Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-21 / 118. szám

KULTÚRA 1998. május 21csütörtök Hókirálynő Besenyőd — Gyorsan pe­regnek a napok az iskolák­ban. rohamosan közeledik a tanév vége. Mindenütt most van a nagy hajrá; igyekez­nek maradéktalanul elvé­gezni a még hátralevő fel­adatokat. Lapnuknak kül­dött beszámolójában Ló­ránt Miklós, a besenyődi ál­talános iskola igazgatója az alábbiakról tájékoztatott. — Gazdag programmal töltöttük el a tanév elmúlt időszakát, de nem panasz­kodhatunk az előttünk álló feladatokat illetően sem. Nem is olyan régen volt március 15, amikor színvo­nalas műsorral ünnepeltünk a községi parkban, este pe­dig fáklyás felvonulást ren­deztünk 1848/49. százötve­nedik évfordulója tisztele­tére. — Iskolánk pedagógusai és diákja szorgalmasan ké­szülnek a kétévenként ha­gyományos tornabemutató­ra és az ezt követő jóté­konysági bálra. Szeretnénk a betanult Hókirálynő című mesejátékkal a környező községekbe még eljutni. Rendszeres délutáni foglal­kozásokkal készülnek tanu­lóink a Nyírségi Gyermek­unió történelmi vetélkedő­jére. Nagyszabású hulla­dékgyűjtési akcióba kez­dünk, melynek bevétele elősegíti tavaszi kirándulá­sunk megrendezését. Az ősz folyamán tanulóink zempléni körúton voltak. Most a tanévet alsósainkkal egy debrecen-hajdúszo- boszlói, a felsősökkel há­romnapos dunakanyari ki­rándulással szeretnénk be­fejezni. Munkánkat a helyi önkormányzat elismeri. 20 évesek vagyunk! címmel rendeznek zenés szüle­tésnapot és névadót a nyíregyházi — Tas úti — Esz- terlánc óvodában. A program 9 órakor kezdődik az Arany gimnázium és az Eötvös gyakorlóiskola diákja­inak szereplésével KM-reprodukció POLITIKAI HIRDETÉS A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézmű­ves Kamara, az Ipartestületek Megyei Szö­vetsége, a Fehérgyarmat és Térsége Ipartes- tülete a 10-es számú egyéni választókerület­ben személy szerint Dr. Zilahi József or­szággyűlési képviselőjelölt megválasztását támogatják. Egyben kérjük a kis- és közepes vállalkozá­sokat, az iparosokat és a velük szimpatizáló választópolgárokat, hogy a szatmár-beregi térség kedvező vállalkozásbarát közgazda- sági, pénzügyi feltételeinek, a szolgáltatások fizetőképes keresletének megteremtése ér­dekében szavazzanak Dr. ZILAHI JÓZSEF országgyűlési képviselőjelöltre. Huray Gábor Toros Barna Kézműves Kamara megyei Ipartestületek Megyei elnöke Szövetségének elnöke Nagy János Fehérgyarmat és Térsége Ipartestület A Vállalkozók Pártja, a Néppárt, az Új Szö­vetség Magyarországért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fehérgyarmati 10-es számú egyéni választókerületben Dr. Zilahi József országgyűlési képviselőjelölt megválasztását támogatjuk, s egyben kérjük a velünk szimpa­tizáló választópolgárokat, hogy szavazzanak Dr. Zilahi József országgyűlési képviselője­löltre. Hoványi Ferenc Mata Elek Új Szövetség Vállalkozók Pártja megyei megyei elnöke általános alelnöke Kornherr Tibor A Néppárt megyei elnöke Az anyagra csodálkozás tárlata E kiállítás vizuális kuriózum • Véleményt róla megtekintése után alkothatunk Papp D. Tibor Nyíregyháza — Igen elgon­dolkodtató, töprengésre késztető kiállításnak lehet­tünk szemlélői a napokban a nyíregyházi Városi Galériá­ban. A Magyar Papírművé­szet! Társaság 21 tagja küld­te el alkotását, melyeket Orosz Péter, Munkácsv-dí- jas szobrászművész rende­zett és nyitott meg. Ez utóbbit csak papíron, mert egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a megnyitón. Rá jellemző gondolatait — stílu­sosan — papírról hallhatta a közönség. Az előzményekről többet tudtunk meg Wehner Tibor művészettörténésztől, aki a társaságról, szép katalógusban többek között az alábbiakat ír­ja: A Magyar Papírművészti Társaság kollekciójában e fan­tasztikus lehetőségeket rejtő és kínáló anyag műalkotásá­nak megannyi metódusát fel­fedezhetjük. A tradicionális műformák­hoz kapcsolható festői, grafi­kai és szobrászati szándékukat tükrözhető kompozíciókkal ugyanúgy szembesülhetünk, mint új világot, szokatlan műstátust teremtő alkotások­kal. Majd a gondolatsort a bu­dapesti 1992-es kiállításra utalva, így hagyja nyitva: Nincs ábrázolás, nincs leképe­zés, nincs mese. A kiállítás eme domináns jellemzőinek törvényszerű vagy esetleges voltát a következő tárlat erő­sítheti vagy cáfolhatja majd meg. Alapvető probléma: lehet-e, érdemes-e papírból — ha még oly merített is — műal­kotást készíteni Elek Emil felvétele A kijelentések és kérdések egyensúlyát ez a tárlat is tük­rözi. Alapvető probléma, le- het-e. érdemes-e papírból — ha még oly merített is — mű­alkotást készíteni? Japánban többször megfor­dult barátom szerint: igen. Látta a műhelyeket és látta a többezer éves kánon tisztele­tét. Ott igenis van ábrázolás és van jelentés, ha tetszik „me­se". A pontosan papírba dol­gozott lepkeszámy. virágszi­rom. a haikuk szűkszavúságát követik, amelyek olyan tömö­rek. mint az írásjelek. Egyet­len különbség van csupán, a mester nem a vízből kiemel­kedő struktúrára csodálkozik, mint sohasem látott kép­ződményre. hanem megelé­gedéssel tapasztalja, hogy az jött létre, amit elkészíteni akart. Jelen tárlat inkább az anyag­ra csodálkozás példája Erdélyi Eta Felajánlás c., tükörtojás­szerű képződményei megdöb­bentő kontrasztot keltenek, László Bandy Fejlődő doboz (1998-as állapot) című igen nagy gonddal megszerkesztett műve mellett, amelynek lehe­letfinom térgrafikája, szerin­tem tíz évet sem bír ki. Bár a papír — tapasztaljuk naponta — mindent elvisel. Legfeljebb a formája változik kicsit. Bán­földi Zoltán például kővé vál­toztatja. megfosztva ezzel lé­nyegétől. Bános Tamás égi ha­lászata dekoratív folt lenne bármely szállodában. Pataki Tibor Makroorganizmusai azt mutatják, hogy nincs új a föl­kelő nap alatt. Talán a legátér- zettebb papírgondolatok Buták Andrásló\ származnak. Do­bozszerű alakzatai egymáshoz szervesen illeszkedő piktog- rammok, amelyek valamit mondanak az elmúlásról. Be­nes József Hústornya a gro­teszk mindig átütő erejével hat, s Gere Margit Nagy ár­nyéka a merített technika szép emléke. A sorozatok azonban arról árulkodnak, hogy a fölfe­dezés már említett heuriszti­kus élménye vezeti sok mű­vész kezét. E kiállítás vizuális kurió­zum. Véleményt róla csak megtekintése után alkotha­tunk. Visszajáró nagydobosi emlékek A történetekből hiányzik az elbeszélések gazdag életszelete Nyíregyháza (KM) — Törő István azok közé a megyénkből elkerült alkotók közé tartozik, akik nem tud­nak szakítani azokkal az élményekkel, amelyeket gyermekkorukban itt sze­reztek. Nagydoboson született, írásait a napilapok és folyóiratok ko­rán kezdték közölni. Gyakori szereplője volt a különböző antológiáknak is. Negyvenéves, amikor első önálló kötete megjelent. Az Éltető világ című gyűjteményt (1989) gyorsan követték a to­vábbi kötetek. A Folyóöbölből — tenger öbölbe (1992) ver­sek: Hozzátartozó hiányában (1996) elbeszélések: Hamvas­kék szilvaszemek (1996) gyűj­teményes verseskötet: Volt egyszer egy kismadár (1996) gyermekversek: A tűzgyújtó tündér (1997) mesekönyv; Hétköznapok virágai (1997) versek: Egértörténet (1997) elbeszélések. Az Egértörténet azért is kü­lönlegesen érdekes, mert a tör­ténetekben a szabolcs-szatmá- ri táj szépsége tárul fel, azok az élmények öltenek epikus ruhát magukra, amelyeket itt szerzett Törő István. Érdemes megfigyelni, hogyan dolgozza fel ezeket az epikus alkotó, szemben a líraival. Minden­esetre ezekben sem tagadja meg magát a költő, s azt mondhatjuk, hogy Törő István elsősorban lírikusi szemlélet­tel közeledik a világhoz. Elbe­széléseiben is az a lírai attitűd jelenik meg, amelyet a versek­ben olyan sokra lehet becsülni. Ennek egyik fontos jellemzője a világra csodálkozás képessé­ge, amelynek etikai forrása a szeretet. Törő István szeretet­tel. érdeklődéssel fordul a vi­lág és az emberek felé. Megle­si életük apró pillanatait, hogy felfedezze bennük a tartást, az értékeket. Mindezt néhány be­kezdésben. hiszen ezek a tör­ténetek nagyon rövidek. Hiányzik belőlük az elbeszélé­sek viszonylag gazdag életsze­lete. Ha divat lenne a magyar iro­dalomban. amit Turgenyev tett népszerűvé a tizenkilencedik századi orosz irodalomban, azt lehetne mondani, hogy ezek az írások költemények — prózában. (Barangoló Kiadó Kft., Buda­pest) A Száz év magány falujában Pályát változtatott; abból élt, amit az újságoknak írt Budapest (MTI) — Az írót a művei fogadtatják el. De miképpen fogadtassa el írói szándékát a szüleivel az a fiatalember, akit a pol­gári jólét reményében egye­temre járatnak, ám ő, fa­képnél hagyja a tudo­mányt is, a biztos egziszten­ciát is? Gabriel Garda Marquez. No- bel-díjas, világszerte ismert és kedvelt íróként egy spanyol lapban kezdte közölni életrajzi visszaemlékezését. A történet a szerző 23 éves korával indul. „Anyám azt kérte kísérjem el a házeladáshoz... Éppen akkor hagytam ott a jogi kart.” „Apád nagyon szomorú — mondta." „Es miért?" „Mert abbahagytad a tanulást." „Nem hagytam abba, csak pá­lyát változtattam... Abból élek. amit az újságoknak írok.” „Ezt csak azért mondod, hogy ne szégyenkezzek miat­tad. De akárki láthatja, hogy milyen helyzetben vagy.” így zajlott a családi íróváavatás. azon az úton, amely a leghíre­sebb regényének helyszínére vezetett. „A vonat olyan meg­állóhoz érkezett, amihez falu nem is tartozott, nemsokára egy banánültetvény előtt vol­tam. a kapuján ez állott: Ma- condo." A Száz év magány fa­luja. Egyébiránt a banánültet­vény sajátos gyermekkori em­lékként kapott helyet — és nem is csak az irodalomban. Marquez, az < emlékezésében megírja, hogy az United Fruit Corporation sztrájkoló mun­kásait miképpen avatta mártír­rá. Valamikor, a gyermekko­rában hallotta, hogy megöltek néhány sztrájkoló munkást. „Az én emlékezetemben olyan mély nyomot hagyott, hogy az egyik regényemben pontosan leírtam az esetet, a kegyetlen­kedést is részletezve. A halot­tak számát 30 ezerre emeltem a drámai cselekményszövés­ben szokásos 7 áldozat helyett. Az élet nem vont felelősség­re.” Természet­búvár Nyíregyháza (KM)—Fa­lánk yirágszöcske csalo­gatja a Természetbúvár magazin most megjelent számának olvasóit. Hitte-e, hogy némely zengőlégy­nek és szúnyognak repülés közben ezernél is többször csap a szárnya másodper­cenként? A repülő rovarok sok ezerszer gyorsabban mozognak, mint az apró lá­bakon gyalogló fajok. A gerinctelenek közti! csak a rovarok váltak valódi repü­lő szervezetekké. A káprá­zatos felvételekkel gazda­gon illusztrált cikkből még sok-sok érdekességet meg­tudhatunk. A téma kiváló ismerője Faragó Tibor a helyszínen járt szakember hitelességével ír a kiotói konferencián elfogadott, nagy jelentőségű jegyző­könyvről. A magvas cikk szerzője számba veszi a szigorítási szándékokat, az eltérő nézeteket, s azokat a tennivalókat, amelyek az üvegházhatás kialakulását megelőzhetik, illetve las­síthatják. A növekvő szén­dioxid kibocsátásnak Ugyanis már eddig is érzé­kelhető káros következmé­nyei vannak. A szén-dio- \id kibocsátás hovatovább veszélyezteti a Föld légkö­réi. Üdén zöldell az erdő. a pillangók keresik a tarka virágokat, zsong, lüktet a nyári természet. Schmidt Egon ismert természetíró kézen fogva vezeti a ter- mész,étked v-előket a folyók és tavak mentén. ................................................

Next

/
Thumbnails
Contents