Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

1998. május 7., csütörtök HIRDETÉSEK, INFORMÁCIÓK Kelei-Magyarofszág 19 B| Gyászhírek Mérhetetlen fájdalommal szívünkben értesítünk min­denkit, hogy CSISZTU LÁSZLÓ 62 évesen örökre itthagyott minket. Végső nyughelyé­re a nyíregyházi Északi temető régi ravatalozójából 1998. május 7-én, csütörtökön 12.00 órakor kísér­jük. Gyászoló felesége, leánya, veje, két imádott unokája és a család. •279358/2K* "" Fájó szívvel tudatjuk, hogy * \ KRISZTIÁN SÁNDOR volt Alispán-tanya 9. sz. alatti lakos 67. évében elhunyt. Temetése 1998. május 11-én hétfőn 14.00 órakor lesz az Északi temető új ravatalozójából, római katolikus egyház szertartása szerint. ^ ^ Gyászoló lánya, veje és unokái. Fájó szívvel tudatjuk, hogy OLASZ LAJOS nyírpazonyi születésű, budapesti lakos, súlyos betegség következtében 1998. április 13-án elhunyt. Temetése május 12-én lesz 14.00 órától a nyír­egyházi Északi temető ravatalozójából. Gyászoló családja. *279516/1K* J J Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édes­anyánk, ÖZV. MARKO VICSILLÉSNÉ volt nyíregyházi lakos, életének 96. évében csendesen elhunyt. Temetése 1998. május 8-án 11.00 órakor lesz az Északi temető régi ravatalozójából. Gyászoló családja. *279241/1K* m Mély fájdalommal tudatjuk, hogy JBP DR. BALOGH BÁLINT ■' ' szülész-nőgyógyász főorvos életének 54. évében váratlanul elhunyt. Temetése május 8-án (pénteken) 15 órától szülőfaluja, Kérsemjén teme­tőjében lesz a református egyház szertartása szerint.-279602/1K- A gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, TÓTH ZOLTÁN Arany János u. 34. sz. alatti lakos életének 76. évében hirtelen elhunyt. Temetése 1998. május 8-án 12.00 órakor lesz az Északi temető régi ravatalozójából. •279513/iK* Gyászoló család. Mérhetetlen fájdalommal szívünkben értesítünk min­denkit, hogy IDŐS BÁKONYI JÁNOS Nyírbogát, Széchenyi út 46. szám alatti lakos, 74 éves korában váratlanul elhunyt, örökre itthagyott bennünket. Temetése 1998. május 9-én 15.00 órakor lesz a nyírbo­gán ravatalozóból, a református egyház szertartása sze­rint. .-Toswik* Gyászoló felesége, gyermekei és családjuk. I Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, KORPÁI FERENC tiszarádi lakos rövid szenvedés után, 77 éves korában elhunyt. Teme­tése 1998. május 8-án pénteken, 16.00 órakor lesz a ti­szarádi temető ravatalozójából. A gyászoló család. *279476/1K* Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó férj, apa, nagyapa, ID. DEMKÓ PÉTER volt Borbánya, Béke u. 24. alatti lakos 1998. 05. 03-án súlyos betegségben elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúz­tatásáról később intézkedünk. Gyászoló felesége és családja. *279419/IK* De Gaulle nehéz napjai Párizs (MTI) — 1968 májusa Franciaországban tulajdon­képpen márciusban kezdődött. Annak a hónapnak 22. napján ugyanis néhány tucat egye­temista megszállta Nanterre egyetemének igazgatási épüle­tét. Nemcsak a vietnami hábo­rú ellen tiltakoztak, hanem ál­talában az úgynevezett „estab­lishment” ellen és követelése­ik közt szerepelt az is, hogy szabad bejárásuk legyen az egyetemi város nők lakta épü­leteibe. A „Március 22-e mozga­lom” azután néhány hét alatt nőtte ki magát nagyszabású di­áklázadássá. A megmozdulás nyomán kibontakozott általá­nos sztrájkban több mint tízmillió munkás, alkalmazott és hivatalnok vett részt. Sok francia emlékszik még ma is 1968. május hatodikára, arra a napra, amikor végleg le­járt a békés tiltakozások ideje. Az első nagyszabású éjszakai összetűzés során 945-en sebe­sültek meg a párizsi Quartier Latinban. A rendőrség 422 di­ákot letartóztatott. Másnap harmincezres tömeg vonult végig a városon és az Intema- cionálét énekelte az Ismeret­len Katona Sírjánál. „Tíz év elég volt!” — kiáltozta a tö­meg kihívásul de Gaulle tábor­A kígyóherceg Bangkok (MTI) — Egy thai­földi paraszt megpróbálja megdönteni a kígyókkal összezártság időrekordját. Az illetőnek lehet, hogy nem lesz nagyon nehéz dolga, mert állí­tása szerint ért az állatok nyel­vén, egyebek közt tud „kígyó­ul” is. Az egy hét során lesz mikkel társalognia: több mint száz mérgeskígyó osztja meg vele a napokat, közülük kettő király­kobra. Hogy még kevésbé le­gyen unalmas — vagy, hogy legyen mivel agyonütni az időt, illetve idővel mit agyon­ütni —, a thaiföldi parasztem­ber húsz skorpiót is „bevett” a csapatba, ugyancsak a legmér­gesebb fajtákból. Az AP jelentése szerint Bo- onruang Buachan — így hív­ják a rekorddal próbálkozót — egyáltalán nem tart az állatok­tól, sokkal jobban aggódik amiatt, hogy megfázhat a lég­kondicionálástól. A kígyókkal és skorpiókkal ugyanis nem egy kígyóvermet kell megosz­nok ellen, aki az általa létreho­zott Ötödik Köztársaság élén állott. Éjszakáról éjszakára zajlott a csetepaté a Sorbonne körül. Az utcákon több méter magas barrikádok emelkedtek, utca­kövek röpködtek és könnygáz terjengett a levegőben. Vidé­ken is az utcákra mentek a diá­kok. Sok egyetemi épületen vörös zászlót lengetett a szél. Az általános sztrájk május 13- án kezdődött. Párizsban száz­ezrek meneteltek, élükön a szocialista Francois Mitter­rand. Sor került üzemek meg­szállására is. De Gaulle megszakította ro­mániai hivatalos látogatását és kiadta a jelszót: „Reformok igen, káosz nem!” A zendülést azonban nem szerelte le ezzel. A kormány megállapodást dolgozott ki a munkaadókkal és a szakszervezetekkel — a sztrájkolok azonban nem tágí­tottak. Május 29-én tetőzött a válság. De Gaulle ekkor hirte­len eltűnt, a németországi Ba- den-Badenben lévő francia tá­maszpontra repült. Hogy itt mi történt nem tudni, tény azon­ban, hogy másnap délután is­mét hatalma tudatában szólalt meg a televízióban: feloszlatta a nemzetgyűlést és új választá­sokat írt ki. rekordkísérlete tania, hanem egy üvegfalú szobát, amelyet Bangkok egyik bevásárlóközpontjában építettek meg. Amellett, hogy szót tud vál­tani — vagy inkább sziszegni — a kígyókkal, Buachan szen­tül hiszi, hogy előző életében a kígyók hercege volt, ami ma­gas rangot jelent a thaiföldi mitológiában. Életében eddig csak egyszer marta meg kígyó, az pedig feltehetően nem tu­dott arról, hogy „feljebbvaló­jára” támadt, bár minden bi­zonnyal a földön csúszott előt­te. A mostani egy hétre Bua­chan csupán védőszemüveg­gel szerelkezett fel, nehogy mérgező váladék kerüljön a szemébe, mialatt a nyakán te­kergeti hűsítő „sálként” ked­venc kígyóit. Az üvegszobába 20 kilónyi béka is bekerült, igaz, nem ön­kéntes alapon: a kétéltűek fel­tehetően nem élik túl az egy hetet, az ő szerepük a kígyók táplálása, méghozzá „teljes odaadással”. A földalatti Peking Peking (MTI) — „Tienan- men tér” — áll fehér betűk­kel a kék táblán és mellette nyíl mutat jobbra. Tőle bal­ra másik tábla, rajta a feli­rat: „A pekingi főpályaud­varhoz”. Mégsem ágazik el onnan széles útvonal, nem hallatszik lárma, nem szennyezik kipufogógázok a levegőt. Ehelyett dohszag terjeng. „Jobb nem bemenni oda” — mondja a kék zubbonyos idegenvezető és rámutat egy folyosóra, amelynek vége homályba vész. „Már nem egy ember betévedt oda és soha nem tért vissza” — teszi hozzá a hölgy. A földalatti városhoz szá­mos legenda fűződik Pe- kingben. Erre nagyon is szüksége van, mert aligha­nem rövidesen eltűnik az útikalauzokból, mint turis­taattrakció. Ahol ugyanis nemrég még áruházak, üz­letek és szállodák még gon­doskodtak valamelyes élet­ről a város alatti városban, ott mára ásító unalom ural­kodik — leszámítva egy szuvenirboltot. „Mind a hat szálloda kénytelen volt bezárni, mi­vel a személyzet egészség- ügyi gondokra panaszko­dott. A szállodai szobákban túlságosan nyirkos volt a levegő” — mondja az ide­genvezető és hozzáteszi: a turisták bizonyára elviselik e szállodák bezárását, az ol­csó szobák ablakaiból úgy­sem nyílt elbűvölő kilátás. Ellentétben a párizsi ka­takombákkal, a földalatti Pekingben nem láthatók ki­állított csontvázak. Itt nin­csenek földalatti kápolnák mint Rómában, vagy szel- lemvasutak, mint Edin­burghban. Mégis, aki a Hszidamo Csang-zsie 62-es szám alatti kis üzletből le­ereszkedik a földalatti vá­rosba, az a kínai-szovjet történelem egy darabját lát­hatja. A hatvanas években drámai módon megromlot­tak az egykori szövetsége­sek kapcsolatai. Különösen a közös határ mentén és Mongóliában fevonultatott jelentős szovjet katonai erők keltették fel Mao Ce- tung gyanakvását. Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és is­merték, hogy nagyapánk, ID. SZÉPRÉTHY ERNŐ felszolgáló életének 73. évében csendesen elhunyt. Temetése május 7-én csütörtökön 13.00 órakor lesz az Északi temető ré­gi ravatalozójából. Gyászoló unokája Zoltán, •27<mi/tK> imádott dédunokája Zolika és a család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy IFJ. VÁCZY GUSZTÁV 46 éves korában tragikus körülmények között váratla­nul elhunyt. Temetése május 8-án 10.00 órakor lesz az Északi temető régi ravatalozójából. A gyászoló család. *279415/1K* Köszönetét mondunk mindazoknak, akik PAPP MIHÁLYNÉ temetésén megjelentek, fájdalmunkat enyhítették. *278608/1 k* Gyászoló gyermekei és családja. Köszönetét mondunk minden rokonnak, ismerősnek, akik MORAVSZKI ANDRÁSNÉ szül. CSURKA PIROSKA temetésén megjelentek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. *2786I7/ik* Gyászoló gyermekei és családtagjai. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik DANKÓ ANDRÁSNÉT utolsó útjára elkísérték, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló családja. *278855/1K* J J / r Köszönetét mondunk mindazoknak, / / akik édesapánk, ID. OLÁH TIBOR temetésén fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család. "279447/tK*

Next

/
Thumbnails
Contents