Kelet-Magyarország, 1998. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-12 / 110. szám

1998. május 12., kedd Tűzzománcok Nyírbátor (KM — K. J.) — A nyírbátori zománcmű­hely hat alkotója Stuttgart és Párizs után nemrég Prá­gában mutatkozott be. A Magyar Kulturális Köz­pontban a „Nyírbátori tűz­zománcok” címmel rende­zett kiállítást a Prágába akkreditált nagyköveteknek a prágai magyar nagykövet, Vezér Zoltán mutatta be. A kiállítást Angyal Mária, művészettörténész, a kiállí­tás szervezője ismertette. A nagyon színvonalas tárlatot a prágai közönségnek Nyír­bátor polgármestere aján­lotta szíves figyelmébe. A bemutató sikerét jelzi, hogy nem sokkal a prágai kiállí­tást követően Cesky Krum- lov műemlékváros Zlata Koruna kolostorában is megtekinthette a közönség a bátori alkotók zománc­műveit. A kiállítást meg­előzően a prágai magyar nagykövet mondott kö­szöntő beszédet. Makrai Zsuzsa Pieta című alkotása KM-reprodukció Komplex vetélkedő Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon adott otthont a közelmúltban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók megyei komplex tanul­mányi versenyének. A megméretésen öt csapat vett részt. Első helyezést értek el a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon tanulói; ők képviselik megyénket az országos versenyen Szentesen. Második lett a nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon csapata, a har­madik helyen a nyíregyházi 22. sz. Általános Iskola diákjai végeztek. A Nyíregyházi... ...Társaskör soron követke­ző összejövetelét a Magyar Honvédség — nyíregyházi — Helyőrségi Klubjában tartja május 12-én 18 órá­tól. A szórakoztató műsor megtekintése díjtalan. (KM) Aranymikrofon... ...-díjért lehet versengeni május 24-én a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pontban. A tehetségkutató céllal meghirdetett vetélke­dőn a benevezettek táncdal- énekes és musical kategóri­ában mérik össze tudásu­kat. A 13-22 éves korosz­tálynak kiírt verseny dél­után három órakor kezdő­dik. (KM) Pregitzer... ...Fruzsina, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház népszerű, Jászai Mari-díjas színművésze tart előadói estet május 28-án délután öt órától a nyíregyházi Kos­suth gimnázium dísztermé­ben. Az Uram, nem látta Magyarországot? című mű­sorban a művésznő legked­vesebb verseit és novelláit mutatja be. (KM) Gulyás Dénes... ...operaénekes ad dalestet május 17-én a Magyar Ál­lami Operaházban. Ä kivá­ló tenor — többi között Le­nau-, Andersen-, Heine-, Rückert- és Goethe-versek- re komponált — Robert Schumann- és Richard Sírauss-dalokból válogatott összeállítással lép a dal­színházi publikum elé. Partnere Kinkön Edit zon­goraművész lesz. (MTI) Szered nyey díja Budapest (MTI) — Sze- rednyey Béla, a Madách Színház tagja lett idén a Greguss Zoltán-díj jutalma- zottja. A népszerű színművész vasárnap vehette át a kitün­tetést a Thália Színházban, a József és a színes széles­vásznú álomkabát című musical előadása előtt, a díj névadójának születésnap­ján. A Greguss Zoltán-díjat a művész emlékére özve­gye alapította. Az elisme­rést 1989 óta évente ítélik oda egy-egy fiatal aktor- nak. Plágium A 22-es csapdája? Heller határozottan tagadta a vádakat • Lehet, hogy korábban álnéven írt Budapest (MTI) — Joseph Heller legismertebb művét, A 22-es csapdája című re­gényt plágiumnak nevezte egy angol irodalomkedvelő, akit az esetről szóló jelenté­sek nem neveztek meg. Az il­lető szerint Heller egy megle­hetősen kevéssé ismert író, Louis Falstein művéről má­solta volna regényét. Heller határozottan tagadta a vá­dakat. A vádaskodó illető arra hívta fel a figyelmet, hogy Falstein Az ég magányos bolygó (The Sky is a Lonely Planet) című műve 1951-ben jelent meg, azaz két évvel azelőtt, hogy Joseph Heller KM-reprodukció Heller nekifogott volna A 22- es csapdája című regényének. Falstein könyvének cselekmé­nye is egy földközi-tengeri lé­gitámaszponton játszódik, ha­sonló a figurák konstellációja és jellemrajza, de a gondolati alap is: az üresen forgó, bürok­ratikus háborús gépezet és a parancsokat teljesíteni kényte­len katonák kis cselei közötti konfliktus szarkasztikus leírá­sa. A Falstein-könyvet közre­adó kiadó annak idején nem tudott személyes kapcsolatot teremteni az íróval, úgyhogy felmerült a gyanú, nem Heller írta-e meg álnéven a későbbi világsikert arató regény első vázlatát. A Sunday Times cí­mű londoni lap viszont azt ál­lítja, hogy létezett ez a bizo­nyos Falstein, Hellerhez ha­sonlóan ugyancsak orosz zsi­dó származású volt, és csak nemrégiben hunyt el Ameriká­ban. Heller határozottan elutasí­totta a vádat. Elmondta, hogy soha nem hallott Falsteinről és nem olvasta könyvét sem. Rá­adásul az említett író életrajzi adatai szerint 1909-ben szüle­tett, tehát már csupán kora mi­att sem szerezhetett személyes tapasztalatokat a földközi-ten­geri térségben lezajlott ameri­kai légibevetésekről — mond­ta Joseph Heller. Festő a diszharmónia vonzásában Buhály a grafikai realitáshoz is ragaszkodik • „Igen Uram, de mégis!" Papp D. Tibor Mindig revelatív élmény, ha egy képzőművészeti kiállítás többször is visszacsalja a né­zőt, kérdéseket ébreszt és ezt nem lanyhuló intenzitással teszi a legutolsó találkozás­ig­Buhály József kiállítása (a nyíregyházi Városi Galériá­ban) ilyen, végtelen rejtélyek­kel bíró megnyilatkozás, ahol a befogadói szem kedvére „le­gelész”, és hozzáteszi, hozzá- illeszti a maga világformáját, mint apró lego-darabot a képstruktúrához. Buhály ugyanis nagyon pontos festő. Művészete men­tes a menet közben létrejövő spontán gesztusoktól, amelyek másoknál oly megmagyaráz- hatóan szervesülnek képi elemmé. Az ő festményei előbb készülnek el — az alko­tó gondolatban — mint ahogy a míves kivitelt megszemlél­hetnénk. Azt festi az üres sík vonzá­sának engedve, amit a lelki szeme lát. Ez a látvány csak az övé; a varjúszerűen gunnyasz- tó, feketekendős öregasszo­nyok, akik egykor gyermekko­rának meghatározóan fontos látványelemei voltak, és a végtelen, amely a hegyeket nem látó ember számára — itt a Nyírségben — olyan nyil­vánvalóan természetes, mint a nagyanyai pofon. sével lép elénk, mégis benne vibrál az alkotó kételye. (A vi­har után) A természet szélső­séges színállapotainak — Al­kony, Naplemente — megjele­nítése többször visszatérő té­ma. Az úgynevezett falakon, távolbavesző síkokon tükrö­ződnek az arany, bíbor fények mint a bekövetkező változás szimbólumai. Buhály ugyanakkor a grafi­kai realitáshoz is ragaszkodik. Támasztékul használja a kom­pozíció fölépítésében a párhu­zamos redőnyöket a látomá­sok előadásához. (A vihar után). Néha a pusztulás utáni „tabula rasa” lehetősége fog­lalkoztatja s nagy, látszólag üres felületeit apró, finom mozdulatokkal oldja. (Ho­mokvihar) A kétségek, keresések szinte természetes útja az Istenhez való viszony tisztázása. Bu­hály József jelen kiállításán, a Böjt, a Remény című képeken látjuk ezt a vizuális meditációt — többek között, bennük a szűkszavú emberek súlyos ki­jelentései rejlenek, mint ami­lyen az ezerszer idézett, de so­ha el nem felejthető bibliai sor: „Igen Uram, de mégis!” A festő — így mondta — hazajött, a testvére várja, ide­valósi. Talán a szigorú föld adja, hogy az itteni festők, nők, férfiak egyaránt kerülik az édeskés lírát, a behízelgő, ebédlői piktúrát, kimondani valamit ugyanis, csak egyszer érdemes. Buhály József egyik műve „társaságában" Balázs Attila felvétele Buhály József befejezetlen­nek tűnő képstruktúrái, az egykor precízen épített archi­tektúrák nyomai, a távlat Husionketten az Arany Pálmáért A rövidfilmek között Gyulai Líviusz Jónás-a vetélkedik a díjért Párizs (MTI) — Rövidesen megnyílik Cannes-ban az 51. filmfesztivál, a világ friss filmtermésének legjelentő­sebb európai szemléje. Az Arany Pálmáért folyó hiva­talos versenyre a szakembe­rek 22 filmet jelöltek, min­den korábbinál hatalmasabb kínálatból: a négy évvel ko­rábbihoz képest kétszer any- nyit, összesen 1074 mozifil­met néztek meg előzetesen. A 22 kiválasztott versenyfilm között négy-négy francia, il­letve amerikai alkotás van, va­lamint három brit és két-két olasz, dán és tajvani film. Egy- egy alkotással lesz jelen a gö­rög, az orosz, a kolumbiai, ausztrál és argentin filmgyár­tás. A zsűri élén — amelyben ezúttal nagy többségben lesz­nek az asszonyok, közöttük Si­gourney Weaver amerikai szí­nésznő — Martin Scorsese amerikai rendező áll. A rövidfilmek kategóriájá­ban — ugyancsak hatalmas kí­nálatból kiválasztva — 17 al­kotás, köztük Gyulai Líviusz Jónás-a vetélkedik majd a dí­jért. Az Egy bizonyos nézőpont­ból széria keretében 27 mozi­film küzd majd az Arany Ka­meráért — közöttük van Fehér György Szenvedély-e. E sok­színű csoportban olyan rende­zők alkotásai is jelen vannal, mint a svéd Ingmar Bergman, a tavalyi Arany Pálma nyerte­se, vagy az olasz Mario Már­toné és a mexikói Arturo Rips- tein. Itt mutatják majd be a fesztivál Benjáminja, a 18 éves iráni Számira Mahmalbaf első nagyfilmjét, az Almá-t, valamint további öt elsőfilmes rendező alkotását is. A kiemelkedő kulturális fesztivál ragyogását világsztá­rok felvonulása is biztosítja: a háziasszony Isabelle Huppert mellett bizonyosan jelen lesz Gérard Dépardieu, Carole Bouquet, Sophie Marceau, Bruce Willis, Camerióon Di­az, Jeanne Moreau. Újításként idén Cannes-ban egy eddig nem létező progra­mot is beiktatnak: a filmisko­lások alkotásait, a majdani rendezők tanulmányfilmjeit tekinthetik meg az érdeklő­dők. Túl a életmű-bemutató­kon — versenyen kívül, éjsza­ka — nyolc további filmet is vetítenek majd. A fesztivál első — ugyan­csak versenyen kívüli — be­mutatója a Mike Nichols ren­dezte Primary Colors lesz, John Travoltával és Emma Thompsonnal a főszerepben. A film nagy európai ünnepét május 24-én a Jean Renovál készült Godzilla, Roland Em­merich rendező műve zárja. S bár mindkét film amerikai, Cannes-ban emlékeztetnek: mindegyik rendezője német származású. Babaház Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — A Matúra Klasszi­kusok évek óta nagy hasz­nára van az érettségire ké­szülő diákoknak és tanára­iknak egyaránt. Jelen eset­ben Kunos Ignác értő és ér­zékeny fordításában látott napvilágot Henrik Ibsen két csodálatos drámája a Baba­ház és A vadkacsa. 1878 szeptemberének végén Ib­sen elhagyta Németorszá­got, ahol több mint tíz évig élt, és Münchenből vissza­költözött Rómába. Itt je­gyezte fel naplójába a Ba­baház témavázlatát. A Ba­baház főhősnője az első nők köze tartozik a világi­rodalomban, akik megpró­bálkoztak az egyenjogúság­gal. Ebben a szándékában a férje nem támogatta, dehát még sok időnek kell eltel­nie ahhoz, hogy a küzdelem eredménnyel járjon. Ibsen a darabot 1879-ben írta. _ KULTÚRA _ enyészetébe bújó párhuzamos vonalai jelzik a diszharmónia iránti vonzalmát. Noha az el­készült kép az egész törekvé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents