­szerűen megelégedtünk az­zal, hogy megvakarjuk... A kivizsgálás fájdalommentes Ínfűi» EGYROl TÖBBIT Kf: i oTffl I

Next

/
Thumbnails
Contents