Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-13 / 137. szám

1998. június 13., szombat 19. oldal KM-tudakozó □ Rock-musical. Az egyik legnagyobb vi­lágsikert aratott rock-musicalt, a Godspell-t állította színpadra a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház művészeiből tavaly alakult Nap-Folt Társulás. A darab premierje teg­nap volt a Szabadtéri Színpadon. A hét vé­gére is jó szórakozásnak ígérkezik kilátogat­ni a Jereván-kertbe, a társulás szombaton és vasárnap is játssza a kétrészes, zenés dara­bot. A szereposztás igazi sztárparádé: Pre- gitzer Fruzsina, Perjési Hilda, Gosztola Adél, Sándor Juli, Horváth Réka, Bárkányi Móni­ka, Törköly Levente, Megyeri Zoltán, Mezei Zoltán, Tóth Károly, Petneházy Attila, Mé­száros Árpád, Gyuris Tibor lép a színpadra. A rendezők személye — Pincés István, Nagy György — garancia a színvonalas, igényes előadásra. Jelenet a Godspellbol (a kép még a pró­bán készült) Balázs Attila felvétele Q Alkotótábor. Országos képzőművésze­ti alkotótábort szerveznek Encsen július 12- től 25-ig. A közel negyedszázada működő alkotótelep szekciói a következők: festészet- plasztika, alakrajz; grafika; kerámia; fotó. A jelentkezés alsó korhatára: 15 év. A szekció- vezetők között találjuk Balogh Gézát, a nyír­egyházi Művészeti Szakközépiskola tanárát, korrektorként Székhelyi Edit festőművészt, aki szintén a művészetiben tanít. A táborról tájékoztatás kérhető (jelentkezési lap igé­nyelhető) az alábbi elmen: Közművelődési Intézmények 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: (46) 385-025. □ Néptánc. A Néptáncosok Országos Be­mutató Színpada elnevezésű rendezvényen részt vett a Kállai Kettős Néptáncegyüttes is. Békéscsabai versenyprogramjukat június 13-án 14 órától mutatják be a nagykállói városi művelődési központban. Q Létképek. A nyíregyházi Városi Művelő­dési Központ Fotógalériájában a napokban megnyílt Létképek című fotókiállítás tekint­hető meg. Gulyás Miklós felvételei az auto­nóm riport kategóriába sorolhatók. A feke­te-fehér képek Budapest különböző helyszí­nein készültek, középpontjukban az ember áll. A néprajzos és a festőművész Kiss Lajos és Boross Géza Nyíregyháza kulturális életének meghatározói voltak Ötven évvel ezelőtt 1948. márci­us 15-én vette át megyénkben el­sőként a Kossuth-díjat Kiss La­jos, a Jósa András Múzeum igaz­gatója. Kilencven évvel ezelőtt 1908. április 30-án született Bo­ross Géza festőművész, a Kálvi- neum rajztanára, aki Kiss Lajos múzeumigazgató Pösze lánya férje volt. E kettős évforduló alkalmából mindkettőjükre emlékezünk, akik Nyíregyháza kulturális éle­tének meghatározói voltak. Kiss Lajos 1881-ben Hódmező­vásárhelyen született szegénypa­raszti családban. A helybeli Bethlen Gábor Református Gim­názium növendéke volt. Minden iskolai ünnepen szavalt. A Szín- művészeti Főiskolán (Akadémi­án) folytatta tanulmányait. Az egyetemi menzán találkozott Györffy István történészhallgató­val, aki ízes „őző” vásárhelyi be­széde miatt szólította meg. Ő vit­te fel Kiss Lajost a Nemzeti Mú­zeumba, mert ő is érdeklődött a néprajz iránt. Végzés után nem lett belőle színész. Hazatért Vá­sárhelyre és nyolc éven át min­den fizetség nélkül összegyűjtöt­te a vásárhelyi néprajzi kincse­ket. Megteremtette szülővárosa néprajzi múzeumát. Vásárhelyt barátságban volt az ottani festőművészekkel, mint Tornyai János, Endre Béla, Rud- nay Gyula, akik az alföldi festé­szetet képviselték. Rudnay Gyu­la nem is alföldi, hanem felvidé­ki, pelsőci születésű volt. 1912-ben a nyíregyházi múze­um igazgatója, az idős dr. Jósa András, a Nemzeti Múzeumot kereste fel és munkatársat kere­sett maga mellé. Az állástalan Kiss Lajost ajánlották Hódmező­vásárhelyről, aki szívesen vállal­kozott munkatársának. A világ­háború kitörésekor Kiss Lajost is behívták katonának, de Jósa András összeköttetéseivel el tud­ta érni a leszereltetését. A dzsentri származású Jósa And­rás és a szegényparaszti körből Boross Géza Kiss Lajosról ké­szült portréja kikerült Kiss Lajos jól megértet­ték és kiegészítették egymást. Amikor 1918-ban Jósa András meghalt, Kiss Lajos lett a múze­um igazgatója. Rendszeresen je­lentek meg néprajzi tárgyú dol­gozatai és rangos nevet vívott ki magának a tudományos életben is. Tekintélyével el tudta érni a város polgármesterénél, hogy a Sóstón művésztelep jöjjön létre. 1931 és 1934 között a sóstói szóda­gyári épületben rendezték be a művészek szállását. Egykori vá­sárhelyi barátja, Rudnay Gyula, időközben a képzőművészeti fő­iskola tanára lett. Őt és növendé­keit hívta le Kiss Lajos Nyíregy­házára, akik között ott volt Bo­ross Géza is. Boross Géza 1908. április 30-án született Rákospalotán. Édesapja a Pestkörnyéki nagyüzemekben dolgozó asztalosmester volt, aki a Székelyföldről, Háromszék me­gyéből származott. Onnan hoz­hatta a székelykaput fúró-faragó képességét, amely fiában művé­szi hajlamként jelentkezett. A Képzőművészeti Főiskolán Rud­nay Gyula tanítványa és tanár­segéde lett. Már főiskolás korá­ban voltak kiállításai. Amikor a Rudnay növendékek Nyíregyhá­zára a Sóstóra jöttek, köztük volt Boross Géza is. Végzés után 1934-ben a szeg­halmi gimnáziumban kapott rajztanári állást. Az Alföld pa­rasztságának nehéz élete korán megragadta a figyelmét. Igazga­tója Kovács Máté is hasonló mó­don gondolkodott. 1937-ben Nyír­egyházára került a Kálvineum polgári leányiskolájának és taní­tóképző intézetének rajztanára­ként. Itt is a hasonló szellemű Porzsolt István igazgatóval és Makay László tanárral találko­zott, akik baráti köréhez tartoz­tak. Magam osztálytársam szüle­inél, Fehér Gábor író-tanár la­kásán találkoztam Kiss Lajos múzeumigazgatóval, aki barátsá­gába fogadott. Különösen sokat voltunk együtt, amikor a háború ütán Kiss Lajos megkért, hogy legyek segítségére a múzeum tárgyainak kicsomagolásában, amelyeket a háborús esemé­nyektől féltettek. Szinte napról napra együtt voltunk, miközben ő nekem magyarázott. Az ő biro­dalma volt a többezer kötetes megyei könyvtár is. Azt is ren­dezni kellett. Ilyen szoros együtt- lét mellett lakásában is otthonos lettem. Kiss Lajos rendszeresen irt. Már 1939-ben megjelent A sze­gényember élete és 1943-ban A szegényasszony élete című köny­ve. Ezekért kapta a Kossuth-dí­jat. Itt Nyíregyházán írta köny­vét a vásárhelyi művészéletről és a megyénkbeli Rétközről, amelyek csak később jelentek meg. Vele együtt lakott Boross Géza is, akinek a műterme is a lakásá­ban volt. Háromévenként kiállí­tást rendezett Budapesten, ame­lyeknek megnyitóit Keresztury Dezső egykori kultuszminiszter és Pogány Ödön Gábor a Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta. Az állam is vásárolt a képeiből. Ma­gam is láttam kiállítva a Nemzeti Galériában egyes képeit. Amikor ötven évvel ezelőtt Kiss Lajos a Kossuth-díjat meg­kapta, annak összegéből vásárol­tak maguknak lakást Budapes­ten. Boross Géza már 1948 áprili­sában a budapesti Műegyetem Építészmérnök Karának docense lett. Kiss Lajos 1948 októberében került fel Budapestre a Néprajzi Múzeumba. Ködös októberi haj­nalon egyedül kísértem ki az ál­lomásra. Harminchat évi nyír­egyházi tartózkodás után távo­zott megyénkből, ahol mindig is vásárhelyi maradt. A kettős évforduló alkalmából remélem, nemcsak én, hanem még sokan mások is, elsősorban a Kálvineum tanárai és növendé­kei szeretettel emlékeznek mind Kiss Lajosra, mind Boross Gézá­ra. Dr. Reményi Mihály ■ — t JVIUpturn rMLHnwcwT'i--------mm ÉLT ÉS ALKOTOTT T 1912-töl 19*t 8-ig KISS LAJOS I 1881-1965 Kossuth-duas néprajztudós. > Lelke kincseit megosztotta SZÜLŐFÖLD JE, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY i és Szabolcs között. [ Állította Nyíregyháza Város Tanácsa es í ___-___Mcrvri JnEflBMEnpcAi mi Uivutm____M Kiss Lajos emléktáblája a megyeháza Egyház utcai oldalán Elek Emil felvételei A KM VENDÉGE A Deep Forest-tel is énekelt Bodnár István Sokan zarándokoltak el a múlt szombaton este a Sóstói Múze­umfaluba, ahol ideális környe­zetben a Gryllus testvérekkel gyönyörű dallamokat énekelt Sebestyén Márta. Sokunk ked­vence a fiatal népdalénekes, akinek a művészetéről például Kallós Zoltán korábban azt ír­ta, hogy ilyen tehetséggel még nem hallottunk magyar nép­dalt énekelni. Örültek is a mű­faj szerelmesei, hogy végre Nyíregyházán is találkozhat­tak a neves előadóművésszel. Sebestyén Mártát a világhír is útjára röppentette. Emlékeze­tes, hogy Az angol beteg című film az ő furcsán szép énekével kezdődik, és több, külföldön ki­adott CD-je is feltűnést keltett. Néhány éve például a Világze­ne kategóriában Grammy-díjat kapott az a Deep Forest nevű belga rockegyüttes által megje­lentetett album, amelyben Már­ta tolmácsolásában magyar né­pi dallamok és cigányzenei mo­tívumok szólalnak meg. A múzeumfalu egyik nádfe- deles paraszt házának portáján beszélgettünk a művésszel. O Stílusos, Önhöz illő helyen társaloghatunk, mindig is ilyen környezetben képzeltem el... — Valóban, az ilyen helye­ken érzem jól magam, nem pe­dig a high tech, szupermodern épületekben, ahol minden csu­pa fény, üveg és cement. Né­hány napja jöttem haza Singa­purból, ahol egy fesztiválon vet tem részt, és bizony furcsa ér­zés az elembertelenedett felhő­karcolókban, hipermodern épü letekben létezni, szere­pelni. O Akkor Ön el­veszett ember, hiszen ha jól tudom, Buda­pesten szüle­tett, és ma is ott lakik. — Véletle­nül csöppen­tem a főváros­ba, szüleim tős­gyökeres vidéki­ek. Egyébként nemrégiben a Várba költöztem. Kicsiny lakásom van itt ugyan, „ d e / lágörökség része, és bizony itt némi emelkedettséget is szívhat az ember magába. A két kisfiam is csupa lelkesedés, nem győz a történelemről eleget ma­gyarázni nekik az em­ber. O Meséljen ró­luk! — Álmos és Szabolcs fiamat mostanában fő­leg a történelmi témák érdeklik. Nagyon izgatja őket Mátyás ki­rály és kora. Milyen vitézek éltek akkoriban? Hogyan harcoltak a magyarok, meg effélék. Az­tán Sebestyén Márta történelmi környezet, ahol jól érzem magam. A budai vár a vi­Martyn Péter felvétele néha megfogalmazódnak furcsa kérdések is. Álmos fiam példá­ul megkérdezte tőlem, hogy va­jon a honfoglaló Árpád apja, Ál­mos vezér volt-e olyan vitéz, mint Batman. A pesti gyerekek egyébként gyökértelenek, ezért örülök annak, ha vidékre me­hetek velük. A múltkor például a nagycenki múzeumban jár­tunk, utána aztán mesélhet­tünk is nekik Széchenyiről. Cl Lehet, hogy Ön is korban eltévedt ember? — Talán valóban egy másik kor jobban kedvezett volna ne­kem, mint a huszadik század vége. Már az én néhány évtize­demben is sok, nagyon fontos dolog eltűnt az életünkből. Ta­lán a reneszánsz életforma job­ban tetszett volna. O Csak nem panaszkodik? Elismert művész, akit mindenki kedvel, akinek a fellépésekor megtelik a koncertterem. Az el­ismerés sem marad el, sok tap­sot kap, megfordulnak Ön után... — Furcsán érzi magát néha az ember, amikor azt tapasztal­ja, hogy külföldön nagyobb ér­deklődés kíséri, mint idehaza. O Itt a nyár. Pihenés vagy szereplések várnak a művésznő­re? ' . .': ■ — Most még jó néhány fellé­pés következik. Diósgyőr, Eger, Szentendre, aztán kül­föld: Olaszország, USA, Kana­da, Japán. Júliusban az apjuk vigyáz a gyerekekre, aztán va­lahová falura szeretnék utazni a fiúkkal, ahol igazán élet van, és tele minden fűvel, fával és virággal. lägt» RÁADÁS A Létképek egyike Harasztosi Pál reprodukciója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents