Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

1998. április 7., kedd MINDENFELŐL Osztozni a meghurcolásban A botladozó demokrácia kor­szakát éljük. Épp ezért elné­zőbb az ember, ha egyszer- másszor avatatlan, hozzá nem értő kézzel nyúlnak az emberi egyéniség kényes, ám egyre terebélyesedő fájához, igazí­tás, gyógyítás helyett sebet ejt­ve rajta. De ami az elmúlt na­pokban történt, azt már nem lehet szó nélkül hagyni, hiszen az nem csupán a jóízlés határát lépi át, hanem egyenesen föl­háborító. Arról a tizenhárom éves kis­lány esetéről van szó, amely az elmúlt hét nagy szenzációja volt. A hírcsokrok élén mindig ez a kérdés állt, és ahogy a népnyelv találóan fogalmaz, még a vízcsapból is ez a hír folyt. Már azt vártuk, mikor jelenti be a tévé, hogy egyenes adásban fogja közvetíteni a kislány abortuszát. Ez most még elmaradt, de talán majd legközelebb. Ami késik, nem múlik! Én roppant ízléstelen­nek, visszataszítónak tartot­tam azt a tülekedést, ahogyan az újságírók, riporterek pró­báltak a lerágott csonton még valami ehető falatot találni. Meg áztál az a csámcsogás! Nekem először is a bibliai házasságtörő asszony történe­tét juttatta eszembe, akit Mó­zesre hivatkozva akartak meg­kövezni házasságtörésért. „Aki büntetlen közületek, az dobjon rá először követ!” — mondta az érkező Jézus a lin­cselésre várakozóknak. Rövid idő múlva már csak ketten ma­radtak az asszonnyal. Vajon az emberi léleken átgázoló szen­zációhajhászás nem érdemel­né meg annyira a közvéle­mény fegyelmét, mint egy ka­maszlány teherbe esése? Nagyobb bűnt követett el ez a kislány, mint azok, akikben nem volt annyi tisztelet, belá­tás, hogy ne tegyenek tönkre talán egész életére egy gyer­meket? Nekem fájt a család szégyene is, ma is előttem van a lány bátyjának tekintete, amelyről szinte sugázott a ké­rés, könyörgés, hogy legyen már vége. Aztán az is megfogalmazó­dott bennem, hogy miért nem a magzat apjáéi esik szó in­kább. Ha az felnőtt férfi volt, liliomtiprást követett el. De ha hasonló korú, mint a kislány, akkor is osztoznia kellene neki a meghurcolásban. Pedagógus vagyok. Szá­momra szentebb a gyermeki egyéniség sérthetetlensége a felnőttekénél, hiszen ők ke­vésbé tudják megvédeni ma­gukat. Ezért okozott nekem valóságos lelki kínt ennek a gyermeklánynak (és családjá­nak) a pokoljárása. Mikor gyógyulnak be azok az óriási lelki sebek, amiket az emberi egyéniséget semmibe vevők ütöttek? Apáti Lajos, Tiszavasvári Bankrablás Tiszapalkonva (MTI) — Néhány perccel a hétfő reggeli nyitás után kirabol­ták a tiszapalkonyai taka­rékpénztárat. Egy férfi, fe­jén fekete sapkával, kezé­ben fegyvernek látszó tággyal lépett be a helyi takarékszövetkezet fiókjá­ba; arra kényszerítette az ott dolgozó két nőt, hogy nyissa ki a trezort. A rabló a páncélszekrény tartalmát — mintegy 140 ezer forin­tot — felmarkolva kiro­hant az utcára és eltűnt. A tiszaújvárosi rendőrök a bejelentést követően rö­vid időn belül megkezdték az ügy vizsgálatát. Balázs Attila felvétele Kőlaposiak gyűrűjében a postakocsi HIRDETÉS Abban az esetben ha sok a monda lebeszélhet minket m m W a féléről. Mert ha most a vételár teljes befizetésével Beneton Sigma mebüteietont vásáréi netté 39.900 Ft-ért vagy a vételét Mének befizetésével nettó 19.950 Ft-ert (12 havi kamat- ás kezaiesi költségmentes résziéin), akkor a többi már csak attól függ, hogy őrt mennyit beszél: A vételár felit havi MHÍ2M0 Ft beszélgetési díj ftMf 12 résziemen ietetefimamaijai 9a pedig azzal Is számot, hogy a netté 29.000 Ft-es rendszetbeiepési dijat elengedjük, beszélgetéseihez a legkedvezőbb mobtpercdijakat bbtosdjtdi éskásztmelnkhaz 3 év garanciát adunk, akkor máris hides lehet benne, hogy megéri lebeszélni minket a fahrig, tüaéásal most a legújabb Matton m 2450-es mobmeltfon áréból is | letefoaálhat 3.000 Ft-otl Amennyiben . ugyanis hívásainak dga meghaladja a havi ■ nettó 2.000 Ft-ét, akkar az e fóiótti részt 3 hónapon át nettó 1.000 Ft-ig Jóváírjuk | P ömekl Az akció március 16-tól áprids j 24-/0 érvényes, vagy anúg a készlet tart I Hagyte^esrtményü, valamint Benefon City vagy Hekla 150-as készülékkel rendehteze ekdbetäktknek kettős emzetei kedvezményi rgm. Részletes feltételekért hívja: 06-80-450-450-ei! • Internet cím: www.westel.hu «'ESTE!. IRODA: Nurqpháza, 44110 S/afvov út 2-4., Tel.: 42,414422. 60/415-200 KÉRÉSÉRE ÜZLET KÖTŐNK FELKERES! ÖNT: Baráth Zsolt Tel. SW3OM0« • Kasa» Karoly Tel.. 60/3Ü6-ÍÍ76 »ESTEI. FORGALMAZOK: WIR MOBIL.FAST KFT., NYÍREGYHÁZ A. 4400 Rákóczi fit t. Tel.. 60/4844)80 . NYIRMÖ- BtL-EA.ST KFT.. KISVÁRBA. 460U Krocsai Manón fit3,. lét.: 60/456-066 - CA.VT&t-EASf KFT. MÁTÉSZALKA. 4700 Kálvint«- 7.. TtL: 44/5004.18,60/327 8.56 Rákmeg­előzés? Budapest (MTI) — Egy ed­dig emlőrák utókezelésére használt gyógyszer megelő­zésként alkalmazva mintegy felére csökkenti az emlőrák előfordulását a veszélyezte­tettnek tekintett nők körében —jelentette az AP hírügynök­ség a Philadelphia Inquirer cí­mű lapra hivatkozva. Igaz, hogy ugyanez a gyógyszer megháromszorozza például a méhrák veszélyét és jelentő­sen növeli a vérrögök keletke­zésének lehetőségét is. Az amerikai rákkutató prog­ramokat koordináló Nemzeti Rák Intézet (National Cancer Institute eddigi legátfogóbb rákmegelőzési vizsgálatában 13 ezer nőt kísértek figyelem­mel hat éven át. Számítógép jelölte ki, hogy a családi elő­történet, netán a kor, illetve a mellben jelentkező csomók miatt veszélyeztetettnek te­kinthető nők közül öt éven át ki szedjen az Egyesült Álla­mokban Tamoxifen néven for­galmazott gyógyszert, illetve hatóanyag nélküli tablettákat. A tamoxifennel kezelt nők közül minden 236, a placebó- val kezeltek közül minden 130 betegedett meg emlőrákban. Ugyanakkor a Tamoxifent szedők körében megnöveke­dett a méhrák és a vérrögösö- dés veszélye, de messze nem olyan mértékben, amennyire elterjedt az emlőrák. A lapjelentés nyomán a vizsgálatról beszámoló, szer­dára tervezett sajtótájékoztatót előre hozták hétfőre — közép­európai idő szerint éjszakára. A vizsgálatot etikai okokból a tervezettnél előbb állították le. amint egyértelművé vált a gyógyszer megelőző hatása. Lapszerkesztő külügyminiszter A magyar históriának azért vannak humoros mozzanatai is. Ezek egy része személyekhez kap­csolódik, ha nem is törté­nelemformáló módon. Ilyen volt dr. Lévay Fe­renc is. Ismeretes, hogy az I. világ­háború idején sok ezer oszt­rák-magyar monarchiabeli katona került orosz hadi­fogságba. Ezeket zömmel a távol-keleti hadifogolytá­borokba koncentrálták. Ilyen tábor volt az Amur mellékfolyójának, az Usszuri partján létrehozott krasznaja-rjécskai láger is. A tiszti láger 3 fő épület­részből állt, a VI. és VII. pavilonból és az V.-ből (Bauberzik), a törzstiszti, ún. stráfpavilonból. A tá­borba került plennik ösztö­nös kulturális élniakarása megnyilvánult abban is, hogy kézzel írott és sokszo­rosított újságokat szerkesz­tettek. Négy oldalból Ilyen volt a VII. pavilonban megjelenő Magyarország (Fábián Béla emlékezése szerint Szabadság) című röplap is, amit dr. Lévay Ferenc egészében maga írt. Négy oldalból állt egy- egy szám, egyik nap ma­gyarul írta, másik nap né­metül, majd franciául és an­golul. Ezt a lapot felolvas­ták a barakkokban, sokat derültek rajta, mert pl. volt egy ilyen című vezércikke: „Figyelmeztetjük Poinca- rét!” Köztudomású, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszer­ződés ratifikációs okmá­nyainak kicserélése után (1921) kellett volna meg­történni az Ausztriának ítélt Nyugat-Magyarország át­adásának. Sopron kivételé­vel a reguláris csapatok el is hagyták Nyugat-Magyaror- szágot. Ezután — a kor­mány hallgatólagos jóváha­gyásával — tiszti különít­mények vonultak be Pró- nay, Héjjas és Friedrich ve­zetésével. Ezek 1921. au­gusztus 28-án Pinkafőnél, Királyhidánál és Ágfalvá- nál megakadályozták, hogy az osztrák csendőrség átve­gye a területet. (4350 négy­zetkilométer.) A Sopronban székelő Szövetséges Katonai Ellen­őrző Bizottság jegyzékei végül arra késztették a kor­mányt, hogy legalább for­mailag intézkedjék; Sigray Antalt, a terület kormány­biztosát utasították a helyi ellenállás (azaz a bandaak­ciók) felszámolására. Héj­jas Istvánt, a rongyosgár­disták parancsnokát köte­lezték a gárda feloszlatásá­ra, Friedrichet a fővárosba rendelték, Prónayt elbocsá­tották a hadsereg köteléké­ből. (Ugyanis Prónay báty­jának egy adósát a Nádor- kaszárnya pincéjébe zárta és megkínozta, ez ügyben nemzetgyűlési interpelláció is történt.) És ekkor meg­történt az, amire legfeljebb titokban mertek egyesek gondolni. Prónayék „kiki­áltják” a Lajtabánságot ok­tóber első napjaiban. Helyszíni kinevezés Felsőőröd kihirdetik, Lajta- bánság elszakad Magyaror­szágtól, nem veti alá magát a békeszerződés rendelke­zésének, önálló, független államként kíván élni. A „bán” (Prónay Pál) a hely­színen kinevezi az ideigle­nes kormányzótanácsot. Elnök és a vallásügyek előadója Hir György had­nagy. Belügyi előadó Bár­dos Béla százados. A kül­ügyi és igazságügyi előadó — a már Krasznaja-Rjécs- káról ismerős, Poincarét fe­nyegető dr. Lévay Ferenc tartalékos hadnagy, civil­ben ügyvéd. Tehát ő lett a „külügyminiszter”. Missuray Krug Lajos írta le könyvében (A nyugatma­gyarországi felkelés — Sopron, 1936.) a követke­zőket: „Épp beléptem Laj- tabánság külügyminisztéri­umába, Takács Gyula fel­kelőszázados, Czikátriász és Tüköry Dénes felkelő­hadnagyok kíséretében, amikor látjuk ám, hogy Laj- tabánság külügyminisztere: Lávay Ferenc dr. — békés civiléletben ügyvéd — le­velet ír. Első és utolsó Levelet ír Bethlen István gróf címére! (Talán azt is meg kellene jegyeznünk, hogy az egész „külügymi­nisztérium" egy kecskelábú asztalból állott.) Akaratla­nul odapillantottam az ár­kus papírra. A megszólítás így hang­zott: „Kedves Kolléga Úr!) Talán még idetartozik az is, hogy november 3-án jelent meg Felsőőrött a Lajtabán- ság c. felkelő újság első és egyben utolsó száma. Fő- szerkesztője: Mersenyei Lévay Ferenc dr. volt... Nyéki Károly, Mátészalka Jönnek a kamarák Világkongresszus lesz Budapesten Párizs (MTI) — A világ 130 nemzeti kereskedelmi és iparkamaráját tömörítő, párizsi székhelyű Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara Tanácsa hétfőn úgy döntött, következő, 2000-ben tar­tandó kongresszusát Buda­pesten rendezi meg. AZ ICC erről egyhangúlag döntött, elfogadva Zolnay Lajosnak, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara el­nökének meghívását — ér­tesült a döntésről hétfőn az MTI. Az ICC kongresszusán rendszeresen több száz meghatározó gazdasági po­zíciót betöltő vezető, mun­káltató vesz részt rendsze­resen, s vendégként vezető hatalmak gazdasági és pénzügyminisztereit, köz- gazdasági szaktekintélye­ket. valamint kiemelt nem­zetközi szervezetek magas­beosztású képviselőit hív­ják meg. A háromévenkénti ICC-kongresszusok küzül a legutóbbit tavaly Sanghaj­ban tartották. Kelet-Maovarorszao 71 -VM

Next

/
Thumbnails
Contents