Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

1998. május 25., hétfő EURÓPAI UNIÓ Mi lesz, ha jön az euro? (Folytatás az elázó'oldalról) , ^ , A MILYEN LESZ A2 ÚJ ipénz? Ili..,; Hétféle bankjegy és nyolc pénz­érme lesz. A bankjegyek különböznek színben és nagyságban. Az 5 eurós bankjegy szürke, a 10-es piros, a 20-as kék, az 50- es narancs, a 100-as zöld, a 200-as sárgásbarna, az 500-as pedig lila színű lesz. Az érmék 1,2, 5, 10 és 50 cent címletűek lesz­nek, és lesz 1 és 2 eurós érme is. A bankjegyeken építészeti motívumok lesz­nek láthatók, mint például boltívek és hidak. Egyik sem lesz valóságos épít­mény, hogy egyik ország se kerüljön kitüntetett hely­zetbe. A pénzérmék ezzel szemben országonként kü­lönböznek, és egyik olda­lukon nemzeti jelképeket ábrázolnak. Ugyanakkor minden bankjegy és min­den érme az euro-övezet minden országában érvé­nyes lesz. A német érméket a szövetségi sas, a bran­denburgi kapu és tölgyfa­lomb ékesíti majd. Régi pénznemekben legkésőbb 2002. úlius 1. után már nem letet fizetni, viszont azokat césőbb is, határidő nélkül, illetékmentesen be­váltják íiuróra. A MILYEN ELŐNYÖKKEL ÉS ESÉLY EKKEL JÁR A VA­LUTAUNIÓ? Az eurót bevezető or­szágokban megszűnik a pénzváltás, miáltal az uta­zók és a vállalatok illetéke­ket takarítanak meg. Az EU-Bizott$;ág ezeket a költ­ségeket évi 40-50 milliárd német márkára becsüli, amiből 12 milliárd érint német cégeket és turistá­kat. A valutainqadozások megszűnnek. Ebből főként az exportáló országok profitálnak, így Németor­szág is. Az olyan viharos valutaingadozások elma­radásával, mint amilyenek 1992-ben és 1995-ben voltak, a vállalatok jobban tudnak majd előre tervezni és nem kell drága árfo­lyambiztosításokkal véde­niük magukat. Az euro-tér- ségben az árak átláthatób- boK lesznek. A piac na­gyobb lesz, de a verseny éfesebb. Számítani lehet arra, hogy ugyanazon ter­mékekre, például autókra fennálló árkülönbségek a különböző országokban lassanként megszűnnek majd. Ugyanez érvényes a pénzpiacra is. Európában jön létre ci világ második legnagyobb valutatérsége. Ez új esélyeket kínál a be­fektetőknek. Az eurónak nagyobb lesz a súlya az amerikai dollárral és a ja­pán jennel szemben, mint az egyes országok valutái­nak külön-külön volt. A Ml LESZ AZ EURO ÉRTÉKE? Ezt 1999. december 31 -én fogják megállapí­tani, és az ECU akkori értékével lesz egyenlő. Jelenleg az ECU 1,98 DM, 1 euro tehát várha­tóan körülbelül 2 DM-t fog majd érni. Az átszá­mítási tényező hat tize­des pontosságú lesz majd. Erre a nagy összegű egyezményen; miatt fesz szükség. A MILYEN HÁTRÁNYOK­KAL ÉS KOCKÁZATOK­KAL JÁRHAT A VALUTAU­NIÓ? Jelentős költségek merül­nek fel: így például új bankjegyeket kell nyomni, új pénzérmeket kell verni, a folyószámlákat át kell ál­lítani. A polgárok és a vál­lalatok tájékoztatása ugyancsak kiadásokkal jár. A számítógépekhez új programokat kell készíteni. A cigaretta-, jegy-, szeren­csejáték- és kondomauto­matákat át kell állítani. Egyedül az európai ban­kok kereken 20 milliárd márka költségre számíta­nak, a kiskereskedelemben a kettős árcédulák miatt akár 30 milliárd márkás többletkiadás is keletkez­het, az automataüzemelte­tőknél pedig kereken 4 mil­liárd márka. Kockázatok vannak az euro stabilitását illetően is, minthogy azt olyan orszá­gok is bevezetik, amelyek az elmúlt évtizedekben ke­vés súlyt fektettek saját va­lutájuk erősségére. Minde­nekelőtt Belgium és Olasz­ország számít aggályos­nak rendkívül magas adós­ságállománya miatt. Az egységes euróval a gazdasági különbségeket az euró-orszáaokban töb­bet nem lehet Te- vagy fel- értékelésekkel kiegyenlíte­ni. Mindebből persze Né­metország inkább csak profitálhat, mivel megsza­badul a márka felértékelé­sére irányuló nyomástól. Egy másik következmény lenet, hogy gazdaságilag gyengébb országok kie­gyenlítő kifizetésekre tarta­nak majd igényt, és politi­kai feszültségek is fellép­hetnek. a mi változik; 1999­TŐL A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN? Hétköznapi értelem­ben csaknem semmi. 2002-ig továbbra is DM-ben bonyolíthatók le az üzletek Németor­szágban. A nem kész­pénzes forgalomban, a hitelkártyával, csekkel vagy átutalással történő fizetések esetén már 1999-től lehet euróval fizetni. A folyószámlák vezetését is lehet euró­bán kérni. A lényeg, hogy mindegyik üzleti partner egyetértsen. Uszka európai kitüntetése (Folytatás az előző oldalról) Uszka község alig 300 lelket ' számlál. Lako- ' sainak több mint 80 száza- A ' léka roma származású. Baráti kapcsolat és együttélés megteremtésével érdemelte ki az elismerést. — Csak reménykedhettünk, hogy az erős mezőnyben Magyarországon mi kapjuk meg ezt a kitüntetést — mondta dr. Sértő-Radics Ist­ván háziorvos-polgármester pár perccel azután, hogy a budapesti brit nagykövetsé­gen átvette az oklevelet. — Már az is nagyon jóleső érzés volt, amikor magasrangú amerikai és uniós diplomaták Uszkán jártak és elismeréssel szóltak tapasztalataikról. Ná­lunk ugyanis nagy a roma et­nikum, de — ellentétben sok más településsel — a mi köz­ségünkben jó a légkör, nem az a lényeg, hogy valaki ro­ma, vagy nem roma, hanem az: miként tudunk békesség­ben élni, és többet tenni falun­kért. Mint a beszélgetésből ki­tűnt: hétköznapi dolgokról van szó. Ha szociális gondo­kat kell mérsékelni, vagy munkához tudnak juttatni va­lakit, nem etnikai alapon, ha­nem a rászorultság alapján döntenek. A házépítést is le­het támogatni: ha kell, gyor­san juttatják kedvezményes telekhez azt, aki építeni akar, és szervezik az összefogást, segítséget, hogy minél olcsób­ban kerüljön fedél a család fölé. Általában az ügyintézés gyorsasága is sokat segíthet: Uszkán nem divat „a cigány úgyis ráér"-típusú felsőbbségi megnyilvánulás. — Volt már példa arra is, hogy a roma etnikum révén sikerült megoldani a község egészének gondját — folytat­ja a polgármester. — Az usz- kai gyerekek egy három köz­ség által, fenntartott iskolába járnak. Ügy látszott nemrégi­ben, hogy anyagi gondok mi­att meg kell szüntetni a nap­közit. Ekkor találtunk rá egy roma oktatási pályázatra, amelynek révén komoly összeghez jutottunk, s így kie­gyensúlyoztuk költségvetésün­ket, a napközit pedig azóta is használhatják a roma és nem roma gyerekek egyaránt. Borbély Lászlóné óvodai dajka képviselő-testületi tag: — Én még nem láttam együtt ennyi híres embert, mint most itt. A mi községünk akkor lett nevezetes, amikor felajánlottuk, hogy befoga­dunk egy cigánycsaládot azok közül, akiket Székesfe­hérváron kiköltöztettek. Végül Spanyolország támogat Mindig is jó volt Magyaror­szág és Spanyolország viszo­nya — szögezte le Fernando Perpina a Spanyol Királyság budapesti nagykövete az el­múlt hétfőn Nyíribronyban, ahol egy spanyol-magyar vegyes vállalat, az Oímos és Tóth Kb. sertéstelepén létesült új, százmilliós beruházás avatásán vett részt. — Az utóbbi időben rendkí­vül sokat fejlődtek a két or­szág kapcsolatai, a jövőt te­kintve pedig nagyon optimis­ták vagyunk — folytatta a nagykövet. — Reméljük, hogy az utóbbi évek kétolda­lú gazdasági kapcsolatainak dinamikus fejlődése is to­vább tart. Ebben az évben Spa­nyolország 300 millió USD érték­ben expor­tált ha­zánkba, fő­ként jármű ipari bérén aezéseket és al­katrészeket, gép­ipari berendezéseket, va­lamint mezőgazdasági esz­közöket — szolgált néhány adattal Fernando Perpina. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen hatással lehet hazánkra és a kétoldalú kapcsolatokra Magyarország Európai Uni­óhoz történő csatlakozása, a Milliók sikeres pályázattal Néhány évvel ezelőtt kény­telenek vol­tunk mi is megismer­kedni a pá­lyázat fogalmával. Addig is használtuk a szót, de telje­sen hétköznapi szöveg- összefüggésben, úgy mint például rajzpályázat. Gyor­san megtanultuk, hogy ez egyszersmind, más reláció­ban, pénzhez jutási, forrás­bővítési lehetőség, módszer, csatorna. S nélkülözhetetlen. Pályázatot írni lehet sokféle­képpen, de főleg sikeresen és sikertelenül. Teljesen más a pályázat akkor, ha honi „feladónak", s más, ha kül­földinek, különösen ha nyu­gat-európainak címezzük. A pályázatnak is mint minden első kontaktusnak, kétféle fel­tételnek kell megfelelnie: a várakozásnak és a bizalmat­lanság eloszlatásának. Ha alapítványtól kérünk tá­mogatást, tudakoljuk meg in­formálisan, milyen értékeket részesítenek előnyben. Jó tudni úgy általában, hogy a külföldiek szeretik a kérelme­zőről szóló alapos, mindenre kiterjedő információt. Ami­kor a megírásra kerül a sor, tartsuk szem előtt az egysé­gességet: a projekt térben és időben határolja be a cél ér­dekében elvégzendő tevé­kenységeket. A középpont­ban egy adott, lehetőleg konkrét probléma megoldá­sa, s a feltételek megteremté­se álljon. Gyakori niba, ha külön nem kérik, hogy a pá­lyázó címe, elérhetősége mellett nem jelölnek meg kontakszemélyt, akivel a kapcsolat menet közben tart­ható, akitől lehet érdeklődni. Vegyük figyelembe, hogy a támogató nem biztos, hogy tisztában van a magyaror­szági és helyi körülmények­kel. A téma törzsét az elvég­zendő tevékenységrendszer alkossa. A feladatok mellett dik. A költségek tervezése különben a legkényesebb ré­sze a pályázatnak. Önrészt vagy más forrást minden­képp számszerűsítsünk! A fajlagos költségarányokra oda Kell figyelni: az admi­nisztratív költségek rendsze­rint nem haladhatják meg a végösszeg 10, vagy mondjuk a beszerzés 25 százalékát. Nyugaton mindennek van ára, értéke, tehát bátran fel kell tüntetni teszem azt, az önkéntesek telefon, vagy uta­zási költségét is. A költségek kö­zött szerepelje­nek a bérjellegű kifizetések (já­rulékkal), az ál­talános, a be­szerzési, a kommunikációs, szállítási, adminisztratív és egyéb specifikus kiadások. Biztonsági tartalékot is ké­pezzünk (összköltség x 0,1)1 A költségek az adományozó valutanemében is legyenek feltüntetve; használjuk a hi­vatalos közép devizaárfolya­mot. A pályázatok elfogadott nyelve az angol. Mindig csatoljunk egy ud­varias, de rövid levelet, mely­ben a bírálóbizottság figyel­mébe ajánljuk szervezetün­ket. Ne tekintsük kellemetlen­kedésnek, ha válaszlevelük­ben, melyben közlik a hivat­kozási alapként kezelt re­gisztrációs számot is, elkül­dik a további informáló­dáshoz szükséges kérdés lis­táját. jegyezzük meg a felelősöket és gondoljunk minél széle­sebb körű szakmai ajánlá­sokra. Jó néven veszik, ha önkénteseket is bevonunk. A terminusoknál ne szorítsuk magunkat túl szűk időkeretek közé, de a végrehajtást ne is szabdaljuk fel túlzottan, hi­szen azt az érzetet keltjük, hogy megtörik a dinamika. A külföldi gyakorló szakem­berek, hiszen ott belőlük áll­nak a döntéshozó csoportok, értékelik a programkészítés közbeni tájékozódási szán­dékot, tanácskérést. A hozzáértő tapasztaltak azt javasolják, hogy óvato­san kell bánni az irracionali- tási szorzóval — külföldön a „feltuningolt költségkalkulá­ció" intézménye nem műkö­nem jöttek, de a kiállás értük csak fontos volt. Kovács Edgár betegápoló: — Már tudom, nemcsak a dolgokért lehet kitünte- apni. A szeretetért is. Kerekes Jenőné gázcserete- lep-vezető, helyi képviselő: — Jó érzés, hogy mi, egy ilyen kis község lakói va­gyunk a központban. Nálunk sokan szívesen segítenek má­sokon. — Mi lesz a jutalompénz (mintegy négymillió forint) sorsa? — kérdeztem a pol­gármestert. — Van helye bőven — mondta. — Az már biztos, hogy egy részét a gyerekek iskoláztatására költjük, köny­veket, füzeteket kapnak majd. A gyermekétkeztetésre is szá­nunk belőle, és az idős rászo­rulóknak is jut majd. A többit meggondoljuk, mert mégis­csak váratlanul jött nekünk. spanyol nagykövet a következőket mond­ta: „Meggyőződé­sem szerint az eu­rópai integráció — miként annak idején a spanyol gazdaságra, ahol nagy áttörést hozott — az önö­kére is jótékony ha­tással lesz. Megkönnyíti majd a további fejlődést, s javítani fogja országaink ke­reskedelmi együttműködését is Magyarország EU-tagsá- ga, amelyet a Spanyol Ki­rályság maximálisan támo­gat." (A képen: Fernando Perpi­na, Galambos Béla felvétele) Egy kis illem-V. -v a dánok f^fll szo^sa' i ' pasztaiha­tó: nyu­gat-és dél-európai illem­tan ötvöződik a skandiná- vos stílussal. Nem véletle­nül hívják őket északi franciáknak. Kedves, ven­dégszerető nép lakik kü- (önben a kis országban, akik kellemes társalgók. Mía nappali öltözködé­sükben a tálján hatás ér-1 vényeiül, addig étkezé­sük inkább északias: bő reggeli, déli szendvics, kései vacsora. Szívesen esznek halétkeket, tengeri különlegességeket. Sanps néven ismert a jellegzetes skandináv pálinka, me­lyet előszeretettel fo­f yasztanak sörrel. Nem ell meglepődni azon, hogy boraik nem szőlőből készülnek, de igen ked­veltek a külföldiek köré­ben is. Dánia drága — a bor­ravaló tekintetében is. Mindenféle átalány és al­kalmi díjakat számolnak fel, s a különszolgáltatá­sért külön zsebpénz jár. A mellékhelyiségekben — ki tudja, miért — a nők ke­vesebbet fizetnek, de min­denütt adnak törülközőt és szappant. A taxiban nem szokatlan a 15 szá­zaléknyi plusz. A dánok haragját könnyen ma­gunkra vonhatjuk, ha hi­vatalos tárgyalást ebédi­dőben kezdeményezünk, de hasonlóképpen ki nem állhatják a tudálékosko­dást. Szőke Judit Primom Tanácsadó és Információs Központ EURO Info Levelező Központ Nyíregyháza, Vizű. 21/B. Tel/Fax: (42)414-188 Pénzhez jutási, forrásbővítési lehetőség, módszer, csatorna E UNIÓ. A Kelet-Mogyarorszóg melléklete. jsztefte: Marik Sándor. Összeállításunk jjyminisztérium támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents