Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-24 / 146. szám

1998. június 24., szerda 12. oldal Toborzó és verbunk Gyula (MTI) — Tizenöt együttes 700 tánco­sa vesz részt a gyulai, „Kossuth Lajos azt üzente...” címmel június 26-28. között a Gyulai Várszínházban lezajló jubileumi néptánc- és verbunkfesztiválon. Mint a szervezők az MTI munkatársát tájékoztatták, e háromnapos eseménysoro­zat lesz egyben a Gyulai Várszínház XXXV. tószínpadi évadjának nyitánya is. Az ötven évvel ezelőtt, 1948-ban Gyulán megtartott első országos néptáncfesztivál fél évszázados jubileuma előtt tisztelgő műsort június 26-án, pénteken este tartják meg. Ez alkalommal, az elmúlt fél évszázad műkedvelő néptánc-mozgalmának együtte­sei által valaha előadott legszebb számok­ból láthat válogatást a várszínházi nyitó­ünnepély közönsége. A hivatásos táncművészetet a fővárosi Budapest Táncegyüttes és a Csíkszeredái Hargita Táncegyüttes képviseli az évfordu­lós fesztiválon. Ők június 27-én, szombaton lépnek föl a gyulai tószínpadon. A néptán­cos találkozó második napja a középkori téglavár előtti szabadtéri táncházzal fejező­dik majd be. Az első országos toborzó- és verbunk- fesztivált június 28-án, vasárnap élvezhe­tik a gyulaiak s vendégeik. A műsort dél­után ötkor az Erkel Művelődési Központtól a várig tartó (menettáncos) fölvonulási a viharsarki lovaskörök huszárbemutatója színesíti. Este hatkor a várnál lovas pará­dét rendeznek, hét órától pedig Kossuth- nóták csendülnek föl a gyulai Várkertben. A vasárnapi első magyar toborzó-feszti- vált az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc 150. évfordulója jegyében tartják meg. A verbunkos gálán (amely az előző két nap főműsorához hasonlóan este nyolckor kez­dődik) egymást követően mutatják be az együttesek (műkedvelők és hivatásosak) a különböző magyar tájakon egykor divatos (egymástól elütő és igen látványos) tobor- zókat. O Balettosok vizsgája. Évadzáró vizsgát tart a balettiskola a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban június 26-27-28-án 18 órai kezdettel. Ekkor mutatja be új műso­rát a Primavera Balettegyüttes is. (KM) O Programok az utcán. A nyíregyházi sé­tálóutcái programok keretében legköze­lebb, július 25-én 17 órától a Pantomim-isko­la mutat be bohócműsort. A helyszín ezúttal is a Kossuth tér. (KM) O Vándorgyűlés. A nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főiskolán július 1. és 4. között rendezik meg a Rátz Lászlóról el­nevezett matematika vándorgyűlést. (KM) O Moziszünet. Szünetet tart Nyíregyhá­zán a Montázs Art Mozi. Vetítései legköze­lebb a Művelődési Központban szeptember 2-től láthatók. (KM) O Bábos bérlet. Hét előadásból álló bá­bos bérletet hirdet a Mesekert Bábszínház óvódások és kisiskolások számára az 1998/99-es évadban. Az előadásokat ked­den és csütörtökön lehet majd megtekinte­ni. (KM) Az anyaggal való ismerkedés- 1 re tanítja a gyerekeket és a felnőtteket Ta­másiné Hengsperger Cecília nyíregyházi \ kézművesműhelyében Harasztosi Pál felvétele A közönség szerette a fesztivált Kisvárdán különleges szellemi kalandban is volt részük a színházlátogatóknak Jelenet a Sztárcsinálók című rockoperából Nagy IstvAn Attila Kisvárda (KM) — Vasárnap este gálaműsorral és díjki­osztással véget ért a X. Hatá­ron Túli Magyar Színházak Fesztiválja. Tizenhét társulat harminchét előadással lépett a közönség elé. Kisvárda mára színháztörténe­lemmé vált, hiszen az elmúlt év­tizedben otthont adott a külön­böző színtársulatoknak; lehető­séget teremtett a színházi szak­emberek és a nagyközönség ta­lálkozására; elősegítette a város a határainkon túli magyar szín­házak fejlődését is, hiszen ki ta­gadhatná, hogy a kezdeti előadá­sok és a mostaniak között nagy különbségek vannak. A fesztivál átalakította Kis­várda és környéke szellemi arcu­latát is — mondta Oláh Albert polgármester zárszavában —, mert színházszerető és -értő kö­zönség nőtt fel, amelyik nem­csak a könnyebb szórakozást nyújtó előadásokat szereti, ha­nem azokat is, amelyek különle­ges szellemi kalandokat kínál­nak. Remélhetőleg Kisvárdán to­vábbra is megmarad a fesztivál, legfeljebb azon kellene gondol­kodni, hogy a megnevezésében szerepeljen a város. Lehetne pél­dául Kisvárdai Színházi Talál­kozó. Kisvárda (KM - N. I. A.) — Az idei fesztiválon elmaradt a ver­seny, így aztán viszonylag köny- nyű dolguk volt a meghívott szakembereknek. A szervezők úgy döntöttek, hogy Életmű-díjat adnak mindazoknak, akik az el­Senkálszky Endre Vincze Péter felvétele múlt tíz esztendő alatt sokat tet­tek a kisvárdai színházi fesztivál sikeréért, illetve otthoni színhá­zukban dolgoznak azért, hogy a magyar nyelvű színjátszás ne sorvadjon el. Ezt az elismerést vehette át Senkálszky Endre, aki Kolozs­várról érkezett. Ö volt a résztve­Kisvárda (KM - N. I. A.) — Késő estébe nyúlt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együt­tes bemutatója. Tamási Áron Ábel című művére koreografált táncjátékot láthatott a közönség. A siker élményével térhetett haza a közönség. A kisvárdai színházi fesztivál újfent bebizo- nyíztotta életképességét. Hor­váth Z. Gergely művészeti veze­tőt és Nyakó Bélát, a Várszínház igazgatóját rövid értékelésre kértük. Horváth Z. Gergely: Ügy ér­zem, hogy nagyon jól sikerült a fesztivál. Jó volt a légkör, sikere­sek voltak az előadások. Sok ne­ves vendég jött el a magyaror­szági színházakból is. Fiatalok és idősebbek is találkoztak. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által felajánlott közönségdíjat két előadás kapta: az Újvidéki Magyar Színház és a Szabadkai Népszínház közös produkciója, a Sztárcsinálók, va­lamint a kolozsvári Állami Ma­vők között a legidősebb. A hat­vanegyedik színi évadát fejezte be. Októberben lesz nyolcvan- négy éves. — Napjainkban viszonylag könnyű kolozsvári színésznek lenni, de amikor a pályát kezd­tem, nagyon nehéz volt a mun­kánk. Fájdalmas, de annak az el­sődleges feladatnak — anyagi okok miatt — nem tudunk eleget tenni, hogy látogassuk azokat a városokat, amelyeket nyolcvan­kilenc előtt látogattunk. Ha nem sikerül szponzorokat találni, ak­kor nem tudunk elmenni. Nem beszélve azokról a települések­ről, ahol szórványosan élnek ma­gyarok. Parászka Miklós a Magyarok Világszövetsége által adományo­zott Páskándi-díjat vehette át. — Napjainkban csak akkor te­kinthető a színjátszás misszió­nak, ha nagyon jó színvonalon szolgáljuk a magyar kultúra ügyét. Nehéz a közönséghez az utat megtalálni. A színháznak a saját eszközeivel kell megjelení­tenie az emberi értékek képvise­letét, azt, amit a színház évezre­dek óta szolgál. A szatmárnémeti Északi Szín­ház is ezt teszi. Úgy gondolom, nagyon komolyan kell venni a mesterségünket, örökös önkép­Horváth Z. Gergely Vincze Péter felvétele gyár Színház bemutatója, Az em­ber tragédiája. Sárosy Zoltán a közönségzsűri elnöke: Az első szempont az érté­kelésben a tömegszórakoztatás volt, a második az úgynevezett hangulati érvényesülés, a har­zésben kell részt vennünk, állan­dóan kérdezni kell, s arra kell tö­rekedni, hogy az embereknek Parászka Miklós Balázs Attila felvétele mindig valami fontosat mond­junk. Tudnunk kell, hogy nem vagyunk kevésbé fontosak, de nem vagyunk másodrendűek sem, mert tevékenységünk a vi­lágszínház része. Minden szolgá­lat, ami emberi. Színházi érték csak a játék varázsával jöhet lét­re. Az az igazi színház, amelybe az emberek nagy lelki rákészü- léssel mennek, mert ott fontos dolgokról van szó. Az idén nem volt szakmai ér­tékelés, de azért ki lehet emelni néhány produkciót. A temesvári Csiky Gergely Színház Lorenzac- cio című bemutatója, a sepszi- szentgyörgyiek két stúdióelőadá­sa, a Don Juan és az Alkésztisz, a hagyományosabb előadások kö­zül a Lear király. Nyakó Béla: — A zord időjá­rás ellenére telt házak előtt men­tek az előadások. Jövőre két sí­kon zajlik majd a fesztivál. Az egyik előadásai a lefedett Vár­színházban zajlanak. Itt vígjáté­kokat, zenés vígjátékokat láthat a közönség, a Művészetek házá­ban pedig a szakmához közelebb álló előadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Megmarad a Kocsmaszínház is. Vincze Péter felvétele madik a rendezés. De fontos volt az is, hogy a nézők jól érezték-e magukat. Ezeknek a feltételek­nek több előadás is megfelelt. A közönség szereti a fesztivált, úgynevezett szokásrendjévé vált, beépült az emberek tudatába. Kiscelli-estek Budapest (MTI) — Az óbu­dai Kiscelli Múzeum kertjé­ben idén a júliusi vasárna­pokon rendezik meg a ha­gyományos zenei esteket. A programban elsőként a BM Tűzoltóság Központi Zenekara ad hangversenyt. Tolmácsolásukban Erkel Ferenc, Lendvai Kamilló, Berlioz, Rossini, Bernstein, valamint Nino Rota szerze­mények hangzanak el. A francia barokk esten Rameau, Michel de la Bar­re, Couperin-kompozíciók csendülnek fel. Közreműkö­dik Báli János fuvola-, Dal- los Erika csembaló, Kallai Nóra gambaművész, vala­mint két énekesnő Kolonits Klára és Pánti Anna. A júliusi esteket a Hot Jazz Band estje zárja. A for­máció előadásában az 1930- as, és az 1940-es évek nép­szerű magyar komponistái­nak slágereit hallgathatja meg a publikum a III. kerü­leti, Kiscelli utca 108. szám alatti intézményben. Wagner tilos Tel-Aviv (MTI) — Izraeli színpadokon mindmáig nem játszák Richard Wag­ner operáit. De vajon még mindig a náci terror és a zsidógyűlölet jelképének te­kinthető-e a német zene­szerző? Ankétot rendeztek a tel-avivi operaházban erről a kérdésről, hogy elősegít­sék a helyes válasz megtalá­lását. Részt vett az ankéton Richard Wagner dédunoká­ja, Gottfried is. A tel-avivi operaházban lezajlott szenvedélyes vita arra mutat, hogy még messze az idő, amikor Wag­ner operáit játszani lehet Iz­raelben. Azoknak az izraeli­eknek pedig, akik nem haj­landók lemondani Wagner muzsikájáról, addig is be kell érniük azzal, hogy oda­haza CD-gyüjteményük da­rabjait hallgatják... A játék varázsa az érték Anyagi okok miatt sok magyarlakta településre nem tud eljutni a színház Gyors mérleg a Várszínházról ZWTM KULTÚRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents