Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
1998. május 5., kedd Formálódik a határállomás Hatvanezer köbméter földet mozgatnak meg, a környéken újjáépül minden Nagy munka vár a gépekre a tiszabecsi új határátkelő építésekor Balázs Attila felvétele Tiszabecs (M. K.) — Az utóbbi években egyre nagyobb teher nehezedett a tiszabecsi határátkelőre, szükségessé vált az átépítése. A többszáz millió forintos beruházást a Kelet-Speeck Kft. nyerte el. A munkák állásáról a helyszínen tájékozódtunk Zombor Szabolcs építésvezető kalauzolásával. Bontják a töltést — Mindannyiunk érdeke, hogy jó minőségben, lehetőleg határidő előtt végezzünk — mondja a munkák irányítója. — Ez a határátkelő egy mesterségesen feltöltött területre épül. A sok-sok éven át használt utat elbontjuk, az egész területet 6-7 méternyi vastágon feltöltjük. Gyakorlatilag az egész határátkelő erre a nagy töltött területre épül. Közel 60 ezer köbméter földet mozgatunk meg, s az út is új helyre kerül, amikorra minden elkészül. Természetesen ezzel párhuzamosan végezzük a csatornafektetést is. Tavaly októberben kezdték a föld idehordását. A csatornázást követi a kezelőépület alapozása. A földmunkagépek nélkül persze elképzelhetetlen volna e hatalmas munka. Májusban a régi árvízvédelmi töltést is elbontják, de annak a földjét is hasznosítják. — Akiket csak lehet helyből, illetve a térségből veszünk fel. Nekünk sem érdekünk, hogy száz kilométerekről utaztassuk az embereket. A Vám- és Pénzügyőrség az építkezés gazdája is úgy vélte, ez csak előnyére szolgálhat az építkezésnek. S mivel a kisajátítások miatt kissé csúszott a kezdés, nem is árt, ha megragadunk minden lehetőséget a tempó fokozására. Az elkészülő személyforgalmi épület megfelelő munkaterületet biztosít a vámosoknak. A kilépő, illetve belépő oldalon lesznek a szociális épületek. Készül egy aggregátorház és gépkocsivizsgáló is. Gyakorlatilag mélyépítési és útépítési feladatok adnak munkát. Vízumkezelő, ügyfélfogadó is épül, ahol a határőrök dolgozhatnak majd. i Új energiarendszer A földmunkákkal együtt gyakorlatilag most minden a helyére kerül. A csapadék- és szennyvízcsatorna, az ivóvíz- vezeték, s a határátkelő teljesen új energiarendszere is. Egy nagyon komoly és modem távközlési kábelrendszert is elhelyeznek. Mikor az új létesítmény kész és a vámosok illetve a határőrök ide költöznek, a régi határépületeket elbontják, a vezetékeket üzemen kívül helyezik. A modem, új határátkelő tudja mindazt amit egy huszonegyedik századi objektumnak tudnia kell, többsávos forgalomra felkészülve, s ha igaz, a tervezett késő őszi átadását több héttel előbbre is lehet hozni. A nagy munkát komoly érdeklődéssel figyelik a helybeliek is, köztük Balogh Sándor Tiszabecs polgármestere. — Nagy öröm számunkra, hogy formálódik az új határállomás — mondja. — Igaz, a beruházás indítására sokat kellett vámunk, de megérte. Az építők rugalmasan, szervezetten dolgoznak. A földmozgatás során több gödrünket fel- töltötték, elegyengették, szinte rekultiválták. Nagyon jó a kapcsolatunk. Mindent megtesznek azért, hogy ne zavarják a falu, illetve a határátkelő megszokott életét. Európai színvonal A tiszabecsiek nagyon remélik semmi sem jön közbe az építkezés ideje alatt, és egy korszerű, európai színvonalú határállomás lesz a falu szomszédja hamarosan. „Veszélyben van a hon, fel minden, ki magyar, ki polgár1” A magyarországi berendezkedéssel párhuzamosan Ausztriában is küzdelem folyt az alkotmány bevezetéséért. A császár erre ígéretet tett még március 15-én, de a radikális bécsiek nem győzték kivárni, és április 14-én tartott tömeggyűlésük hatására a kormány 25-én nyilvánosságra hozta az osztrák alkotmányt, amely az 1831-es liberális belga alkotmányhoz hasonlított. Az alaptörvényben a császár személye szent és sérthetetlen, ő a végrehajtó hatalom feje, de rendeletéit a miniszterek valamelyikével ellenjegyeztetnie kell. O nevezi ki a főtisztviselőket, adományozza a méltóságokat, rendeket és címeket. Törvényhozás jogát a császár a kétkamarás ország- gyűléssel együtt gyakorolja, de a császáré a szentesítés joga. Az ő nevében végzik az igazságszolgáltatást, és a kegyelmezést csak ő gyakorolhatja. Későbbi törvény szabályozza majd a választójogot. Az alkotmány tartalmazza a legfontosabb polgári szabadságjogokat is. Az ausztriai változások adtak némi bizta(Wesselényi Miklós) tást a magyarországiaknak, az ottani alkotmányosság a magyar eredmények visszavonását is nehezítette. Április 26-án a miniszter- tanács a nagykikindai „vészterhes” események hatására mozgó nemzetőrség vagy önkéntes őrsereg felállításáról határoz. Ezt indokolja az is, hogy ezen a napon Obe- csén zavargás tört ki a szer- bek között, amelynek során megverték a városi tanács tagjait, lerombolták a tanácsházát, gyújtogattak, majd elengedtek 300 bebörtönzött bűnözőt. Hogy a további összecsapásoknak elejét vegyék, a minisztérium és a nádor (az 1848./XX. törvénycikkre hivatkozva) utasította Rajacsics karlócai görögkeleti érseket, hogy május 27- ére Temesvárra hívja össze a görögkeleti egyház vallási és iskolai ügyeit tárgyaló kongresszust, amelynek királyi biztosává kinevezték Cser- novics Pétert. A nemzeti gyűlést — a szerb követeknek pozsonyi elutasítása után — azonban Rajacsics május 13-ra önhatalmúlag Karlócára hívta már április 21-én. A szerbekhez csatlakozik a német-bánsági határőrezred, ők 28-án Crepaján az önálló Szerb Vajdaság létrehozását követelik. Látszott, hogy a szerbekkel majd meggyűlik a bajunk, akiknek nyomában ott lesznek a Jellasics által a magyarok ellen hecceit hor- vátok is. S ez annál is veszedelmesebb, mert a szerb és horvát határőrvidékeknek fegyverforgatáshoz szokott lakossága van. Jellasics bán már 27-én statáriumot vezet be Horvátországban, majd április 30-án elutasítja a tárgyalást a magyar kormánnyal. A szlovák nemzeti követelések még kevésbé erőszakosak, bár a 26-i miavai gyűlésen Hurbán tiszteletes ugyancsak a nemzeti célokat hangsúlyozza az eredményekkel elégedett megjelenteknek. S nem kell sokáig várni a szlovák zavargásokra sem: Szereden és környékén már április 27-28-án, majd Vágújhelyen május 2-3-án támadólag lépnek fel, igaz ekkor még csak a zsidók ellen. Megkezdődik a román szervezkedés is a 30-i ba- lázsfalvi népgyűléssel, ahol nemzetiségként való elismertetést és jobbágyfelszabadítást követelnek a szónokok. A fentebb említett események sürgetik a nemzetőrség mielőbbi felfegyverzését. mfíiu Április 27-én a kormány bizottságot küld Nyári Pál vezetésével a budai fegyvertárba, s az ott talált 14 000 fegyvert átveszi, majd másnap 8500-at a vidéki nemzetőrségnek utal ki. Arról is intézkedik, hogy az Országos Nemzetőrségi Haditanács sürgősen szerezzen be 50 ezer fegyvert külföldről. A feladattal Pálffy Móricot bízzák meg. Az itthoni fegyvergyártás megszervezése is fontossá válik, ezért Batthyány április 29-én szerződést ír alá a Pesti Gép- és Vasöntőgyár Társulattal a fegyvergyártás beindításáról. A kormány a beruházáshoz pénzt, az elinduláshoz mintafegyvereket ígér, és 100 000 lőfegyvert rendel. A hadi készülődés mellett a polgári élet megszervezésére is marad idő. Széchenyi a közlekedés (vasút, hajózás, útépítés) megszervezését, és az ennek érdekében szervezett közmunkákat nagy odaadással irányítja. Szemere is létrehozza a belügyminisztérium rendőri osztályát, Eötvös pedig az iskolai reformról szervez tanácskozást a protestáns egyházkerületekkel. Petőfi pedig ez idő tájt írja naplójába: „az ország- gyűlési követséget kivéve” soha semmilyen hivatalt nem vállalna. 1 Érdemjegy T öbb okból is szívesen volnék az idén érettségiző diák. A leglényegesebb: fiatal lennék, még előttem lenne a nagy élet, amely ugyebár a mostani kampány-ígéretek szerint minden eddiginél jobb lesz. Meg aztán újból eltörne a fodrász fésűje a hajamban, május éjszakán szerenádot is adnék, nem volna gondom a lakbérrel. hivatali főnökökkel, hatósággal, mert mindezt mások intéznék helyettem. Ja, persze a közelgő ballagáson szép ajándékokat kapnék, új ruhában feszítenék s megcéloznám magamnak á tengerpartot egy sikeres egyetemi felvételi után. Azért is szeretnék érettségiző diák lenni, mert mint hallom: az iskolákban működő szülői szervezetek és diákönkormányzatok, valamint a fenntartók képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek majd a vizsgabizottságokban. De ez még semmi! Egy rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy az érettségiző diák törvényességi kérelemmel forduljon a területileg illetékes főjegyzőhöz, ha úgy látja, azért kapott gyengébb osztályzatot, mert a vizsgabizottság valamilyen szabálytalanságot követett el. Magyarán ez azt jelenti, hogy immáron vita tárgya is lehet az érettségin az érdemjegy. Hát ez a mi időnkben aligha volt elképzelhető! Akkor bizony szigorúan vigyáztak az írásbelin, árgus szemek lesték a padok alját, meg a hosszú ujjú ingek belsejét is, szinte megszállottként vadásztak a puskára. Aztán a szóbelinél sem volt más a helyzet: kihúztuk a tételt, jó nagy távolságra ültünk egymástól (súgás kizárva!), s amikor eíjött a nagy pillanat, be kellett kapcsolni a sebességfokozatot és mondani, mondani, ami csak eszünkbe jutott a tételről. Most viszont azt mondja a tavaly decemberben módosított kormányrendelet, hogy az iskolaigazgató, illetve a vizsgabizottság elnöke is eljárást kezdeményezhet, ha az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményt észlel. Bár ennél a pontnál egy kicsit elgondolkodom, hogy ugyan mi lehetne ilyen veszélyeztető esemény, a dolgot mégis rendkívül demokratikusnak tartom. Ezek szerint tehát mind a vizsgáztató, mind pedig a vizsgázó egyaránt panaszt tehet s már maga a panasztétel ténye is jelez egyfajta demokratizálódást. De félre a tréfával: panasztétel ide, fellebbezés oda, a legjobb megoldás szerintem mégiscsak az, ha ápoljuk az eddigi hagyományt. Meg kell tanulni és tudni kell a tételt. Mert ugye a demokrácia az iskolákban is a jogok és a kötelezettségek egységét jelenti. Meg különben is, aki tud, aki felkészült, annak nincs szüksége semmilyen törvénytelenségre. Vagy mégis? Angyal Sándor A nagy ugrás Ferter János rajza Fejvadászprogram a főiskolán Nyíregyháza (KM — K. J.) — Á budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző intézete és megyeszékhelyünk tanárképző főiskolájának képzési és továbbképzési intézete felvételt hirdetett diplomát adó humánmenedzser szakirányú továbbképzésre. Mint megtudtuk: a humán menedzsment szakirány olyan specialistáknak készült, akik emberek kiválasztásával és karrierjük építésével foglalkoznak. A program főleg nagyvállalatok humánpolitikai vezetőinek, valamint „fejvadász” és konzultáns cégek szakembereinek szükséges ismereteken alapszik. A kurzuson a problémamegoldás. emberismeret, vezetés és vezetői döntések témaköröket vizsgálják. A képzést a szervezők a következőknek ajánlják: kulturális és oktatási intézmények, kutatási és fejlesztési csoportok, nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztató rendészeti szervek, vállalatok humánpolitikai osztálya munkatársai. Az oktatást azok vehetik igénybe, akik főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek. Az öt féléves képzés önköltséges. A humán menedzsment szakirány iránt érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak a (42) 402-488 /159-es telefonszámon. Jelentkezési határidő: 1998. május 29. _ HÁTTÉR _
