Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-19 / 116. szám

Kor­kedvezmény Sokan kérdezik, elsősorban olyanok, akik már túl vannak az ötödik X-en, elveszették munkahelyüket, illetve megszűnt a munkahelyük, s koruk­nál fogva már nemigen tudnak má­sutt elhelyezkedni, hogy miként lehet a korhatár betöltése előtt nyugdíjba menni. Annál is inkább, mert közben felemelték a nyugdíjkorhatárt, illetve fokozatosan emelik azt. Jelenleg a nőknél ez a korhatár 57, férfiaknál 61 év (mint tudjuk, a vé­gén 62 év lesz). Virág Gyulától, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság vezetőjétől érdeklődtünk a lehe­tőségek felől. — Az egyik lehetőség, melynek fel­tétele betegségre alapul, a rokkantsá­gi nyugdíj. Ez nincs életkorhoz köt­ve, hanem egészségi állapothoz. Lé­nyege: ha az érintett legalább 67 szá­zalékban elveszítette munkaképessé­gét és megfelelő szolgálati idővel ren­delkezik, elmehet rokkantsági nyug­díjba. A másik lehetőség az úgynevezett korkedvezményes nyugdíj. Ezzel a le­hetőséggel az élhet, aki huzamosabb időn át egészségre különösen ártal­mas munkakörben dolgozott: férfi legalább tíz, a nő pedig legalább nyolc éven át, akkor két évvel a rá vonatkozó öregségi korhatár előtt el­mehet nyugdíjba. Ha pedig a tíz, il­letve nyolc éven túl a férfi újabb öt, a nő pedig négy évet dolgozott ilyen munkakörben, akkor öt-, illetve négyévenként újabb egy-egy év kor- kedvezményt kap, ami összességében maximum öt év lehet. Ez a gyakor­latban tehát azt jelenti, hogy aki egészségre ártalmas munkakörben dolgozott megfelelő időtartamot, ak­kor például a nő, aki egyébként 57 éves korában lenne jogosult, 52 éves korában elmehet korkedvezményes nyugdíjba. A korkedvezményes nyugdíj teljes értékű, ugyanúgy álla­pítják meg, mint az öregségi nyugdí­jat. A következő lehetőség a korenged­ményes nyugdíj, mely a munkáltató és a leendő nyugdíjas közötti megál­lapodás alapján valósítható meg. En­nek feltétele az, hogy öt éven belül a rá vonatkozó érvényes öregségi kor­határt betöltse; a férfi legalább 30, a nő legalább 25 éves szolgálati időt szerezzen. De még ennél is fontosabb feltétel, hogy a munkáltató vállalja: az öregségi korhatár betöltéséig a nyugdíj összegét egy összegben befi­zeti a nyugdíjalapba. A korhatár előtti nyugdíjazásnál egy korábbi lehetőség, az előnyugdíj intézménye 1997. december 31-ével megszűnt. Gyürke László Pusztaszer A kótaji tantestület nemrég autó­buszkiránduláson volt Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban — tájékoztatta lapunkat Horváth Jó- zsefné nyugalmazott tanítónő. A ki­ránduláson a nyugdíjas pedagógusok is részt vettek. — Feledhetetlen látványt nyújtott a Feszty-körkép megtekintése — fogal­mazta meg beszámolójában. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em­lékpark annak idején azzal a céllal jött létre — hangoztatták meggyőző­en az idegenvezetők —, hogy segítsen megőrizni a magyar nemzeti öröksé­get, ezek közül a legfontosabbat, a Feszty-kÖrképet. Csodálatos látvány volt a festménnyel a találkozás. „Mi magyarok a sok balszerencse között szerencsések is vagyunk, hogy a res­taurálás és megőrzés ilyen jól sike­rült, hiszen a Feszty-körkép így vál­hatott a magyarság szent zarándok- helyévé, ahová mindenki áhítattal ér­kezik, és azzal az érzéssel távozik, hogy ő is részese lehetett egy legen­dának: saját szemével látta a honfog­lalást.” — idézte levélírónk Lapis András szép gondolatait. Napkelet • életünk őszén 1998. MÁJUS l6., SZOMBAT A lelkem lett bilincsbe verve KM-illusztráció Otthon, édes otthon..., ízlelgeti könnyeivel küszködve a szavakat, majd kissé meglepő határozottsággal kijelenti: nekem már ez az otthonom. Gyula bácsi hófehér haját hátra simítva elgondolkodik. Nehezen szánja el magát a beszédre, mint általában az idősek, de amikor megnyílik a zsilip, ömlik belőle a szó. i — Kivel beszéljek? — kérdez vissza. — A társaim minden nyavalyáját ismerem. Kinek, mikor, mi fáj, hol dolgozik a gyere­ke, vagy milyen szép volt ő lánykorában. Volt..., volt, sokan egyszerűen nem képe­sek elszakadni a múltól. Álmokat kerget­nek, emlékekkel kábítják magukat. Elhi­szem, hogy ő volt a falu legszebb lánya, de kit érdekel ez már. Ma egy ráncos arcú, görnyedt öregasszony, aki ha elfelejti a fo­gát betenni, még beszélni sem tud rende­sen. Haragszik, miközben a szavakat kiejti. Pedig elsősorban magára dühös, mert megöregedett és mások segítségére szorul. Pedig sohasem gondolta, hogy idejut. — Nekem ez börtön, nem is a szó fizikai értelmében, hanem a lelkem lett bilincsbe verve — szomorodik el. — Ezek a falak még a gondolatok szárnyalását is gúzsba kötik. Nem tagadom meg van mindenem, ami az életben maradáshoz szükséges. Az ágyam, a szekrényem, a napi meleg étel, a rendszeres orvosi ellátás. Csak mégis úgy vagyok, mint mikor egy növényt a rétről kiásnak és a szobába egy cserépbe ültetik. Nekem is hiányzik a harmat, a tavaszi szellő, a kerektányérú hold. Nyolcvan felett már nincsenek igényei, bizonygatja, de otthon egészen más volt. Mikor felesége meghalt, még sokáig tar­totta magát. Mosott, főzött, takarított. Beosztva kis nyugdíját, ketten a kutyussal jól elvoltak. Naponta többször elment a boltba, néha a focimeccsre is kilátogatott. Ismerte a falu apraját-nagyját, mindenki­hez volt néhány szava. Érdekelte a kis- és nagypolitika. Végignézte a televízió műso­rát, elolvasta az újság minden betűjét. Az­tán egyre nehezebb lett a járás, egy gondo­zónő segített mindenben, s már csak ebé­delni mozdult ki. Végül addig beszéltek neki míg, beköltözött az otthonba. — Nagyon nehéz döntés volt — emlék­szik vissza. Még legalább két évig rendsze­resen hazament alkalmanként. Legfeljebb télen aludt bent minden nap. Amikor el­pusztult utolsó barátja, a hűséges tacskó is, beadta a derekát. Éladta a házat, a bú­torokat. Elbúcsúzott a szomszédoktól. Az­óta még abba az irányba se néz. — Gyó­gyíthatatlan a seb..., legfeljebb a sárga­föld! Nem fél a haláltól, erősítgeti, csak pocsé­kolásnak tartja a sors­tól, hogy azt a rengeteg értéket, amit ő kapott, el kell vinni a túlvilág­ra. Nem tartozott a na­gyon vallásos emberek közé. Istent mindig tisz­telte, egyfajta mentsvár­nak tekintette, hisz ha baj volt végső kétségbe­esésében mindig hozzá fordult. Most is csak azért imádkozik, hogy ne legyen sokáig maga­tehetetlen, s ne szenved­jen, ha jön az elszámo­lás órája. — Mert a kaszás jön, nem lehet visszatartani, csak nem mindegy... — hosszan néz maga elé, majd lassú mozdula­tokkal zsebkendőt vesz elő, s megtörli szemét. Látszik, lélekben messze jár. Talán a fe­lesége, vagy a korán el­hunyt fia jutott az eszé­be. — Nincs mit tenni, ez van — enyhül meg kicsit. — Nekem is van múltam, hogyne lenne, csak minek meséljek róla. Bár volna miről, végig harcoltam a má­sodik háborút. Úgy küzdöttem fel magam, tanultam, képez­tem magam. Hogy megérte-e? Mit mond­jak, volt sok szép boldog napon, amiért érdemes volt végig járni ezt a földi utat, igaz az utolsó stációkat nem ilyennek gon­doltam. Az ódon épület falai között csend van, a nyáriasra fordult idő kicsalogatja még a bottal csoszogókat is. Ő is indul, közele­dik az uzsonna ideje. Lassan távolodik, még csak hátra sem néz... Dankó Mihály Segítség, nyugdíj mellett Bár a nyugdíjak emelésére gyakran kerül sor mostanában, mégis sokan vannak akik segélyre, támogatásra szorulnak. Persze az e célra szánt összeg is véges. Ezért is él a szabály, mely szerint az éves és havi keret­összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felosztja a Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóságok, a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság és a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság között. Kik, milyen feltételek esetén kaphatnak ebből? Egyszeri szociális segély elsősorban nyugdíjban részesülőnek engedélyezhető olyan esetben, amikor váratlan, súlyos anyagi gondok miatt a szokásos életvitel veszélybe kerül és más elérhető forrás nem áll rendelkezésre. Engedélyezhető ez olyan nem nyugdíjas személy részére is, aki saját háztartásában nyugdíjas személyt tart el, és maga is ne­héz anyagi helyzetben él. Egyszeri, rendkí­vüli segély engedélyezhető, ha a nyugdíjas elhalt házastársának eltemettetéséről gon­doskodik — és anyagi helyzete ez okból megrendül. nem nyug- díjasnak akkor en­gedélyezhe­tő, ha ha- g y a t é k vagy más közvetlen forrás nem áll rendel­kezésre. A segély összege, igénylése, kiutalása: Egy éven belül, egy személynek legfeljebb 20 ezer forint kifizetése engedélyezhető. A bevezetőben felsorolt igazgatási szervek vezetői az ügyfélszolgálati iroda vezetőjét KM-illusztrációk — legfeljebb 4 ezer forint összeghatárig — meghatározott esetekben azonnali egyszeri segély utalványozására felhatalmazhatja. Az egyszeri segély engedélyezése írásos ké­relem illetőleg érdekképviseleti szerv (pl. nyugdíjas szervezet) javaslata alapján tör­ténhet. A kérelemnek (javaslatnak) tartalmaznia kell az elbíráláshoz szükséges adatokat, indokokat. Szükség esetén környezettanul­mány is végezhető. A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt, illetőleg a javaslattevőt írás­ban kell tájékoztatni. Ha a kérelem indokául főként egészség- ügyi okok — növekvő gyógyszerköltség — szolgálnak, úgy a kérelmet az illetékes me­gyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell to­vábbítani. Az illetékes polgármesteri hivatalhoz to­vábbítják azokat a kérelmeket, amelyek adataiból valószínűsíthető, hogy a kérel­mező jogosult lehet valamilyen intézmé­nyes szociális ellátásra. Az engedélyezett egyszeri segély kiutalá­sa elsősorban postai utalványon történik. Azonnali segély — igen indokolt esetben — házi pénztár útján is kifizethető. Elhalt nyugdíjas eltemetteté­se címén a

Next

/
Thumbnails
Contents