Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
1998. május 5., kedd Kelet-Magyarország 17 OTTHONUNK Nincs magyarázat az SM-re Az egyre terjedő sclerosis multiplex jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető Harasztosí Pál felvétele Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — A résztvevők közül csak egyikőjük ült kerekesszékben azon a napokban tartott rendezvényen, melyen a Dunán inneni megyék SM-klub vezetői találkoztak Nyíregyházán. A többiek jöttek- mentek, s egyáltalán nem látszottak másnak, mint bármelyik egészséges ember. Persze, a szó valódi értelmében nem is igazán betegség ez, hanem egy más állapot. De vajon mi rejlik a mögött a titokzatos, kicsit félelmetes kifejezés mögött (rövidítése SM), hogy sclerosis multiplex? Nem is gondolnánk, milyen gyakori, sőt egyre gyakoribb ez a betegség. Megyénkben 160-an járnak gondozásra, az országban 6-8 ezer SM-est tartanak nyilván. Az idegrendszeri traumás sérülések és az epilepszia után ez a legelterjedtebb neurológiai megbetegedés főleg a fiatal felnőtteket támadja meg, nők körében kétszer sűrűbben fordul elő. Alattomos, kiszámíthatatlan, okát több mint száz éve kutatják ugyan, de nem találják, jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető, s egyedileg rendkívül eltérő, változatos kórképet mutat. A lefolyás legalább négyféle osztályba sorolható: bizonyos esetekben a hullámzás a jellemző, elmúlik, majd újra felbukkan, sőt vándorol a tünet. Egyeseknél nincs látványos rosszabbodás, míg másoknál sosincs visszatérés, nincsenek javuló szakaszok, a helyzet Fontos a társas együttlét krónikusan rosszabbodik. Ront az állapoton a stressz, a láz, olykor egy ártalmatlan meghűlés. Autoimmun betegség, azaz a szervezet valamilyen végzetes félreértés során önmaga ellen fordul. Mint tudjuk, az immunrendszernek az elsődleges feladata a védelem a kórokozókkal szemben. Az SM-ben ez a fontos szisztéma a szervezetet mint kórosat, mondjuk mint egy vírust vagy baktériumot ismeri fel és mivel az a dolga, megtámadja. Az esetek döntő többségében az első jel valamilyen idegrendszeri érintettség, homályos vagy kettőslátás, zsibbadás, gyengeség, forgó szédülés, folyamatos a megmagyarázhatatlan fáradtság. Ma már műszeresen, a fájdalommentes MRI-vizsgálattal a véletlenszerűen elhelyezkedő gócok azonosíthatók. A rosszabbodások teljesen tünetmentes periódusokkal váltakoznak. Az SM, mivel az agy fehérállományát támadja meg, a szellemi képességeket egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán károsítja. A betegek közül sokan teljesértékűen dolgoznak, vannak köztük, akik mind a mai napig például vezető beosztásban lévő értelmiségiek. Az érintettek kétharmada azért 5-10 év kortörténet után kisebb-nagyobb mértékben mozgáskorlátozottá válik. Bizonyított, hogy az immunrendszer és a lelkiállapot igen szoros összefüggésben van. Ezért nagyon fontos a pozitív hozzáállás, a támogató családi háttér, s a társas együttlét. Épp ezért van nagy jelentőségük a kluboknak, ahol az SM-esek kicserélhetik tapasztalataikat, tájékozódhatnak a legújabb eredményekről és a gyógyítási-gyógyulási (?) módszerekről. Mivel sokan nem ismerik a betegség lényegét, elfordulnak tőlük, kirekesztetté válnak. Ez nemcsak - hogy indokolatlan, antihumá- nus és igazságtalan, hanem önmagunkkal szemben is méltatlan, hiszen bármelyikünkkel bármikor megtörténhet, hogy közlik: Ön, sajnos, SM- ben szenved. Mint ahogy az említett rendezvény egyik résztvevője mondta: egy este lefeküdtem mint egészséges ember, s reggel felkeltem, mint SM-es... Házias, magyaros ízesítés A hazai termékek iránt sokan éreznek elkötelezettséget Budapest (MTI) — Nagyjából minden tizedik háztartásban nem végeznek nagybevásárlást és élelmiszereinket zömmel az ABC-ben szerezzük be. A szakboltok közül a zöldségest, a hentest és a húsboltot részesítik előnyben a háziasszonyok. Bár a háztartásokat zömmel nők vezetik (közel 84 százalék), figyelemre méltó a férfiak aránya is. Valamennyi * háztartásban főznek valamilyen rendszerességgel, többségükben minden nap — derül ki a felmérésből. Két-három napra pedig a negyedük készít főtt ételt. Az éttermi étkezés egy viszonylag szűk körre korlátozódik, hiszen a megkérdezettek közel 70 százaléka soha nem jár el családjával étterembe. Reggelire hideg, ebédre meleg ételt eszik a nagy többség, vacsoránál azonban alig van különbség a kétféle ételfajta között. A húsfogyasztás a 80-as évek közepe óta tartó csökkenése ellenére még ma is igen jelentős, főleg a vörös húsokat kedvelik, s a friss árut és a kimért felvágottakat részesítik előnyben. Hal alig kerül az asztalra a magyar háztartásokban, inkább a nagyvárosi családokban vált szokássá a halételek fogyasztása. Burgonyát majdnem az összes háztartásban fogyasztanak. Zöldségekből és gyümölcsökből leginkább a kimért, friss termékeket és a befőtteket használják fel az ételekhez. Feldolgozott termékeket, késztermékeket inkább csak télen vásárolnak. A konzerveket nem kedvelik a háziasszonyok, az előrecsomagolt, félkész, késztermékek iránt nagyobb a kereslet, a mélyhűtött félkész termékeket veszik inkább. A háztartások 97,5 százalékának fő tárolási eszköze a hűtőszekrény, több mint 72 százalékuk a mélyhűtőben tárolja élelmiszereit. Gyakorlatilag minden háztartásban fogyasztanak valamilyen tejterméket. Leginkább a friss zacskós vagy dobozos tejet, a kimért sajtokat, a dobozos, a tubusos, a camam- bert sajtot, a joghurtot, a kefirt, a tejfölt és a túrót használják fel a magyar háztartásokban. Szívesen vásárolnának egészséges, vitamindús, természetes alapanyagú élelmiszereket — vallják a megkérdezettek, azonban magasabb áruk miatt már csak egy szű- kebb, fizetőképes csoport veszi meg azokat. A magyar háztartásokra általánosan jellemző, hogy kedvelik a házias, a magyaros ízesítésű ételeket. Fontos számukra a higiénikus ételkészítés. A hazai termékek iránt viszonylag sokan éreznek elkötelezettséget. Jő tudni A sajtot... ...lehet tárolni anélkül, hogy kiszáradna, vagy megpenészedne, ha egy légmentesen lezárható mű- nyag dobozba zárjuk, melyet előzőleg pergamennel vagy vajpapírral kibéleltünk, így tegyük a hűtőszekrénybe. (KM) Ha túl zsíros... ...az étel, hűtsük ki és a hideg ételről szedjük le a megfagyott zsiradékot. (KM) Az egészben ... ...sütött hús ha lesült, azonnal tegyük át másik edénybe, öntsük rá a zsírt, de a lesült részt ne kaparjuk fel. Adjunk hozzá 2-3 darabka felvágott vöröshagymát, vagy száraz kenyérhéjat. Mindkettő magába szívja az égett szagot. (KM) Díszdobozkészítés ajándéknak Kedves díszdobozt készíthetünk színes kartonpapírból és fonalból. A kettéhajtott kartonra rajzoljuk az 1. rajz alapján a mintát kétszer, majd kivágjuk. Közepén behajtjuk, majd a két részt keresztben egymásra ragasztjuk (2) és egy-egy lyukat fúrunk a végébe, amibe színes fonalat fűzünk (3).' Miután beletettük az ajándékot, szorosan összehúzzuk és masnira kötjük a fonalat (4). Születési rangsor Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben készült egy olyan 460 családos minta, mely a gyerekszületéstől vizsgálta a családi nevelés lélektani körülményeit, s folyamatában követte a gyerekek fejlődését — ők ma már serdülők. Az volt az alapkérdés: miből lesz a cserebogár? Ranschburg Jenő, az ismert és népszerű gyermekpszichológus mikor ismertette a kutatás eredményeit, legnagyobb élményének a csecsemőkori viselkedéseket nevezte. Ugyanis az újszülött körül zajlanak az első legfontosabb nevelési helyzetek. A tennivalók közül pedagógiai szempontból a leglényegesebb a szoptatás, a gondozás, a fürdetés. Ezek során a kicsit óriási hatások érik. A nagy tapasztalattal rendelkező szaktekintély úgy nyilatkozott, hogy rövid beszélgetés és családismerkedés után azt is meg tudja mondani, ki hányadik gyerek a családban. Az első gyerek fürdetésekor sokáig ott tesz-vesz a nagymama, gyakorta áthívják a szomszédot, mérik a víz hőfokát. A második gyereknél már csak a jól bevált „könyök” módszerrel mérnek, a harmadikat pedig beteszik a kádba: lehet fiam pancsizni. De minden más is másképp van, s évek múlva kiderül, egészen más a gyerekek karaktere. Az elsőszülöttek nehezebben illeszkednek kortárs közösségbe, kicsit szorongok, felnőttekkel jobb, kortársaikkal nehezebb a kapcsolatuk, ugyanakkor önfejűbbek, maka- csabbak, teljesítménymoti- váltabbak. A második gyerekek vagányabbak, gyorsabban alkalmazkodnak, a normákhoz nehezebben igazodnak ugyan, de simu- lékonyabbak, ismerik a ke- rülőutakat. Persze ezek nem szentenciák, rengeteg egyéni eltérés van az eltérő háttér miatt. A szülők is mások egyik és mások a másik gyereknél. Eleinte óhatatlan a szorongás, a bizonytalanság, pedig elolvasnak egy csomó könyvet. Érdekes annak megfigyelése, mit várnak a születőtől, menynyire teljesíti a szülői elvárásokat, melyeket még akkor támasztottak velük szemben, amikor még világra se jöttek... Egyébként fontos a családban a születési rangsor. Az a tapasztalat, ha probléma van, az általában az utolsó előttinél van. A fekete hódít a fehérneműdivatban is Elek Emil felvétele Jó házasság Dr. Figula Erika pszichológus „Két éve járok együtt a barátommal, akivel úgy érzem, megértjük egymást. Van azonban néhány olyan dolog, amiben egészen eltér a véleményünk. Egyszer úgy gondolom, hogy ez természetes, máskor pedig úgy, hogy emiatt nem szabad összeházasodnunk. Sokat gondolkodom azon, vajon mi a jó házasság titka, s van-e ilyen egyáltalán?" A jó házasságnak én azt nevezném, ahol a partnerek elégedettek egymással, s elfogadják, szeretik, megpróbálják megérteni egymást. A jó házasság sikere akkor valószínűsíthető, ha a partnerek személyiségének alapvető jellemzői hasonlóak: általános értelmi és műveltségi színvonal, világnézet, emberekhez és a munkához való viszony, pszi- choszexuális fejlettség. Emellett pedig jó ha vannak különbségek, főleg olyanok, amelyek kiegészítik egymást (férfiasság-nőiesség, határozottság-határozatlanság, dominancia-alávetettség). Vannak különbségek, amelyek veszélyeztetik a házasság sikerét. Ilyenek például az életkori különbségek (10-15 évet meghaladó már aggodalomra ad okot). Az iskolai végzettség különbségeinek jelentősége viszonylagos. Az érdeklődést tekintve kedvező az, ha minél több közös vonás van a leendő házastársak között. Nehéz összefoglalni, hogy mi kell a jó házassághoz, de az jó feltétel, ha a partnerek őszintén szeretik egymást, s reális elvárásaik folytán meg is kapják egymástól mindazt, amit vártak. Reális elvárásokról azonban csak akkor beszélhetünk, ha egyik fél sem akarja a másikat alapvetően megváltoztatni, a maga képére formálni. Ha nem, elfogadja és tiszteletben tartja az egyéni különbségeket, s ahhoz sem ragaszkodik, hogy mindenben egyetértsenek. Bizonyos kérdésben azonban meg kell lenni az összhangnak: elsősorban érzelmi szexuális téren, valamint szellemi színvonal tekintetében. In ti in sarolc
