Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-20 / 117. szám
1998. május 20., szerda A két Barzó Száz évvel ezelőtt 1898 május 5-én született Barzó Endre festőművész, akinek édesapja Barzó Mihály építőmester, sok nyíregyházi középület felépítője volt. Barzó Mihály 1857-ben Nyíregyházán született. Az alsó középiskolai osztályokat itt Nyíregyházán végezte. A felső ipari iskolát A Barzó-tégla emlékmű a Május 1. téren Martyn Péter felvétele vészeti telepet alapította. A főiskolán tanársegéd lett és igen korán a legnagyobbak is elismerték. Aba Novák Vilmos 1931-ben Rómában még a műtermét is megosztotta vele. 1931-ben kiállított Barcsay, Bemáth, Der- kovits, Kmetty festőművészekkel. 1944-ben Benedek, Főnyi, Ilosvai, Varga társaságában állított ki. Élete nagy sikerét alig harmincévesen, az 1929- ben Barcelonában megrendezett világkiállításon érte el. A Falu vasárnapja című képe aranyérmet szerzett neki. Utoljára 1948-ban állított ki néhány képet Miskolcon. 1944 óta itt Nyíregyházán a szülővárosában élt. Leg- szorosabb kapcsolata Boross Géza festőművésszel volt, aki Kiss Lajos múzeumigazgató lányát vette el feleségül. Barzó Endrével én is Kiss Lajos és Boross Géza társaságában ismerkedtem meg. Barátságába fogadott és többször is jártam nála a Bercsényi utcai lakásában szemben a légi postával, SajndS-BararErtdfém itt Nyíregyházán nem lakott. Súlyos beteg volt. 1953-ban, alig 55 éves korában halt meg. Hamvait a nyíregyházi Északi temetőben a családi sírboltban helyezték el a X. parcellában. Barzó Endre Benczúr Gyula mellett Nyíregyháza legtehetségesebb festőművésze volt. Kossuth utca 22. számú szülőházán emléktábla hirdette emlékét. Ezt a házat időközben már lebontották. Az emléktábla a múzeumba került. Nyíregyházán Koroknay Gyula művészettörténész és Soltész Albert festőművész vállalkozott művészetének ápolására. 1969-ben Budapesten a Nemzeti Galériában és 1970-ben Nyíregyházán rendeztek kiállítást képeiből. Dr. Reményi Mihály, Nyíregyháza azonban már Budapesten járta ki. Ott is kezdett el dolgozni a szakmájában. Egyenesen az Operaház építésében vett részt. Hazajött Nyíregyházára és itt 1888-ban téglagyárat is alapított a Bujtoson. A BM jelű nagyméretű Barzó-tégla épült be Nyíregyházán sok középületé ,TTftHrarvárrfi£r * gyeháza, törvényszék, Kossuth gimnázium, huszárlaktanya, tanítóképző, evangélikus elemi iskola, városi gőzfürdő, görögkatolikus templom, Erzsébet kórház, fogház. Halála után a Bujtoson létesített téglagyárat a felesége, Kelemen Anna, majd mérnök fia, Barzó István vezette. Az egykori téglagyár helyén most az Agyag utcától délre egy üzem- anyagtöltő-állomás létesült. Barzó Endre festőművész 1898. május 5-én született itt Nyíregyházán száz évvel ezelőtt. Keresztelő lelkésze az a Geduly Henrik volt, aki előtte két évvel, 1896- ban megírta Nyíregyháza történetét. A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre növendéke lett, majd Benkhardt Ákos mellé szegődött, aki a miskolci műTirpák menyasszonyt látni... Tánc és zene • Örmény saslik • Kisebbségek nagy rendezvényei megyénkben Nyíregyháza, Baktalóránt- háza (KM)—A szépséges tirpák menyasszonyt látni, a vicces vőfélyt hallani akarta több mint ezer ember a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluban. Jó pár nappal később a nyíregyházi tanárképző főiskola nagy előadótermében az „arany szájú" Bangó Margit gyönyörűen énekelt, a világhírű Száz tagú Cigányzenekar kísérte. Újabb pár nap elteltével a Nyíregyházi Városi Stadion ideiglenes színpadán a tisza- dobi roma fiatalok táncának tapsolhatott a nagyérdemű. Ugyanezen a napon a bakta- lórántházi akácerdő szélén a nyíregyházi örmények olyan saslikot sütöttek, amilyet az Ararát hegyen szokásos sütni. Nyíregyháza három kisebbségi önkormányzata májusban igen aktív volt. A szép menyasszony mellett a vőfély mondja a magáét A Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Bánszki János elnök aktivitásával Tirpák napot rendezett, itt mutatták be a látványos tir- vatalos tanácskozás után itt pák lakodalmast. Több ezer tapsolhattunk Bangó Margit- ember fordult meg a tirpák nak, aki annak idején VásárosBangó Margit hangulatkeltőben A tiszadobi Fekete Gyöngyszemek műsora portán, közben lapcsán- kát és sztra- pacskát kóstolgathattak. A nyíregyházi roma vezetők a főiskolán két megyére szóló, regionális konferenciát rendeztek, a hiSül a saslik, akár az Araráton A szerző felvételei naményból vonattal zötyögött fel Pestre, hogy ráléphessen a világot jelentő deszkára. A stadionban az Országos Roma Kupán Balogh Artur kisebbségi önkormányzati alelnökkel együtt láthattuk a tiszadobi fiatalokat, akiknek kezük-lábuk jól rááll a táncra. A Nyíregyházi Örmény Kisebbségi Ónkormányzat elnöke, dr. Malhazjan Armen elmondta, hogy a megyeszékhelyen és környékén mintegy háromszáz örmény él. Ők magyar vendégek meghívásával Baktalórántházán kihelyezett, fehérasztal melletti ülést tartottak. Saslikozás közben felelevenítették az örmény hagyományokat és ápolták az örmény-magyar barátságot. Az együttes és közönsége Vincze Péter felvételei őék si A Republic együttes két koncertet is adott májusban megyénkben: Kisvárdán a Vár- színpadon, és Nyíregyházán. Erről a kis- várdai „deszkáról" indult el Bódi László, azaz Cipő, és az együttes dobosa Nagy László, az akkori Cipőfűző együttessel. A nyolc éve együtt dolgozó Republic remek élményeket szerzett a hazai közönségnek. Képeink a kisvárdai koncerten készültek Cipő, azaz Bódi László munkában-VEGYES. Nábrádi Lajos
