Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-11 / 135. szám
1998. június 11., csütörtök 8. oldal 740 milliárd fegyverekre Stockholm (MTI) — A világ 740 milliárd dollárt költött fegyverekre 1997-ben, a Föld minden egyes lakosára 125 dollár jutott fejenként ebből a költekezésből — mutatja ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerdán nyilvánosságra hozott évkönyvében. A világ országai átlagosan GDP-jük 2,6 százalékát áldozták fegyverkezésre. A kiadások reálértékben szerény egy százalékkal, illetve annál is valamivel kisebb mértékben csökkentek 1996-hoz képest. Évtizedes távlatban tekintve már kedvezőbb a csökkenés mutatója: Oroszország katonai kiadásai tavaly a Szovjetunió 1988-as hadiköltekezésének egytizedét sem érték el, az Egyesült Államok pedig 31 százalékkal csökkentette az utóbbi évtizedben a fegyverkezésre fordított összegeket. Egyes térségek esetében a SIPRI-statisz- tika grafikonjai — az általánosan lefelé mutató görbékkel ellentétben — emelkedő irányzatot jeleznek. Nőttek a hadi kiadások 1988 és 1997 között a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában. Az Egyesült Államok volt tavaly is a vezető hatalom a katonai technológiák kutatásában és fejlesztésében. Az amerikaiakat leginkább megközelítő versenytárs, Franciaország még hetedannyit sem költött katonai fejlesztésre, mint az Egyesült Államok. Japán katonai kutatásaira és fejlesztési programjára csak huszadannyit költöttek, mint az amerikaira. A nagy hadiipari cégek között jelentős fúziók jöttek létre tavaly, elsősorban az Egyesült Államokban, de Európában is több nemzetközi hadiipari vállalat tömörítetté erőforrásait. A hagyományos fegyverek exportjának világpiacán az Egyesült Államok részesedése 43 százalékot tett ki az elmúlt évben. Oroszországé 14 százalékig esett vissza, holott jogelődje, a Szovjetunió fej fej meüett haladt az amerikaiakkal fegyvereladások dolgában — olvasható ki a SIPRI-évkönyv- ből. Szexcsődből csődör Budapest (MTI) — „A mi házasságunkat a Viagra tette tönkre. Ezért pert indítok a gyógyszergyártó cég ellen is, amiért nem írják rá a dobozra, hogy árt a házaséletnek. Nem szabad csőre töltött fegyvert adni annak, aki nem tud lőni.” így indokolta döntését az a 63 éves New York-i asszony, aki a válás kimondásával 2 millió dolláros kártérítést is követelt építési-váUalkozó férjétől. Frank Bernardo, a 73 esztendős férj bűne máris „Viagra-válás” címén vonult be a jogtörténetbe. Barbara asszony, a feleség, panaszában előadta, hogy 1994 óta nem éltek házaséletet — a férj hibájából. Mígnem, május 1-jén, az öregúr az orvosával felíratott magának egy dobozzal a csodaszerként hirdetett potencianövelő gyógyszerből és két nappal később — láss csodát! — megkívánta az asszonyát. Utoljára. Másnap ugyanis eltűnt, csak egy papírcetlit hagyott maga után az exnejének: „Bocsáss meg drágám, de csődörként szeretnék meghalni”. A kánikula kedvez a szénagyűjtésnek. A gazda azért jókedvű, mert már a boglyákért mehet Harasztosi Pál felvétele Lufit tessék! Mi is árnyékolhatná be egy gyermek felhőtlen életét, ha nem néhány csillogóan színes léggömb. A vadasparkban, a vásárokon, a vidámparkok környékén nem tudnak úgy elmenni a szülők, hogy gyermekük kívánságát ne kellene teljesíteniük. Az öröm sajnos néha csak pillanatokig tart, mert a léggömb szétpukkan. Képünkön Sza- nyiszló Istvánná Kinga lányával válogat a lufik között Balázs Attila felvétele Vizsga csadorban Budapest (MTI) — „A muszlim vallású családokban a nőknek csak a szemet szabadon hagyó, az egész testet és a fejet beburkoló leple.” Ez a csador, a lexikon pontos meghatározása szerint. Kevésbé pontos, ám lényeges, hogy a lepel börtönbe zárja a férfiszemnek oly kedves női test domborulatait. Maguk az érintettek is ódzkodnak tőle, mint kiderült egy teheráni középiskola igazgatójának szavaiból. „Egyszerűen érthetetlennek, majd gyanúsnak tartottam, hogy még azok a lányok is csadorba öltöztek az írásbeli vizsga napján, akik korábban kézzel-lábbal tiltakoztak ellene.” Az ok úgyszólván kézenfekvő volt: sehol sem lehetett volna jobban elrejteni a „puskák” tömegét, mint a csador fedezékében. Az igazgató szavaival: „A lányok teste nyaktól bokáig tele volt a dolgozatíráshoz való különféle segédletekkel”. Kémgyanús miniszter Oslo (MTI) — A norvég titkos- rendőrség megfigyelés alatt tartotta a hetvenes években Thorvald Stoltenberg volt külügyminisztert, mert azzal gyanúsította, hogy kémkedik a Szovjetunió javára — derült ki egy könyvből, amely kedden került a norvégiai boltokba. A Titkos háború című mű szerzői szerint mindez csak azért történt, mert Stoltenberg gyakran találkozott szovjet diplomatákkal és bírálta az Egyesült Államok vietnami háborúját. A titkosszolgálat történetéről szóló könyv megírására az oslói igazságügyi minisztérium adott megbízást a szerzőknek, Trond Bergh- nek és Knut Einar Eriksen- nek. A mű szerint komoly bajok voltak a norvég titkosszolgálat ellenőrzésével. Stoltenberg jelenleg hazájának koppenhágai nagykövete. Fatörzsvirágok Ilyen fatörzsvirágok díszítik Napkor utcáit. Gáva János polgármester ötlete alapján közel kétszáz elkorhadt törzset és gyökeret raktak ki a nyírségi faluba, melyeket a hivatal és a lakók közösen ültettek be szebbnél szebb virágokkal Balázs Attila felvétele Őrizzék a magyar specialitásokat Hollandiai beszélgetés Edina van Winsennel és holland férjével Lutter Imre Bergen, Hollandia — Ahogy arról olvasóink korábban már értesülhettek, a Jog a Politika Mögött Egyesület és a nemzetközi IMI szervezet segítségével tizenöt fős, fiatalokból álló magyar delegáció vett részt a közelmúltban egy, az európai uniós csatlakozást elősegítő holland konferenciasorozaton Amsterdamban és Hágában. A diplomáciai útra lapunk is elkísérte őket. A csoport a szerencsés véletlennek köszönhetően a helyi piacon találkozott egy kinn élő magyar lánnyal, Edina van Winsennel és férjével, a nyelvünket kiválóan beszélő drs. Nicol van Winsennel. Az alkalmat megragadva arról kérdeztük őket, milyen érzés ott magyarnak lenni, mennyire volt nehéz beilleszkedni a holland társadalomba, s végül hogyan vélekednek félig holland, félig magyar szemmel rólunk, magyarokról. — Néhány évvel ezelőtt a spanyol tengerparton ismerkedtem meg a férjemmel — válaszol Edina. Ott nyaraltam a családom és néhány barát társaságában. Aztán fél év sem telt bele és összeEdina és férje Nicol van Winsen házasodtunk. Az esküvőig természetesen többször megfordultam Hollandiában. Lassanként megismertem az itteni emberek életvitelét, mentalitását, aztán ugyanezen oknál fogva Nicol jött Magyarországra. Mindenesetre nehezen tudtuk eldönteni, melyik hely alkalmasabb a családalapításra. Végül személyes okok miatt választottuk a „sajtok hazáját”: a férjem közgazdász és egyben levelezés joghallgató, és itt már jórészt kiépítette jövőbeli kapcsolatait. — Az életszínvonal nyilván A szerző felvételei sokkal magasabb a hazainál, az emberek pedig béketűrőbbek. Eleinte furcsának tűnt az a fajta nyugodtság, amivel a hollandok rendelkeznek, persze ehhez is hamar hozzá lehet szokni. Én még otthon kaptam meg mester- fodrászi képesítésemet. Akkor ezt elfogadták, most már ehhez is különbözeti vizsgát kell tenni. Saját szakmámban helyezkedtem el, s valószínűleg munkám minőségének köszönhetően az emberek nemcsak elfogadnak, de becsülnek is. Édesanyám közalkalmazotti fizetését négy-öt nap alatt megkeresem, ami az itteni árakhoz és fizetésekhez képest átlagosnak mondható. — A hírekben két-három naponta hallunk az önök hazájáról — vette át a szót a férj —, de csupán információszerűen. Ezenkívül magyar útirajzi filmeket is hetente sugároznak a holland televíziós társaságok. Azt hiszem, ezekben kissé pozitívabb színben tüntetik föl Magyarországot, csak az érdekességeket, a szépet emelik ki, ami természetesen nem baj. Én személy szerint azonban sokkal több apróságot találtam, amit külföldiként a tévéből nem tudhattam, mégis nagyon közel férkőzött a szívemhez. — Évente általában négy alkalommal látogatjuk meg Edina rokonait, ilyenkor tovább időzünk Magyarországon. Mellesleg mind a politikusok, mind a hétköznapi emberek úgy tekintenek az önök államára, mint egy jól működő demokráciára, ezért is foglalkoznak inkább a többi kelet-európai országgal. Talán egyetlen tanácsot tudok adni: szenteljenek minél több figyelmet az igazi magyar specialitásokra, sajátosságokra, őrizzék azokat féltve, és tartsanak ki, mert jó úton haladnak. leieti» MINDIHFELÓl
