Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

1998. június 17., szerda 3. oldal Gyökké LAszló Nagy Gábor, a Beregsurányi Vámhivatal helyettes parancsnoka a minap elmondta, hogy amióta az ukrán kollégákkal a határ túloldalán közvetlen a kapcsolat, azaz nem Kijeven, illetve Budapesten keresztül lehet csak intézkedni, s a korábbi gyakorlattól el­térően, ha probléma van, egyszerűen átsé- tál(hat)nak, közvetlen informál(hat)ják egy­mást, azóta sokkal hatékonyabban tudnak együtt fellépni a nemzetközi gazdasági bű­nözés ellen. Arról lapunk is hírt adott, hogy nemrég a román-ukrán-magyar közös határforgalmi akció igen eredményes volt. Ám nem csak arról volt szó, hogy a közös akciót időnként célszerű megismételni; abban is megálla­podtak: a három ország vám- és pénzügy­őrei rendszeresen megkeresik egymást olyan ügyekben, melyek alapján alapos okuk van gyanakodni: a vámigazgatás szempontjából nem teljesen törvény szerint bonyolítottak le egy-egy ügyletet. A megállapodásnak, úgymond legfris­sebb gyümölcse a napokban ért be. A Má­tészalkai Vámhivatal munkatársai is ehhez a lehetőséghez, eszközhöz nyúltak, amikor egy helyi gazdálkodó szervezet előző két évi áruszállítási tevékenységét vizsgálták. Ahhoz, hogy tiszta képet lássanak, szükség volt az ukrán vámigazgatás okmányaira, amit a kollégák annak rendje és módja sze­rint meg is küldtek. Nos, az ukrán okmá­nyokból kiderült: a magyar vámosok előtt teljesen más számlával kérte a vámkezelést, mint amivel az országból kiléptették az áru­ját. Ezt megfejelte még azzal, hogy egy Amerikában bejegyzett cégen át alulszám- láztatta a vámárut. Sőt, hogy még cifrább legyen a dolog, nem vallott be olyan fuvar- költségeket melyek növelték volna a kisza­bott vámteher összegét. Miután az okmá­nyokból mindez egyértelművé vált, a vám­hivatal hatósági ellenőrzést tartott az illető vállalkozónál, melynek során összesen ti­zenhét esetben hivatalból helyesbítette a vámértékét. A pótlólag kiszabott vámteher, a vámigazgatási bírság, a csempészetért já­ró büntetés, valamint az a tény, hogy a cég vezetőjét feljelentették a megyei nyomozó- hivatalnál, nem kis összegre rúg a végelszá­molásnál. # abban biztosak lehetünk, hogy a „kis Stadler" kettős számlázása (és egyéb elmés manipulációi) nem ritkítja párját e térség­ben. Az utánanyúlással talán horogra akad­hatnak akár nagyobb halak is. Mentálhigiénia Nyíregyháza (KM) — A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola Alkalmazott Egészség- tudományi Tanszéke kétéves főiskolai szintű egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakirányú továbbképzést indít 1998 szep­temberében az alábbi konzultációs köz­ponttal: Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola Pszichológia Tanszék, Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. A jelentkezés feltétele: bár­milyen egyetemi vagy főiskolai diploma. A képzés 4 féléves. Árulkodik a pihent lóláb Mind több helyen foglalkoznak sporttal, fogattal • Kifényesednek a szabolcsi zablák Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Orszá­gos lovas esemény lett 6 év alatt a nyíregyházi tenyész- szemle. Évről évre több a be­nevezett ló, ugyanakkor egy­re gördülékenyebb a lebo­nyolítás, hála az egészen ki­váló rendezési feltételeknek. Így dicsérte a néhány hete lezaj­lott VI. Nyíregyházi Országos Tenyésszemlét dr. Pataky Balázs a Kisbéri-félvér Tenyésztő Egye­sület országos ügyvezetője. A bírálati munkát Ilonata- nyán is irányító neves szakem­ber, aki most az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet Lóte­nyésztési Osztályának helyettes vezetője, egykor megyénk lóte­nyésztési felügyelője volt. így magától értetődő volt a nekisze­gezett kérdés: tapasztalatai alap­ján hogyan látja lótenyésztésünk helyzetét, alakulását? — A korábbi évekhez képest, ezúttal valamivel több olyan lo­vat láttam, amelyeknek — bár fi­atal, jó származású, arányos fel­építésű — probléma van a lábuk­kal. A megváltozott tartásból kö­vetkezik, hogy sok ló egész héten semmi sem csinál. Csak akkor fogják be vagy lovagolják, ami­kor a gazdája ráér. A ló szerveze­te az ilyen rendszertelen haszná­latot rosszul viseli. — Ugyanakkor nagy fejlődést tükröz az a gondozottság, kultu­ráltság, amellyel most már bírá­latra vezetik lovaikat tulajdono­saik, vagy a rendezők — köztük is a szemlének helyt adó Dona- tanyán az ország egyik legna­gyobb ménesével rendelkező Botpalád (M.K.) — Közel 150 év­vel ezelőtt fogtak össze a botpalá- diak, hogy a 19. század közepére felépítsék templomukat. A két világháború nem múlt el nyom­talanul Botpaládon sem. A hábo­rús károk helyreállítása évtize­dekkel korábban megtörtént. A közelmúltig azonban csak kisebb javításra futotta. Az 560 lelkes határszéli község reformátusai úgy döntöttek: ere­deti szépségében helyreállítják a templomot. Nagy Béla fiatal lel­TIMPEX Kft. — jóvoltából több esetben, a tulajdonostól hozzáér­tőbb félvezetők. A rendezőket di­cséri, hogy fennakadás nélkül si­került megoldani ennek az eddi­gi legnagyobb számú, mintegy kétszáz lónak az elhelyezését, mozgatását. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lótenyésztése mindig is elég fejlett volt. Amikor én 25 évvel ezelőtt ide kerültem fel­ügyelőnek, különösen Nyíregy­háza környékén, de Nyírmeggye­sen, Nagyecseden, Tyúkodon is nagy és kiegyenlített lóállomány volt. kipásztor (1996 október elején lelkész feleségével együtt került a gyülekezethez) körlevélben for­dult a hívekhez. Közadakozásból több, mint 300 ezer forint gyűlt össze. Az egyházmegye ugyan­ennyivel segített. A megyei köz­gyűlés 200 ezer forintot juttatott a botpaládiaknak a templom rendbetételére. A helyi képvise­lő-testület döntése nyomán újabb 300 ezer forinttal gyarapo­dott az összeg. Az így összegyűlt pénzből a külsőt teljesen rendbe­— A legfőbb cél volt, hogy a te­nyésztők minél több hobbi lovat értékesítsenek nyugatra, jó áron. Ennek akkoriban sikerült is megfelelni, ellentétben a szomszéd megyékkel. A szabol­csi lóáUomány is lecsökkent ugyan a szövetkezetek tönkre­menetelével, de a rendszervál­tást követően, más formában vé­gül is megújult. — Mind több helyen kezdenek sporttal, fogattal foglakozni, sok a hobbilótartó. A megye lóállo­mánya minőségét tekintve máris messze megelőzi az országos színvonalat. Úgy látom, ez még tették, kijavították, átfestették a padokat. Régi fényében láthatók a mennyezeti kazetták. Ma már Botpaládon is villanymotor mű­ködteti a harangot. Orgona (kül­földről kapta a gyülekezet, a ko­rábbi lelkész — Docsa Miklós — szolgálata idején) teszi teljessé a templomi hangulatot. A gyülekezet lelkésze a vasár­napi istentiszteletet 9 órakor Magosligeten kezdi, Kispaládon 10, Botpaládon 11 órakor folytat­ja. csak a kezdete egy reményt keltő hosszabb folyamatnak, amelyen belül a Kisbéri félvér és a Ma­gyar sportló tenyésztői egyesüle­tek irányításával jó irányba ha­ladnak a megye tenyésztői. A már működő három mesteréges megtermékenyítő állomást a leg­jobb ménekkel töltik fel, hogy a lóállomány minősége tovább javuljon. Erre azért is nagy szükség van, mert az Európai Unió piacain csakis az ott meg­szokott kiváló minőséggel állhat­ják meg helyüket a döntően fo­gat- és hobbicélokra keresett lo­vaink. Munka rohamban Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Június 15-ig adhat­ták le igényüket a megyei földművelésügyi hivatalnál a gabonatermesztők, akik beadványukkal jelezhették: igényt tartanak az étkezési Még van min dolgoznunk — mondja Szénégető Lász­ló Balázs Attila felvétele búza garantált áras állami felvásárlására. A hivatal munkatársai eddig közel kétszáz igénylő adatait vit­ték számítógépre, s bőven lesz mit feldolgozniuk csü­törtök délig. Ekkor kell ugyanis eljuttatni a Föld­művelésügyi Minisztérium­ba a kérelmeket — tudtuk meg Szénégető Lászlótól, a hivatal vezetőjétől. A garantált áras felvásár­lás igénybejelentésének ha­tárideje május közepe volt, de a kormány június 15-re módosította ezt. Ez kedve­zett a búzatermesztőknek, mert több éves tapasztala­tok szerint megyénk gazdál­kodói előszeretettel várják meg az utolsó pillanatokat. Ez senkinek sem jó, hiszen a beadványokat összegző és feldolgozó hivatalban kam­pánymunkát kell végezni. Hogy megyénkből mennyi búzát ajánlottak fel a terme­lők, arról pontos informáci­ókkal holnap szolgálnak. Bárányhang a házból A illegális lakóról csak ők, a család tudott. Ők fogadták be, ők éltek vele, nem tartozik sen­kire, kivel osztják meg a családi fészket. De a szomszédok kö­zött mindig akad gyanakvó, hallgatózó, vádaskodó személy, aki szeret ártani a másiknak. Az illegális lakóról a harmadik eme­leten a ház közös képviselője is tudomást szerzett. Magyarán egyre többen neki mondták el a panaszaikat, hogy Ibrányiéknál a harmadikon kétségtelenül egy nemkívánatos lakó van, zavarja a ház nyugalmát. Amikor ugyanis a család nincs otthon, a felnőttek dolgoznak, a gyere­kek az iskolában vannak, az a bizonyos lakó elkezd hangos­kodni. Amikor először szóbakerült a dolog, Ibrányiék megpróbálták, ahogy ők mondják, kabarésra venni a dolgot. Még hogy ná­lunk lenne valaki. Ha csak nem egy ufó. És még hogy nem is emberi lény lenne az illető, ha­nem valamilyen más lény, mondjuk egy bárány? Mert­hogy egyre többen állították, tisztán lehet hallani a báránybé­getést, amikor a lakók nincse­nek otthon. Volt, aki egyszer- kétszer be is csengetett a lakás­ba, azt gondolták, bekapcsolva hagyhatták a rádiót vagy a magnót, onnan jön a hang, mármint a sűrű bégetés. De a csengőszóra senki nem jött ki, mert nem voltak otthon. A bé­getés viszont még elképesztőbb méreteket öltött. Eleinte némelyek azt gondol­ták, a család legkisebb, egyben legpajkosabb tagja, a pokolra- való jelzőt kiérdemelt Jancsika csinálja a rumlit. Talán ő béget, hogy bosszantsa a szomszédo­kat. De ha nincs is otthon, nem bégethet, vonta le a korszakos következtetést a fegyelmi bizott­sággá avanzsált lakók egy cso­portja. Semmi kétség, Ibrányiék egy élő, eleven, bégető bárányt tartanak a lakásban. Ami persze tilos. És egyáltalán bérházban bárányt! Kutyát, macskát, s egyéb állatot igen, de bárányt?! Ibrányiék válaszút elé kerül­tek, most már nem tagadhatják az illegális családtag meglétét, de megválni se tudnak tőle. Cukrinak nevezik az ismert Mik- száth-novellából kölcsönözve a nevet. Egy falusi rokontól kap­ták még húsvétra, hogy vágják le. De nem tudták megtenni. A gyerekek is ragaszkodtak hozzá, hogy életben maradjon a kisbá- rány. így szinte észrevétlen fel­nőtt bárány lett Cukriból, aki bi­zony olykor béget is, mert ez a bárányok egyetemes nyelve. A szomszédok, a lakók elő­ször kétkedve, majd méla kö­zönnyel hallgatták a történetet. A társasház két pártra szakadt. Később egyre többen kezdtek szimpatizálni a városi társasház­ba befogadott báránnyal. Sőt, ma már ott tartanak, hogy Cuk- ri sorkoszton van, amikor Ibrá­nyiék dolgoznak Marika néni vi­szi le, aki egy emelettel lejjebb lakik, de egy agglegény is élén­ken érdeklődik a földszintről a nemrég még pokolra kívánt bá­rány iránt. Lassan Cukri lett a ház kedvence. A bébi, akarom mondani bá- rányszitterek már legelészni is le-leviszik a ház kedvencét, mi­vel a színhely az Örökösföld, ahol még akad legelészni való a nagy házak között. így aztán Cukrinak ma már semmi oka a bégetésre. Ha csak nem jóked­vében. Ha valakit ennyire dé­delgetnek. talán szeretné azt vi­lággá kürtölni, azaz bégetni. Körlevél a híveknek L; éj0 Vf) ■'!' t Drága csencs Siift m HflTTtB Bírál a szakember. A kisképen: Pataky Balázs A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents