Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-16 / 139. szám
1998. június 16., kedd 5. oldal A múltról A 3800 lelkes Baktalórántháza idén ünnepli a várossá válás ötödik évfordulóját: 1993. október elsején kapta meg a városi rangot. A mai város két település, Nyírbakta és Lórántháza egybeépítéséből alakult ki, közigazgatási egyesítése 1931. január 1-jén volt. Ősidők óta lakott terület, amit az itt talált leletek bizonyítanak. A legrégibb írásos emlék IV. Béla adománylevele — amelyet 1271-ben V. István megerősített —, melyben az akkor még Bacza és Bakcha néven emlegetett helyiségeket az egri püspöknek adományozta. 1381-ben már Baktá néven Baktay László, majd a Báthory, Ta- tay, Barkóczy, Károlyi család birtokolta, legutolsó tulajdonosa pedig Dégenfeld Pál volt. 1710-ben megyei gyűléseket tartottak a községben; az 1848-as szabadságharcban akkori földesura, Dégenfeld Imre főispán jelentős szerepet vállalt családjával együtt. Nyírbakta a múlt században mezővárosi szerepet töltött be, az 1850-es évektől választási székhely és vásárközpont; 1912-től 60 éven át 18 település járási székhelye volt. Az 1800-as évek közepén fellépésre az országban játszott valamennyi neves színdarab előadóit meghívták, az előadásokat a - mai könyvtárban tartották. A század közepére szinte valamennyi szakma ipartestületbe tömörült, a század végén úri kaszinó működött. Kikapcsolódás Majoros Péter petneházi, mezőgazdasági- gépészmérnökből lett baktalórántházi mű- velődésiház-igazgató, mióta hét éve kulturális menedzserré képezte át magát. A legbüszkébb a valódi önszerveződő módon működő nyugdíjasklubra és a háború előtt épült, istállóból lett emberszabású, bár szerény, de fokozatosan egyre komfortosabb kultúrházra. Sikerült elérni, hogy a burkolat és a mobil széksorok méltóak a létesítmény funkciójához. A nagyszínpadon főleg a határon túli színházak adják elő darabjaikat, s gyakorta szerveznek a kicsiknek gyermekprogramokat. A baktaiak kulturális szokásai annyiban átlagosnak mondhatók, hogy jobban kedvelik a kikapcsoló, könnyebb műfajt, de egy szint alatt nem adják lejjebb — nem szeretik például a budapesti haknizókat. Amikor az igazgató koncepciót alkot, akkor ehhez alkalmazkodik. Nem mondanak le a zongora- és néptáncoktatásról, de arról, amire lenne igény, a kiscsoportos foglalkozásokról, az önművelődés miniformáiról, amíg az új épület el nem készül, helyhiány miatt le kellett tenniük. A hárommillió forintos •éves költségvetés, ha értelmes ötletet kell megvalósítani, rugalmassá válik. Tervezik a filharmóniabérletet, s talán a 12 éves mozigépet is le lehet a közeljövőben cserélni... Strand: nyitva Ottjártunkkor még a tegnapi strandnyitás előkészületei folytak. Fruzsa Tamás úszómester is csak a kedvünkért ereszkedett le a medencébe, s persze — víz híján — száraz lábbal jött ki, s folytatta a villanyszerelést: A strand önkorvan, fenntartója a Gamesz, melynek vezetője Hűvösvölgyi Ist- vánné. Tőle tudjuk: nem is olyan ismeretlen a bakti strand, hiszen rendszeres célvagy pihenőállomása budapesti biciklitúrásoknak, akik azért szeretik, mert sátraikat is felverhetik a fürdőben. A hárommedencés fürdő vízutánpótlását hévízkút biztosítja. Tesztet ugyan még nem csináltattak, de állítólag gyógyhatású a víz. A szomszédos falvakból rendszeresen szerveznek itt úszótáborokat, az idén ramocsaházi és nyírjákói gyerekeknek. (Aki még nem járt itt: Nyíregyháza felől a 41-es főúton a bakti elágazásnál nem Bak- ta felé, hamm jobbra kell kanyarodni, s rögtön az első földúton megint jobbra.) mányzati tulajdonban Az oldalt összeállította, a fotókat készítette: Cservenyák Katalin és Szőke Judit Út, víz, szennyvíz, gáz —- A nagy dolgok már befejeződtek, a választások eléggé kimerítettek bennünket — mosolyodik el a polgármester, Vida Károly, aki 1990 óta áll a város élén. De azért történt más is az elmúlt nyolc évben, s már sorolja is: — Nem kis feszültségek közepette sikerült elérni, hogy teljesen közművesített a település. Ma már minden ház előtt ott a csonk, bárki csatlakozhat a szennyvízhálózatra (korábban 25 százalék volt a kiépítettség), biztosított a teljes település gázellátása, de legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy 90 százalék a szilárd burkolatú utak aránya (2-3 utca hiányzik még a 100 százalékhoz). Pályázati pénzekből 8 év alatt 20 kilométer kövesút épült. A százötvenmilliós önerőt egy sajátos lakossági kölcsönkonstrukci- ós lehetőséggel sikerült előteremteni. Külön öröm, hogy a városhoz tartozó Flóratanya is egészséges, vezetékes ivóvízhez jutott, terven felül kiépült a gázhálózat, szilárd burkolatot kaptak az utak. Nagy baj, hogy nincs az embereknek perspektívájuk, nincsenek munkahelyek. Van egy komoly értékű 5-10 hektáros ipari telep a városban, iparvágánnyal, közművekkel, amely az elmúlt években háromszor is gazdát cserélt. Új kollégiumi szárnnyal bővült a gimnázium, a szakmunkásképzőben megteremtődtek a gazdasszonyképzés feltételei: a tankonyha, a varroda és a szükséges létesítmények. Tervezik a belváros új arcát Bukdácsolnak az élet küszöbén csoport érdekeltségi körébe tartozó tervezők készítik, az ő elképzeléseik alapján építik át az új városházát is. Bár a tervek megvalósítása az elkövetkező 30-40 év feladata, évről évre komoly előrelépések történnek. A leendő városházától alig ötven méterre lévő egészségház átalakítását még az idén elkezdik és be is fejezik, az új épületben két háziorvosi körzet kap helyet, egész napos orvosi ellátást biztosítva a betegeknek, azonkívül egy új gyermekorvosi körzetet is felállítanak. Ugyancsak a városközpontban — bővítéssel — hamarosan újabb kollégiumi férőhelyek lesznek, ehhez 15 millió forint támogatást kapott az önkormányzat a megyei területfejlesztési tanácstól. Épül a városháza A remények szerint három hó- tál. Az ízlésesen felújított épület napon belül új, méltóbb helyére már a belváros új arcát mutatja, költözhet a polgármesteri hiva- A rendezési tervet a MakoveczBakta lakosságának egyharma- da a roma kisebbséghez tartozik, akik nagyon rossz élet- és egészségügyi körülmények között élnek, nem ritka a tbc-s és a hepatitis B-fertőzött közöttük. Oltatlan kutyák, parlagfű... Bakti Judit védőnő gondozottjainak nagy részét is a leghátrányosabb helyzetű réteg alkotja. Mivel naponta találkozik a telepek, a külön utcák lakóival, arra az elhatározásra jutott, hogy segít, amit tud. Az első siker egy Phare-pályázat volt, még 1996-ban, amikor 60 órás foglalkozássorozatra kaptak több mint egymillió forintot. A vártnál jobban sikerült a program végrehajtása, ez kedvet adott. A 16-32 éves háziasszonyokkal, anyákkal, majd pedig a különböző korosztályhoz tartozó gyerekekkel való foglalkozásban látja Judit az egyetlen megoldást. Eszközöket, varrógépeket, kondigépeket vásároltak, főzni tanítják a lányokat, a nőket. S már érezhető az eredmény is. Tetszik a roma nőknek a kezdeményezés, s egyre többen szeretnének bekapcsolódni. Ezt szolgálta egy népjóléti minisztériu- mos pályázat is, majd a most a kamaszokra koncentráló gyermek- és ifjúsági közalapítványos, aminek eredményeképpen nyári tábort szervez a roma srácoknak. Életmódot, önismeretet tanulhatnak, higiéniai információkat szerezhetnek helyben azok a fiatalok, akik az élet küszöbén lépnek (vagy helyesebben bukdácsolnak) át hamarosan. A hetvenes években volt itt a legjobb. Én azt nem értem, miért kellett megszüntetni a bíróságot. A szerdai és szombati piacunk elég jó, választék is van, de sok a silány áru. Ráadásul drága. Drágább, mint a nyíregyházi, a debreceni és a pesti. Itt a tojás most is 15-16 forint, húsvét előtt volt a legolcsóbb, 11-13 forint. Nyíri Lászlóné rokkantnyugdíjas ^Nagyon sok kell még ahhoz, hogy Bakta igazi város legyen. Rendezetlen, én nem is tudom, hogyan lehetett ezt a falut várossá nyilvánítani. Elismerem, az új polgármesteri hivatal viszont szép lesz. Fejlődött is a falu — van gáz és szennyvíz —, de végül is ez kormányprogram volt, az önkormányzat a hitel- felvételben vett részt. Rózsa Zoltánná élelmiszerbolti eladó Szeretem Baktát, szeretek itt lakni, bár Nyírjákón születtem. Nem tudok rosszat mondani a városról, szépen fejlődik, remélem, ezt folytatja a jövőben is az önkormányzat. Egy kicsit több munkahely kellene, hogy az emberek közérzete is jobb legyen. Három gyermekünk van, s már egy kisunokánk is, Dávid. Kozma Józsefné rokkantnyugdíjas Vajai vagyok, de férjem idevalósi, így három éve élek Baktán. Van egy kétéves kislányunk, Adrienn. Elég jó itt, de még jobb lenne, ha több volna a munkalehetőség. Attól félek, ha lejár a gyes, lehet, munkanélküli leszek. Tetszik, hogy kétéves kortól felveszik a gyerekeket az óvodába, de jó volna, ha el is tudnánk helyezkedni. Balogh Györgyné kismama Keresik a 180 napot A munkaügyi központ térségi kirendeltségének vezetőjétől, Papp Sándortól megtudtuk, hogy a körzet legszerencsésebb települése a maga „tűrhető” helyzetével foglalkoztatási szempontból épp a centrumváros. Miközben a környék munkanélküliségi rátája, eltekintve az idénymunkáktól, folyamatosan 30 százalék fölött van, ezzel országosan is a szomorú statisztika elején állnak, Baktán a talpon maradó üzemek, a szolgáltatás ad azért megélhetési lehetőséget az embereknek. Azonban ami előny, az egyben hátrány is — Bakta földrajzi helyzete kedvező, ám a felszívó munkahelyek munkaadói, ha szükségük is lenne munkaerőre, nem tudják fizetni az 5-10 ezer forintos buszbérletet. De erre a dolgozók sem igen képesek. A kirendeltségvezetőnek az a tapasztalata, hogy a Nyírségnek ezen a táján élők szívesen tanulnak szakmát, a munkanélkülivé válók közül egyre többen akarnak visszakerülni a munkaerőpiacra. Sokan jóval alacsonyabb képzettséget kívánó munkakört is elvállalnak inkább, csak munkájuk legyen. Kár ellenben, hogy eddig csak lien vették igénybe az alkalmi munkavállalói könyvet, s a gyakorlat azt bizonyítja, egyre többen keresik a jogfolytonossághoz szükséges 180 napot... □ A város költségvetése a tervezéskor 5-600 millió volt, az év végére azonban várhatóan 7-800 millió forint lesz. Ez elsősorban attól függ, hány sikeres pályázatot tud benyújtani fejlesztésekre az önkormányzat. □Az utóbbi időszakban teljes közművel látták el a város valamennyi intézményét, vagyis megoldották a gázellátást, szennyvízelvezetést is. □A település egyik büszkesége a tornacsarnok, amely nemcsak a tanulók mozgásigényét elégíti ki, hanem a lakosság szabadidős programjainak is helyet ad. A csárdában Ha már Baktán járunk, a Fenyves Csárdát nem lehet kihagyni. Még akkor sem, ha ez itt nem a reklám helye. Arról van szó, hogy a legalább harminc éve itt álló vendéglő gondolatainkban egyszerűen összenőtt a bakti erdővel. Az erdő meg Baktával. És nem is bántuk meg, hogy megálltunk itt egy kis pihenőre. Gyönyörűen parkosították a csárda előtti teraszos részt, magát az épületet kí- vülről-belülről felújították. A „főnök” két nyírmadai huszonéves fiatal, Krivács András és Roskó Norbert. S bár arcra szinte még gyerekek, nagyon is komolyan végzik a felelősségteljes munkát, persze — s ezt büszkén mondják — szülői segítséggel. A tesztelést sem hagyhattuk ki. A tapasztalat: a kiszolgálás gyors, udvarias, a szakács jól főz, az árak elfogadhatók. 5- BflKTflLORUHTHflZfl ÚJDONSÁGAI O >.'f ?(() V i'ÍUvU 0/( :\ fi ;V( ‘i-i\ {<'1 nO (FAOÍ'l { t/, A M?
