Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-20 / 143. szám

1998. június 20., szombat 15. oldal Az új élet Ézsaiás próféta megbízásából vigasztalta Izráelt, amely abban az időben babiloni fogságban volt. Vigasztalta ezt a népet az­zal, hogy Isten üzenetét hirdette neki: hogy megkönyörül az Úr rajta, és kiszabadítja a fogságból. Visszavezeti a hazájába, ahol új életet ad neki. Ebben az értelemben szólít­ja meg a népet a próféta: „De most hallgass rám, szolgám, Jákob, Izráel, akit kiválasz­tottam! Ezt mondja az Űr, a te alkotód... vi­zet árasztok a szomjas földre... Lelkemet árasztom sarjadékaidra” (Ézs 44,1-3). Ez szinte hihetetlenül gyönyörű ígéret. A próféta mintha zavarban lenne, amikor Istennek ezt a tervét meg kell ismertetnie a néppel, amely kétségbeesés határán van. Ezért képeket használ Isten beavatkozásá­nak ábrázolására, a Szentlélek áldásos te­vékenységének megközelítésére. Amint a forrásból fakadó víz, amint a sebes patak a természet táplálásának a jelképe, sőt ga­ranciája annak, hogy a száraz, kiszikkadt, terméketlen és puszta föld kizöldül, hogy új élet keletkezik, úgy a Szentlélek minden ember belső, lelki élet táplálójává válik. A szövetben figyelemre méltó, a fiatal nemze­dék számára is, hogy a Szentlélek teljessé­gében jön el, mert az Űr azt mondja: „Lel­kemet árasztom sarjadékaidra”. Ennek az életadó léleknek a hatása alatt új élet fa­kad, mert növekednek, mint a fű a víz mel­lett” (Ézs 44,4). Isten ígérete beteljesedett, mert Izráel kiszabadult a babiloni fogságból — és ke­resztre feszítése után az ötvenedik és a mennybemenetele után a tizedik napon az Úr elküldte lelkét a tanítványokra, akik Jeruzsálemben várták Isten ezen ígéreté­nek a beteljesedését. Ettől az időtől kezdve a Szentlélek az egyházban a mai napig hat. Ez annak a bizonyítéka, hogy a Szentlélek az Isten folytonos áldásának kimeríthetet­len forrása földi életünk mindennapjában. Igen, ez a Szentlélek nagy áldásának a bizonyítéka, amelynek ma is részese lehet mindenki, aki elfogadja a Szentlélek aján­dékát. Ezt az ajándékot mi is vettük, aki­ket megkereszteltek, és mindennap elfo­gadhatjuk újra, amikor haUgatjuk Isten igéjét és a Szentírást olvassuk. Milyen, szinte hihetetlenül nagy az Isten szeretete irántunk. Igen, irántunk, Isten újszövetsé­gi népe iránt, az Űr egyháza iránt. Nagy a szeretete, mert minket ugyanaz az Isten szólít meg, aki megszólította és nevén szó­lította Izráelt: szolgám, Jákob, Izráel, Jesú- rún (becsületes, egyenes, kicsi). Minket is megszólít, mint valamikor háromezer év­vel ezelőtt — újra áldást kínál és ígér, a nö­vekedés és az új élet áldását. Fogadjuk el ezt az ajánlatot, hogy teljesedjen be az ígé­ret számunkra is: „Növekednek, mint a fű a viz mellett, mint csatornák mentén a fűz­fák” (Ézs 44,4). Balogh Tihamér esperes Papszentelés Három teológiát végzett fiatalt szentel ró­mai katolikus pappá ma, szombaton Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyház­megye püspöke. A debreceni Szent Anna Székesegyházban délelőtt 10 órakor kezdő­dő szertartáson Pankotai József paposi, Tóth László baktalórántházi és Tamasko- vits László kállósemjéni diákónusok kap­nak papi diplomát, s felhatalmazást arra, hogy hirdessék az örömhírt, az Evangéliu­mot. Szent László a legendákban /t 14 o Mb'?) A László keresztnév mindig ked­velt volt hazánkban. Az ország minden rendű-rangú családjá­ban megtalálható egészen a XI. századig visszamenőleg. Királya­ink között is volt öt László, négy az Árpád-házból, az ötödik a Habsburg-házból. E név folyamatos közkedvelt­ségének gyökere nyilvánvalóan első László királyunk rokon­szenves alakja, akit a pápa 1192- ben avatott szentté. Vitézsége, nemessége, lovagiassága és hit­hűsége miatt eszményi király­ként élt a nemzet tudatában. Képmását királyaink egészen a mohácsi vészig (1526) pénzeikre verették. Hosszú lenne felsorolni országépítő, országgyarapító, egyházszervező munkáját. Csu­pán népszerűségének jelzésére álljon itt egy csokornyi azokból a legendákból, amelyekkel a kép­zelet körülvette. A tordai hasadék úgy jött lét­re, hogy az üldözői elől menekü­lő király mögött megnyílt a hegy, s azok nem tudták tovább követni; vizet fakasztott szomja­zó vitézei részére a sziklából; a katonái elcsábítására szánt pénz kővé vált (Szent László pénze); pusztító járvány tizedelte az or­szágot, mire Szent László buzgó könyörgő imájára a földből gyó­gyító fű sarjadt (Szent László fü­Amator reivetei ve); a halála után is ő vezette győzelemre a magyarokat a tatá­rok ellen, és még folytathatnánk. Ez utóbbi legendát Arany János is feldolgozta Szent László című költeményében: „Nem a székely, nem is Laczfi / Kit Isten soká megtartson; / Hanem az a; Lász­ló! László! / A győzött le minket harczon: / A hívásra ő jelent meg, / Vállal magasb mindenek­nél, / Sem az előtt, sem azóta / Nem láttuk azt a seregnél. / ... S az öreg tatár beszédét, / Noha kétség nincs felőle, / Bizonyító a templomnak / Egy nem szavját- szó őre; / Hogy három nap a sír­boltban / Lászlót hiába kereste; / Negyed napra átizzadva / Talál­tatott boldog teste.” E legenda forrását János minorita szerzetes krónikájában találta a költő, amely szerint az az eset 1345-ben, Nagy Lajos király uralkodásának harmadik esztendejében történt. László 1046 körül született, atyja I. Béla volt. 1077-ben koro­názták királlyá. Amint azt Kálti Márk a Képes Krónikában előad­ja: „Amikor a magyar nemesek meghallották, hogy Magnus ki­rály (I. Géza) meghalt, egész so­kaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, egy értelemmel, közös szó­val és egyetértő akarattal őt vá­lasztották az ország kormányzá­sára, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákénysze- rítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy fel van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite sze­rint katolikus kegyességre hír­neves, bőkezű adakozó, szeretet­tel teljes.” Dicső uralkodásának tizenkilencedik esztendejében halt meg, „és Váradon temették el saját alapítású monostorában az Úr 1095-ik évében, július 29-én vasárnap” — olvashatjuk a Ké­pes Krónikában. Ünnepe június 27-én van. Zarándok­utak A honi Mária-kegyhelyekre indul zarándoklat autó­busszal Mándokról július 14-16. között. A zarándoklat előreláthatólag érinti Vér- tessomlót, Hédervárt, Oslit, Röjtökmuzsajt, Sopronbán- falvát, Kópházát, Fertő- szentmiklóst, a Pannonhal­mi Apátságot, Csatkát, Jásd-Szentkutat, Bodajkot és Székesfehérvárt. Vala­mennyi kegyhelyen szertar­tásokon vesznek részt a za­rándokok. Az út ára körül­belül tízezer forint lesz. Je­lentkezni a mándoki római katolikus plébánián lehet. Ugyancsak autóbuszos zarándoklat indul augusz­tus 16-19. között Csiksom- lyóra és Máriaradnára. A négynapos zarándoklat út­vonala: Mándok, Nyíregy­háza, Debrecen, Ártánd, Dé­va, Szászszeben, Gyulafe­hérvár, Balázsfalva, Med- gyes, Segesvár, Korond, Székelyudvarhely, Csíksze­reda, Csiksomlyó, Parajd, Marosvásárhely, Torda, Ko­lozsvár, Zilah, Vállaj, Vásá- rosnamény, Mándok. „A jókedvű adakozót szereti az Isten" Ez a bibliai ige volt az alapgon­dolata annak a jótékonysági kon­certnek, melyet a közelmúltban tartottak a tiszaadonyi reformá­tus templomban Iványi Tamás karmester vezényletével. Az igét Nagy László gyulai püspökhe­lyettes hirdette. Az istentisztele­ten részt vett és köszöntötte a je­lenlévő híveket Balogh Tihamér esperes, Kántor Tibor esperes­helyettes, Balogh Sándor helyi és a környező falvak polgármes­teri, lelkészei, Bokross Ödön he­lyi lelkész szervezésében, aki már 25 éve szolgálja a tiszaado­nyi egyházközséget és mint más két szomszédos gyülekezetben teljesít lelki szolgálatot. A résztvevők 210 ezer forintos adományát a templom felújításá­ra, renoválásra fordítják. Ezen­kívül említésre méltó a lónyai Tiszatáj Vadásztársaság 30 ezer forintos adománya. Az bizonyos, hogy ezek az ado­mányok nem lesznek elegendőek a templom felújítására, ezért az egyházközség lelkésze támogatá­si pályázatot nyújtott be a temp­lom teljes felújítására költött pénz pótlási igényének kérelme­zésére. Tiszaadony önkormányzata is feladatának tekinti a felújítást különösképpen olyan helyzet­ben, mikor a falu arculatának megítélése nagyban attól függ, milyen a történelmi egyházak temploma. Ez a templom a XVI. század folyamán a reformátusok használatába került, méretével méltóságot sugároz a település arculatában. Az egykori gótikus épület részleteiben a középkori tömegalakítás jegyeit őrzi. Ké­sőbb barokk stílusban épült át, s sok tekintetben elvesztette ko­rábbi stüusjegyeit. Az ötvenes évek után nem volt az egyház ab­ban a helyzetben, hogy a szüksé­ges karbantartási, állagmegóvá­si költségeit előteremtsék. A he­lyi összefogás eredménye részsi­kerekben kimutatható, viszont az már kiderült, hogy nem oldja meg az alapvető épületszerkezeti hibák felszámolását. Az eltelt több mint ötven év pénztelensé­ge mind látszik az épületen. Az önkormányzat maximális erkölcsi de sajnos minimális anyagi támogatást tud nyújtani, s többre Tiszaadony lakó sem ké­pesek, hisz a kis, határszéli tele­pülés lakói meglehetősen sze­rény anyagi körülmények között élnek. Ezért is várják, hogy a környezetvédelmi alaphoz be­nyújtott pályázatuk kedvező el­bírálást nyer. Számítanak a par­lamenti képviselőktől támogatá­sára céljuk megvalósítása érde­kében. Mindezekért kérik Isten segítségét, hogy legyen az adako­zók bölcsessége kézzel fogható, s a templom továbbra is szolgálja a magyarság összetartását. Pénzes József Diplomaosztó Befejeződött Nyíregyházán a hároméves teológiai tanfolyam. A hitismereteket ta­nuló, hittanári oklevelet szerzett hallgatók tegnap délután hálaadó szentmisén mond­tak köszönetét Istennek az eredményes vizsga után. A szertartást dr. Várady Jó­zsef pápai prelátus végezte. Zászlóavatás Kolping-zászlóavatás volt a tegnap esti szentmisén a nyíregyházi társszékesegy­házban. A nyíregyházi Kolping család zászlaját Zachál Géza, az Országos Kolping Szövetség keleti körzetének prézese áldot­ta meg. Beisl» A HIT 1IIIÁ6A A képen a vásárosnaményi Liszt Ferenc Énekkar együtt énekel az egybegyűlt hívekkel Amatőr felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents