Kelet-Magyarország, 1998. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

1998. június 2., kedd 11. oldal Csillag születhet Tiszadob (KM - K. J.) — Megnyerte a leg. utóbbi Aranymikrofon-díjért kiirt ver­senyt. A zsűri őt találta a legjobbnak a táncdal kategóriában. Őt, a tiszadobi Oláh Ibolyát. — Nyíregyházán születtem, majd a nyír­bátori Éltes Mátyásról elnevezett iskolá­ban és diákotthonban tanultam, éltem. Ott sajátítottam el a gépi-varrónői szakmát. Három éve kerültem a tiszadobi Gyermek- városba. Itt a zöldségtermesztő szakmát Íz­lelgettem; az idén végzek. Hogy aztán mi lesz? Én is szeretném tudni — mondja Ibo­lya. — Énekesnek készülök. Igaz, énekelni sohasem tanultam. Az intézetben az egyik tanárnő foglalkozott velem, szolfézsra ok­tatott. A kottát nem ismerem. Gitározni hallás után tanultam. Voltam meghallgatá­son a nyíregyházi Zeneiskolában. Azt mondták, tehetséges vagyok, de azt is, hogy a gimnáziumot el kellene végeznem. A zenei képzettség terén legalább nyolc év­nyi a lemaradásom. (Illésné Ancsán Aranka igazgatóhelyet­tes: Ibolya tehetséges, valamennyien tud­juk. Próbáljuk segíteni. A nyilvánosság, hogy megismerjék, számára rendkívül fon­tos. Na, meg a felkarolás, a szakmai, anya­gi támogatás. Az, hogy menedzseljék.) — A Kifutó műsorát a tévéből ismertem meg —- folytatja a kedves énekeslány. — Telefonon beneveztem. Kb. két hónap múl­va hívtak be. Egy Roxette-számot énekel­tem. Azt mondták: az nem jó, de hozzátet­ték, válasszak másikat. Akkor döntöttem Toni Braxton In The Late of Night című dala mellett. Nem tudok angolul, de a nyelv zenéjét hallom. Ezért tűnik úgy, hogy jó angolos vagyok. Amikor csak tehe­tem, zenélek. Ha nem tudok gyakorolni, akkor gitározom. A lírai rockot szeretem, meg a musical-eket. Barbara Streisand, Ti­na Turner világa áll közel hozzám, de tet­szik az is amit a Spice Girls csinál. — Nyáron egy demokazettát szeretnék összeállítani, kb. tizenöt dallal. És, ha ka­pok segítséget, önálló műsorral csinálnék egy kis turnét a megyében. Oláh Ibolya Ma rtyn Péter felvétele VIDEN.ű. EÓVIDEN... □ Tisztelgés. A nyíregyházi Zeneiskola Hommage á Zathureczky Ede címmel ren­dez ünnepi estet ma 18 órától az intézmény nagytermében. (KM) □ Tanácskozás. A Debreceni Akadémiai Bizottság a nyíregyházi tanárképző főiskola 162. számú tanácstermében tart kihelyezett ülést június 3-án, délután két órától. (KM) □ Könyvhét. Az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját június 4-én délután négy órától tartják Nyíregyházán, a Kossuth téren. (KM) □ Templomkoncert. Nyíregyházán, a Sós­tói Múzeumfalu műemlék templomában hangverseny lesz június 6-án, este nyolc órától. A koncerten a Gryllus-fivérek előadá­sában a „ 15 zsoltár" című kompozíciót hall­hatja a közönség. (KM) Kallói programok Nagykálló (KM) — A nagykállói városi művelődési központ Ámos Imréről elne­vezett kiállítótermében ma délután négy órakor nyitják meg H. Németh Katalin nyíregyházi grafikus tárlatát. Holnap és holnapután délután három órától a Korá­nyi Frigyes Gimnázium drámatagozatos növendékeinek vizsgaelőadásait láthatja a közönség. Játszóházba — kosárfonásra, fa­díszek készítésére — várják a gyerekeket június 5-én, délután két órától. Második díj Dante városából Nagyon örülne, ha A Paradicsom kapuját valójában is elkészíthetné Kállai János Nyíregyháza (KM) — Jó hírrel toppant be szerkesztősé­günkbe Tóth Sándor, Mun- kácsy-díjas nyíregyházi szob­rászművész. Egyik alkotásá­ért — melyet jelenleg a Jósa András Múzeumban megren­dezett életmű-kiállításán cso­dálhat meg a közönség — Ravennában II. dijat kapott. — A XIII. Nemzetközi Dante Bi- ennálén — ez április 1-jén kezdő­dött és szeptember 30-ig tart — Sebestyén Sándor kollégám tár­saságában vehettem részt. Nagy örömömre szolgált, hogy a 16 ta­gú — nemzetközi zsűri — máso­dik díjjal ismerte el A Paradi­csom kapuja című alkotásomat. A Lions Club díját vehettem át, meg Ravenna város díszérmét. — Prof. Mons. Pietro Amato, a Vatikáni Történeti Múzeum igazgatója, a zsűri elnöke megfo­galmazta: A Paradicsom kapuja című, egy a tízhez léptékű bronz­Tóth Sándor szobrászművész munkában a hagyományok vál­lalásának és a modern gondolko­dásnak, szemléletnek az együttes érvényre juttatását értékelték. Szívesen elkészíteném a kaput oda, ahová megálmodtam: Dante sírja közelében áll a San Fran­cisco-templom, oda szántam. — Magát a kompozíciót a keresztforma határozza meg. A két kinyitha­tó táblán Mária látható a gyer­mek Jézussal, ületve Szent Fe­renc. Középen, a kereszt alsó szárán Dante és Beatrice talál­kozását ábrázol­ta, fölöttük a hét szabad mű­vészet múzsáját, középen Jézust, a hétágú gyer­tyatartóval, a felső íves rész­ben pedig a hét égi harsonást. A fókuszban he­lyeztem el az al­kotásból mint­egy kiröppenő galambot. A Paradicsom kapuja — a díjnyertes mű Harasztosi Pál felvételei A tánc megszállottjai A legjobb budapesti mesterektől tanulják a „szakmát” Nyíregyháza (KM - K. J.) — Megyeszékhelyünk pezsgő és változatos táncéletében 1996. február 5-től tarthat­juk számon a FANAT-X Tánc­sport Egyesületet. Azóta po­zíciójuk a mezőnyben meg­szilárdult, fellépéseik sikeré­ről, jó versenyeredményeik­ről egyre gyakrabban hal­lunk. — A fő profilunk a versenytánc, de foglalkozunk formációs tán­cokkal is — tájékoztat Vékony Sándor (33) klubvezető. — Jóma­gam a SLIP-ben kezdtem, majd a Ritmo-ban folytattam, most pe­dig a FANAT-X-ért hajtok. Fog­lalkozásom: hivatásos katona­tiszt, de egészségügyi okokból ta­valy augusztus óta táppénzen va­gyok. Ez azért a tánctól nem tart vissza, sőt. Beiratkoztam a buda­pesti Testnevelési Főiskolára, táncpedagógusi szakra. Most va­gyok másodéves. A diplomának, no, meg a tudásgyarapodának bi- tosan hasznát veszem. — Egyszerre két egyetemre is járok — mondja a másik vezető, Marján Klára (22). — Miskolcon végzem a közgazdaságit, vele párhuzamosan a bölcsész karon FANAT-X-pillanat a történelmet. Na, és természete­sen dolgozom az együttessel. Je­lenlegi létszámunk kb. harminc; többségükben középiskolások, de van néhány általános suli­sunk, egyete­misták, főisko­lások. Annyira kötődnek a csa­pathoz, hogy a próbákra Buda­pestről, Dunaúj­városból, Mis­kolcról is haza­járnak. Igen, a nevünk — ami' azt jelenti: fana­tikus, megszál­lott — kötelez. A közönség leg­utóbb május 1- jén láthatott bennünket Nyír­egyházán, De- mecserben, Nyírteleken. Most verse­nyekre készü­lünk. Nagyon nívós tanáraink vannak: Bozóki Lajos, Keleti Andrea, Kovács Zoltán, Lajtai Beatrix — hogy csak néhányat említsek közülük. Reméljük, me­gyénk táncszertő közönsége is egyre jobban felfedez, megismer, megszeret bennünket. Amatőr felvétel Mikor az ember még tud repülni Hrabal Díszgyász című kötetében anyja, apja emlékét idézi Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Minél előbbre halad az ember életútján, annál nagyobb szüksé­gét érzi annak, hogy visszatérjen gyermeki énje képzetéhez, és megvalósítsa azt, amiről mint kisfiú töprengett, álmodo­zott. Bohumil Hrabal, lezárva cik­lusai körét, elidőzött az elemi is­kola ama néhány événél, amikor tudott repülni, anélkül, hogy is­merte volna a repülés törvénye­it, amikor világosabban tudott gondolkodni, mint később, hiába bújta szüntelenül a könyveket és tett fel mindent a tudásra. A Díszgyász című kötet elbeszélé­seiben megállította azokat az áradó, gyönyörű képeket, ame­lyek immár mindörökre ifjak maradnak helyette: ebben a könyvében mindörökre ugyanaz a matrózblúzos, iskolatáskás fi­úcska marad, akit a tudó tudat­lanság vastag falú üvegharangja vesz körül, aki mindig elébe megy a titkoknak és az ámuló döbbenetnek, hogy lám, mi min­den történik körülötte. Hrabal így fedezte fel halandó-halódó testi mivoltában, hogy ez a fiúcs­ka benne nemcsak a házitanítója volt, nemcsak fénysugár a kései esti órában, hanem mindazon dolgok mércéje, amelyeket nem rombolhat le sem az enyészet, sem a halál. Bohumil Hrabal Díszgyász cí­mű kötetében, éppúgy, mint élet­rajzi ciklusa előző darabjában, a Sörgyári capricció-ban, anyja, apja, nagybátyja emlékét idézi. S az álmos kisvárosét, ahol ezúttal nekilódul az idő és a történelem, hogy a családi krónika hőseit be­levesse egy kegyetlen háború hétköznapi megpróbáltatásaiba, és egy „tudó tudatlan” gyermek segítségével levizsgáztassa őket tisztességből, emberségből. (A kötetet az Európa Könyvkiadó jelentette meg.) Megfiatalodott az ausztrál Stonehenge Sydney (MTI) — Jóval „fiatalab­bak” a korábban véltnél azok a kőeszközök és kőalkotások, ame­lyeket Ausztráliában fedeztek fel, s amelyek miatt — hitték a tudósok — át kellett volna írni az emberiség történelmét. A Re­uters jelentése szerint az auszt­rál bennszülöttek műveinek tar­tott kőalkotások, amelyeket — az angol kőoszlop együttes nyomán ausztrál Stonehenge-nek is „be­céztek” — még tízezer évesek sincsenek, holott első pillantásra 116-176 ezer évesnek tűntek. Az új vizsgálati módszerek kimutat­ták: lehet, hogy csak 6 ezer esz­tendősek. A szóban forgó leletek miatt immár biztosan nem kell fáradni a történelem átírásával. Ausztráliába a tudomány jelen­legi ismeretei szerint 40 ezer év­vel ezelőtt érkeztek a mai benn­szülöttek elődei. Ha az ausztrál Stonehenge 170 ezer éves lenne, akkor ezt a teóriát igencsak át kellene értékelni. Max, a barát Nyíregyháza (KM) — „Max a gyerekek legjobb barátja” címmel országos rajz- és esz- szépályázat indul általános iskolás gyerekek számára. A pályázat meghirdetése szponzorációs tevékenység­hez kapcsolódik: az Eskimo nagy összeggel támogatja a Magyar Gyermeksebész Ala­pítványt. A pályázat célja: felhívni a figyelmet a bajba­jutottakra, és a gesztus lehe­tőségére, amely éppúgy jelen van a mindennapok aprósá­gaiban, mint a krízishelyzet­ben. A pályázatokat a Bur- son-Marsteller címére (1036 Budapest, Lajos utca 48-66) június 5-ig kell beküldeni. Matekfrász Nyíregyháza (MTI, KM) — Nehéz matek, könnyedén címmel adott ki tankönyvet a matematikától félő diákok számára a Nyíregyházi Shannon Iroda. A kiadvány szerzője, Simon Béla tanár elmondta: a könyvvel a ma­tematikából úgymond gyen­ge képességű tanulóknak szeretne segíteni. Bevezeti őket a matematika, a szá­mok rejtelmeibe, megismer­teti a tantárgy szépségét, az eredményes megoldás öröm­érzését. Bocelli Mexikóváros (MTD — Ki­öntötte a szívét a Reforma cí­mű mexikói napilapnak a popzene terén is jelentős si­kereket elért olasz tenor, Andrea Bocelli. „A popzene inkább csak amolyan baleset volt a pályámon. Gyermek­korom óta az opera jelent ne­kem mindent a zenében”” — idézte a lap a vak operaéne­kest. Bocelli a napokban koncertet adott Mexikóban, és ebből az alkalomból nyi­latkozott a Reformának. Az interjúban Bocelli rámuta­tott, hogy véleménye szerint „világok választják el az ope­rát a poptól. Az opera sokkal előbb jut el az emberek érzel­meihez, mint a könnyűzene.” Betet m KumíBfl

Next

/
Thumbnails
Contents