Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-23 / 145. szám
1998. június 23., kedd Múltidéző Nyírlugos neve a lugas köznévből ered. Oklevelekben viszonylag későn, a 14. században tűnik fel. 1354-ben a Báthory család ecsedi ága osztozik rajta, ettől kezdve mindig a család Ecsedet bíró ágáé. Bethlen Gábor, Barkóczy János, Károlyi Antal és utódai a későbbi urai. Lugos 1607-ben Szabolcs és Szatmár megye megállapodása nyomán Szabolcs megyéhez került ugyan, de a község fele mindig Szatmárba esett. Ez évszázados vitákra adott okot, olyannyira, hogy 1723-ban perre került sor a két megye között. Az itt élők zömmel mezőgazdasági munkával keresték kenyerüket, a földművelés jelenti ma is megélhetésük alapját, így talán természetes az élelmiszer-feldolgozó ipar megtelepedése a környéken. Nyírlugos igazi fejlődése 1990-től indult meg, az infrastruktúra fejlesztése nagymértékben hozzájárult a lakosság komfortérzetének növeléséhez. A térségi szerepvállalást jelzi egyebek között a rendőrőrs, a mentőállomás és a tűzoltóság. Sajátos helyzet Több szempontból is sajátos helyzetben van Nyírlugos. Közel négyezren élnek itt, az állandó lakosok száma 3200. A különbség abból adódik, togy többen ideiglenes lakcímre jelentkeztek be korábban ide, állandóra Hajdú-Bihar valamelyik településére. Ez abból fakad, hogy a 60-70-es években sokkal erősebben érvényesült a közeli Debrecen hatása. 5-6 munkásbusz vitte- hozta naponta a dolgozókat ottani nagyvállalatokhoz, más ügyes-bajos dolgaikat is ott rendezték, Debrecen volt az egészség- ügyi ellátás helyszíne is, mivel Nyíregyházára rossz volt a (tömeg)közlekedés. Ez a kettősség részben (ha nem is a munkalehetőséget tekintve) a napjainkig fennmaradt, ami abból a szempontból nem jó, hogy a normatív támogatások csak az állandó lakosok után járnak. A település egyedi szerkezete is okoz olykor gondokat, mert a központtól távolabbi, de közigazgatásilag Lúgoshoz tartozó két településrész. Cserhágó (400 lakos) 3, Szabadságtelep (750 lakos) 5 kilométerre van a központtól, egyik végről a másikig 10-12 kilométert kell megtenni. Ez a tény jelentősen növeli az infrastrukturális beruházások összegét, s meg kell oldani az óvodába, iskolába, orvoshoz, hivatalba járást is. Hazajöttek A község Fő utcáján külsőre is tetszetős családi ház épül. Ottjártunkor, a szorgos munkáskezek már a külső munkálatokat végezték, Krekk István tulajdonos és családja legnagyobb örömére. Andrásik Gábor helybéli építési vállalkozó ígéri, hogy ősszel beköltözhető állapotban lesz a lakás. Krekk István pár évvel ezelőtt döntött úgy családjával, hogy hazaköltöznek Debrecenből az itt élő szülőkhöz és új életet kezdenek. Ők is megízlelték a munkenél- küliség keserű kenyerét, de hamar váltottak. Eladták a debreceni panellakást és annak az árából, meg egy kis segítséggel most szép új otthont teremtenek a szülői ház szomszédságában. Közben a család 30 hektáros földjén gazdálkodnak. Eddig még sikerrel, így bíznak abban, hogy boldogulni tudnak, és a pályaválasztás előtt álló két gyerek kezét biztos anyagi hátérrel engedik majd el. Remélve, hogy valamikor ők is Nyírlugoson alapítanak családot. Az oldalt összeállította Fullajtár András és Kováts Dénes, a fényképek Balázs Attila felvételei Munkát adni, nem segélyt zati közhasznú társaság égisze alatt vált valóra a csepegtető rendszerű kordonos uborka termesztése, 51 ezer folyóméternyit telepítettek. A számítógép-vezé- relte izraeli rendszer, a legújabb, hazánkban is referencia-jelleggel megvásárolt dán permetezőgép, a sokezer literes víztároló országosan egyedülállóvá teszi ezt az uborkaföldet, ami bérleti szerződés alapján 153 családnak ad hosszabb távon jövedelemszerző lehetőséget. A piac három évre előre lekötve, az értékesítés tehát nem szabad, hogy gondot jelentsen, Belgiumból befektetőként is érdeklődnek az itteni uborkatermesztés iránt. Nem segélyt kell adni — vallják Lúgoson — hanem munkát. Az adódó lehetőséggel élnek is. Az egyedülálló uborkaföld A munkanélküliség igen nagy gondot okozott Nyírlugoson a kilencvenes évek elején, a munkaképes korú lakosság fele állás nélkül maradt. A legnagyobb gond a szociális helyzet kezelése volt — derült ki Hovánszki György polgármester (képünkön) szavaiból. A 80-as évek végén még közel 1200 embert foglalkoztató, majd felszámolt állami gazdaság „romjain” több kft. alakult, melyek '92. végére szintén a felszámolás sorsára jutottak. A szövetkezet átalakulásával ugyancsak munkahelyek szűntek meg, bezárt a varroda is. — A képviselő-testület koncepciója az volt, hogy olyan infrastruktúrát alakítsunk ki, ami vonzóvá teszi településünket úgy a korábbi, mint új, idetelepülő vállalkozások számára. Ennek érdekében — nem kis erőfeszítések árán —, sikerült kiépíteni a gáz-, a szennyvíz, a telefon- és a szilárd burkolatú úthálózatot. Mindezek ellenére nem oly mértékben jött a tőke Nyírlugos- ra, mint a helybeliek szerették volna, bár a Cserfood Kft., az AP Hungária, s más vállalkozások munkalehetőséget teremtettek, így az önkormányzat rákényszerült arra, hogy a probléma megoldását keresse. Az önkormányKözpontban az egészség A lakosság legnagyobb örömére elkészült a minden igényt kielégítő, korszerű háziorvosi rendelő, és a két körzetben rövidesen beindul a rendelés. Az új intézmény átadása azért is fontos a településen, mert a hetvenes évek elején megépített régi rendelő mára már korszerűtlenné vált és nem megfelelő körülmények között fogadta a betegeket. — A szinte teljes egészében önkormányzati beruházással megépült Íétesítmény a közelgő huszonegyedik század követelményeinek is megfelel — dicsekszik jogos büszkeséggel Hancsi- csák Mihály jegyző, amikor bemutatja az új háziorvosi rendelőt. — A teljesen új épületet öt évvel ezelőtt az anyagi lehetőségeink figyelembe vételével kezdtük el építeni. A jóformán közhasznú munkásokkal kivitelezett rendelő beruházási költsége eléri a 60 millió forintot. Az épülesznek. Ezzel kielégítünk egy régi igényt a településen. Az új épületben működni fog egy fizikoterápiái részleg, de a korszerű műszerekkel lehetőség van laborvizsgálatokra is. Most már minden együtt van, csupán a működési engedélyt várjuk az ÁNTSZ-től. Belül is modern a rendelő letben a két körzetet ellátó orvosházaspárnak is megfelelő lakást biztosítunk. Tervezzük, hogy a régi rendelőben külön szakorvossal beindítjuk a gyermekorvosi ellátást, illetve délutánonként kihelyezett nőgyógyászati, belgyógyászati vagy reumatológiai szakrendelések is Faüiem Az önkormányzat által alapított közhasznú társaság a képviselő-testület felhatalmazása alapján megvásárolta az egykori állami gazdaság lerobbant cserhágói ládaüzemét a vajai Zöldság- Gyümölcs Kft-től, majd kezdeményezték gazdasági társaság létrehozását a működtetésre. A kht. a vagyonnal „szállt be”, tőkével pedig bel- és külföldi gazdasági társaságok, s hazai magánszemélyek, létrehozták a Lugosi Fafeldolgozó Kft-t. A tervek szerint újra indítják a lerobbant, de egykoron jól működő ládaüzemet, a térségben lévő nagy kiterjedésű régi és űj erdőre alapozva, mintegy 40-50 munkahelyet teremtve. A cél az elsődleges feldolgozás, azaz raklapokat, ládákat készítenek, és az üzem nagy teljesítményét, lehetőségeit kihasználva külföldi rönkfa feldolgozása és külhoni piacon értékesítése. Komoly tőkével jött létre a kft., a fejlesztési tanácstól is elnyertek támogatást, így hitelmentesen fejeződhet be a rekonstrukció, s várhatóan az év végén megkezdődhet a munka. Egyéni vállalkozó vagyok, erdészeti szolgáltatást végzek. Itt születtem Nyírlugoson és úgy érzem, hogy megtaláltam a számításom. Szeretünk itt lakni, jól érezzük magunkat. Nem utolsósorban olyan tevékenységet végzek, amit csak ebben a térségben lehet. Továbbra is Lúgoson akarok maradni és a gyerekeink jövőjét is itt képzeljük el a feleségemmel. Lányunk még általános iskolás, míg a srác ősztől másodikos középiskolás lesz. Építkezünk, de a fiúnak már kinéztük a házhelyet, hogy később itt alapítson családot. De bízunk benne, hogy a lányunk is a közelünkben marad. Árvái Miklós, vállalkozó K^szönön, jól. Mostanság leginkább annak örülök, hogy végre sikerült munkát kapnom. Az érettségi után közvetlenül nem tudtam elhelyezkedni, így elvégeztem egy középfokú software üzemeltetői tanfolyamot. Még ekkor sem találtam könnyen munkát. Aztán rá egy évre végül sikerült állást kapnom a polgár- mesteri hivatalban, ahol most adminisztrátorként dolgozom. A szerződésem ez év végéig szól. Utána is szeretnék maradni, bár közben jelentkeztem az Egészség- ügyi Főiskola szociális szakára. Igazából az lenne a jó, ha sikerülne a felvételi. Szándékom, hogy itt alapítok családot. Vrancsik Tímea, adminisztrátor 5. oldal Mentők Nyírlugoson kívül még hat település (Nyírbéltek, Nyír- mihálydi, Nyírgelse, Penészlek, Omboly, Encsencs) lakosságát látja el a nyírlu- gosi mentőállomás. A volt bölcsőde bontott anyagából közhasznú munkában megépült létesítményben három mentőkocsi áll bevetésre készen. Viszont csupán két kocsira van személyzet. Az egyik jármű akár a nap 24 órájában is képes üzemelni, a másik 12 órás szolgálatot lát el, míg a harmadik a biztonsági tartalék, arra az esetre, ha bármelyik lerobban. A fenntartási, üzemeltetési és bérköltségekből jelentős részt vállaló önkormányzat azt szeretné rövid időn belül elérni, hogy az ápoló személyzeten kívül állandó orvos vagy mentőtiszt is legyen a kocsikon. Q Ötszáz hektár erdeje van már az önkormányzatnak, az idén még húsz hektárnyit akarnak telepíteni. Nemcsak a parlagon maradt földeket vonják így művelésbe, de hosszú távon hasznot is hoz a településnek. □ A cserhágói székhelyű Cserfood Rt. sok helybelinek ad munkát közvetlenül és közvetve. Mirelit árut és kon- zerveket készítenek, főként külpiacra. Most a szezon a zöldborsóval indult, majd a meggy következik. □ A szabadságtelepi svéd-magyar kft., az AP Hungária nagy fejlesztésbe fogott Lúgoson. A tormatermesztés meghonosítása jó úton halad, most konzervüzemet hoztak létre, 40 dolgozót alkalmaznak. a Kevés település dicsekedhet azzal, hogy nincs munkanélküliség. Ezek közé tartozik Nyírlugos. Gyakorlatilag ebben az évben nem számolnak ezzel a problémával. Itt születtem, azóta is itt élek. Nem tudom elképzelni, hogy máshol lakjak. Igaz, a családi házban ketten maradtunk a férjemmel, mert a két gyerekünk Debrecenben találta meg a boldogulását családjával. Mégsem érezzük magunkat egyedül, mert gyakran meglátogatnak bennünket. Az áfész ABC-ben dolgozom, szeretem ezt a munkát, mert emberek között vagyok és naponta találkozom a fél faluval. A férjem rokkantnyugdíjas. Jövedelemkiegészítésként van egy kis málnás és ribizlisünk. Tartunk jószágot is, így a család el van látva. Néha vannak gondok is, de minek panaszkodjak. Berna Gáborné. boltos HYÍR1UG0S ÚIDONSÁBfll--------------7—--—----7-----
