Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-06 / 105. szám
1998. május 6., szerda HATTER Szalagsoron érkező siker A nyírbátori üzem negyedik éve az MSK Covertech Group tagjai között Nyéki Zsolt Nyírbátor (KM) — Immár három éve. hogy német multinacionális cég leányvállalataként dolgozik és termel Nyírbátorban (az egykor Csepelről irányított szerszámgépgyár helyén) az MSK Hungary Gépgyártó Bt. A sokáig gazdátlanul kallódó ipari telep új tulajdonosa munkát, technológiát és megrendeléseket hozott, így az egykori gyár ma már a sikeresen privatizált megyei társaságok táborát erősíti. — Az MSK Hungary Gépgyártó Bt. valóban három éve alakult, de a miniszterelnöki jelenléttel is megtisztelt üzem- avatóra csak tavaly került sor. Ennek oka csupán az, hogy a tulajdonos, Reiner Hannen úr az elhanyagolt és tönkre ment ipartelep helyett rendezett por- tájú, részben felújított és már beüzemelt céggel kívánt a nyilvánosság előtt bemutatkozni — igazít el a múlt történéseiben Kerekes Jánosné, az MSK nyírbátori üzemének gazdasági vezetője. A bővítés és fejlesztés azonban nem ért véget az ünnepi pillanatokkal, erről azonnal meggyőzi az érdeklődőt egy alapos terepszemle. A német anyavállalat Nyírbátorban is az eredeti profiljához igazodó termelésbe: raklapos zsugorfóliázó csomagoló gépek és szállító berendezések gyártásába kezdett. Az MSK Covertech Group tagjai Németországon kívül Angliában, Francia- országban, az Amerikai Egyesült Államokban és most már Magyarországon fogadják a megrendeléseket, a készterCsempészőrizet Nyírbátor (T. J.) — A Nyírbátori Határőr Igazgatóság határállomásain az elmúlt hónapban 670 ezer utas és 330 ezer jármű lépett át. Az igazgatóság illetékességi területén áprilisban 550 jogellenes cselekményt fedtek fel a határőrök. Ebből 151 személy a zöldhatárt sértette meg. Jellemző volt a nagyobb csoportokban, embercsempészek segítségével elkövetett határsértés. Utóbbiak közül hárman is horogra akadtak. Közokirat-hamisítás miatt nyolc személy felelt, három jogellenes hazánkban tartózkodó külföldivel jártak el a végek őrei. A jövedéki törvény megsértése miatt 33 személy ellen indult eljárás. A határőrök 11 külföldit kiutasítottak az országból, 73-an néhány napos túltar- tózkodásért pénzbírságot fizettek. Közlekedésrendészeti szabálysértés miatt 67, határrendészetiért 178- an nyúltak a pénztárcájukba. Záhonynál kilépéskor bukott le az a lengyel állampolgár, akinek útlevelében néhány magyar bélyegzőlenyomat kódját filctollal átjavították. A ba- gaméri járőr fogta le azt a román állampolgárt, aki hazánkba a zöldhatáron keresztül érkezett. A világ minden pontjára eljutnak a Nyírbátorban gyártott csomagológépek A szerző felvétele mékek pedig a világ minden pontjára eljutnak. A bátori üzemre az első évben csak főelemek és alkatrészek gyártását bízták, az összeszerelést külföldön végezték el. Ez volt az első próba, de a minőségi munka meggyőző erővel hatott, s mind több, mind bonyolultabb feladatot bíznak az itt dolgozókra. A növekvő bizalmat jól tükrözik a számok is: az éves forgalom nagysága 1995-től 1997-ig 170 millióról 1 milliárd forintra növekedett. Idén 170 dolgozóval másfél milliárd forintos forgalom elérése a cél, de az ezredfordulóig további létszámbővítés várható. A tervek reális alapját az adja, hogy ma már Nyírbátorban is teljes a gyártási folyamat: a vas- és acélelemek darabolásától a kisebb alkatrészek megmunkálásán át az automatizált berendezések összeállításáig és számítógépes vezérlőprogramjának elkészítéséig az összes konstrukciós és kivitelező munka „helyi” kéz és szellem produktuma. S az is több mint figyelemre méltó, hogy az itt elkészült berendezések helyszíni beszerelésében, szervizelésében mindinkább a bátori szakemberek útmutatására támaszkodnak, legyen szó a világ bármely pontjáról. — A nyírbátori üzem sikeres privatizációjában nagy szerepet játszott, hogy a tulajdonos a profilhoz jól illeszthető termelői bázist és szakembergárdát talált itt, de más szempontok is mellettünk szóltak és szólnak. A terület- fejlesztésben érintett szakértők, a város vezetése és a közéleti szereplők mindannyian készséges tárgyalópartnerek, ők hívták fel a német tulajdonos figyelmét a befektetés lehetőségére, s a későbbiekben is gondoskodtak a korrekt kapcsolatok feltételeiről — utal a befektetést ösztönző környezet és magatartás jelentőségére Kerekes Jánosné. Éjszakai látogatás A késői vonattal érkezett. Messziről először a templom sziluettjét látta meg. A szemei nedvesen megremegtek. Hányszor de hányszor megjárta ezt az utat a me gye- székhelyre az iskolába és onnan haza. Hosszú évek után érkezett újból falujába. A kis állomáson se le, sem felszálló nem volt, örült is ennek. Kalapját mélyen szemébe húzta, úgy ment a falu közepe felé, s nem szerette volna ha bárki is megismerné. A kert felől lopózott be az udvarra. A kertet az egyik szomszéd munkálta, fejébe vigyázott a lakásra. A konyhába könnyen bejutott, a kulcs ott volt a szokott helyén, belülről a tornác ágasán. A szomszéd kutyák sem ugattak, mert a kutya eszesebb mint az ember, csak akkor ugat, ha szükséges, nyugtázta kajánkodva. A kicsi, gerendás konyhában egy hosszú és egy rövi- debb asztal, egy-két rozzant szék és egy fityegő lámpa volt. A padlódeszkák a vén- ségtől már összekucorodtak, a mennyezet is csak arra várt. hogy leszállva találkozzon velük. A pókhálók alatt jóféle és leplező sötétben egy mákszemet leült az egyik székre is. Kinézett az ablakon, s látta a hold csodálatos korongját, amely ugyanúgy gurult egy láthatatlan sínen, mint valamikor gyermekkorában. Keserű, száraz volt a szája, megérintette az arcát, az egyszerre volt nedves és hideg is. Gyorsan tüzet rakott a jó öreg régi csikótűzhelybe, majd a mestergerendáról levette a százéves bibliát és mozgó szájjal a megsárgult bejegyzéseket olvasni kezdte. Károly született... Emma született... Gábor született... Ölébe ejtette a bibliát, egyszerre a múltba süllyedt minden, s a csend teknővé alakult. Egy idő után átment a szobába is. Az ott állott ki- fosztottan, régi levegővel, néptelen csenddel. Leült, lehajtotta a fejét és nézte a mázolt földet. Majd teste rángatózni kezdett a hangtalan zokogástól, és nagybőségben és erővel rátört a sírás. A külső utcai fény az ablakból megvilágította asztalra boruló fejét, amely most olyan volt, mint mikor az őszi fű elfedi a sírok hantját. Elszenderedett, de aztán riadtan kipattant a szeme. Hirtelen felállott, egyenesre feszült. Két lábában kirúgtak az inak, erős két keze ökölbe szorult, majd az ég felé emelte őket. Nem bírta tovább bent, kiment a tornácra, s lassan a kert felé indult. Újból megcsendesedett, ökölbeszorult keze már kiegyenesedett, mindig azt a lábát nézte, amelyiket előretette. A hold vele tartott a kert végéig. Közbe benézett a fészerbe is, ahol ott állt a régi rozoga szekér s valami delejességet érzett, amikor a már színét vesztett bojtos ostorral pattintani próbált. Továbbhaladva látta az omladozó fadeszkás ásott kutat is, meg körülötte mindenféle vasdarabokat, szerszámokat széjjel hányva. Hányszor óvta az anyja, hogy ne menjen közel a kúthoz. Leült a korhadt vályú szélére és engedte emlékezetének a szabad kalandozást. Szeretett volna újra játszani is, s várni a sürgető szót, gyere már fiam vacsorázni. Mi húzta most őt ellenállhatatlanul haza? Az anyja, a megemlékezés az anyákról. Meg a május. Mert mindenütt szép a május, de nálunk a legszebb. A hajnali harmat nedve még csillog s a kerítés mellett a sokszínű virágok és a fehér, lila orgonák ontják az illatot. A friss fényben pedig piros szájjal dalolnak a fecskék. A z idő közben vígan döcögött éjfél felé. Még a hajnali vonat indulása előtt elment a szülei sírjához is. Aztán láss haza időben fiam, mondta az anyja mindig, figyelmeztetve, hogy ne maradjon sokáig el. Megtorpant benne a lélek. Igen, most már jövök majd anyám időben.---------" Otthonra találva M ost, amikor még a vízcsapból is a választási hírek csorognak, talán nem haszontalan, ha egy kicsit békésebb vizekre evezünk. A közelmúltban elkészültek az önkormányzatok ez évi költségvetési tervei. Ezeket érdemes elemezni, hiszen belőlük kiolvasható, hogy az adott településen milyen a rangsor, amikor a feladatok megoldásáról van szó. Egy felmérés szerint Nyíregyháza polgárai a harmadik helyre sorolták az önkormányzatnak azt a tevékenységét, amellyel a kulturális élet fejlesztését segítette. Ebben az évben több lesz a kultúrára fordítható pénz, mint tavaly. Senki sem mondja, hogy elég, de azt mindenki, hogy ez „megtérülő beruházás”, hiszen a város imázsa alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy milyen ütemben fejlődhet a későbbiekben. A város nagyrendezvényekre húszmillió forintot költhet. Ebbe tartoznak a nemzeti és az állami ünnepek, valamint a különféle művészeti fesztiválok, nyári, őszi programok. A teljesség igénye nélkül: lesz Cantemus-kórusfesz- tivál, Mandala-nyár, Nyírségi ősz, Banchieri-fesztivál, Eremművészeti alkotótelep, Nevelőszülők konferenciája, Közgazdász vándorgyűlés, Rádiós tájékozódási futóverseny. Eredménynek tűnik a nagyrendezvények és a különféle egyesületek, művészeti csoportok, közösségek támogatásának a szétválasztása, hiszen világosabban nyomon követhető a pénz felhasználása. * A vidéki városok között — érthető módon — mindig volt presztízsharc. így van ez most is. Nyíregyházát gyakran hasonlítják Debrecenhez, s ebből az összevetésből ál- * tálában a nyírségi megyeszékhely kerül ki győztesen. Főképpen azért, mert élénk a zenei élet, változatos a tánckultúra, időről időre a színház is felhívja magára a figyelmet. A szomszédvárban viszont — állítják — közel sem történik annyi minden. Jólesik a dicséret, mert azzal az elégedetlenséggel párosul, hogy szeretnénk, ha még szebb lenne a város, ha több köztéri szobrunk lenne (amire mostanában nem nagyon lesz lehetőség). Olyan város lenne, ahol nemcsak lakik az ember, hanem jól is érzi magát benne. Nagy István Attila Reggeli vízió Ferter János rajza Császári engedély Szatmár vármegye régi térképeken Csenger (KM) — Tegnap Csengerben mutatták be a sajtó képviselőinek a megyei levéltár legújabb, reprezentatív kötetét: Szatmár vármegye 1783-85 című térképalbumát. A kötet az I. katonai felvétel történeti Szatmár vármegyét ábrázoló 45 színes, kéziratos térképszelvényeinek kicsinyített másolatait a hozzájuk tartozó leírásokkal egyetemben adja az olvasók kezébe — a megyei közgyűlés, a Nemzeti Kulturális Alap és az Isobau Rt. anyagi támogatásával. Megnyitójában Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke utalt arra. hogy a közgyűlés még ’96-ban elhatározta: a millennium jegyében megjelentetik a történelmi vármegyéket bemutató albumokat. Még abban az évben kiadták Szabolcs vármegyét, most Szatmári, s a remények szerint jövőre Bereg következik. A szerkesztő és szerző, Pók Judit főlevéltáros a történelmi múltra tekintett vissza: hiszen e monumentális és világszerte egyedülálló térképészeti mű a 18. századvégi Habsburg Birodalom hű tükre. Az I. katonai felvétel két fő egységből áll: az 1:28.800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből, s a hozzájuk tartozó országleírásból. A birodalomról 5400 felvételi lap készült, Magyarországot Erdéllyel és a temesi Bánsággal együtt 1451 lap ábrázolja. Az osztrák és cseh katonatisztek által készített térképek óriási munkát tükröznek, elkészültük után féltve őrzött hadititokként kezelték, a legfelsőbb katonai vezetés is csak császári engedéllyel tekinthetett rájuk. E forrás legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy segítségével a nagy természetátalakító munkák előtti ősi, az emberi beavatkozástól szinte mentes tájat rekonstruálhatjuk, tág lehetőséget adva egyebek között történeti, helytörténeti, hidrográfiai, geográfiai, településtörténeti kérdések vizsgálatához.
