Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-06 / 81. szám
1998. április 6., hétfő KÖTETLENÜL Kelet-Magyaiország 9 Vidéken is van színház Kávéházban Pregitzer Fruzsinával és Varjú Olgával A törzsasztal: Varjú Olga, Pregitzer Fruzsina és Nagy István Attila Clinton örül Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Az Omnia Kávészalon KM Törzsasztalánál pénteken délután a Móricz Zsigmond Színház két népszerű művésznője vallott 'a színészetről, az életről, s arról, hogy színház nélkül mindketten nehezen tudnák már elképzelni az életüket. Pregitzer Fruzsina 1990 tavaszán felmondta szerződését a Nemzeti Színházban. Még nem tudta mi fog vele történni, amikor Schlanger András szerződést kínált neki. — Volt egy ács barátom akkoriban, aki azt mondta: minden kérdést feltettél magadnak? Akkor hirtelen megértettem, hogy nem feltétlenül Budapesten kell folytatni a pályát, mert vannak vidéken is színházak! Igent mondtam Schlanger felkérésére. De előtte erőt gyűjtöttem Erdélyben. Verseket vittem magammal, s azt a hitet, hogy szükség van arra, amit csinálok. Nem csalódtam, mert valóban feltöltődve, egy kicsit megerősödve érkeztem a Móricz Zsigmond Színházba. O A társulat századik bemutatójában, Szép Ernő Patika című darabjában játszott. Nem jutott eszébe sohasem, hogy nyolc év után váltani kellene? — Ahol jól érzi magát az ember, onnan nem megy el. O Varjú Olga hogyan került Nyíregyházára ? — Nyolcvannégyben végeztem a főiskolán. Az osztály fele úgy döntött, hogy enged Léner Péter hívásának, s lejön a színházba. Nagyon jól éreztük magunkat, de én négy év után hirtelen azt éreztem, hogy odébb kellene állni. Családegyesítő program keretében Kaposvárra kerültem, mivel a férjem ott dolgozott. Három évig maradtam, majd Miskolcon két évadot töltöttem. Jövőre lesz öt éve, hogy ismét Nyíregyházán élek. Kedvesen fogadtak, nem volt semmi piobléma. Inkább azt nem értettem, hogy miért mentem el öt évvel azelőtt. O Vannak-e valamilyen egyéni módszereik a szereptanulásra? Fruzsina: — Amit nem szívesen csinálok, azt elég lassan tanulom meg, amit viszont kedvelek, azt pillanatok alatt megjegyzem. Olga: — Én inkább olvasgatom a szerepet. Csak annyira tanulom meg, hogy a súgó segítségével a próbák során tudjak dolgozni. Aztán lassanként megtanulom. O Mennyit engednek magukból a szerepekbe? Olga: — Minden egyes emberben megvan minden karakter, csak azokat a vonásokat kell felerősíteni, amelyek Varjú Olga szükségesek. Voltam már olyan helyzetben, megéltem már ahhoz hasonlót. Erre a tapasztalatra szükség van, mert a mások fejével az ember nem tud gondolkodni. OVisszahat-e a szerep a színészre? Fruzsina: — Sokszor azt érzem, hogy a játszandó figura leleményesebb, mint én. Jó lenne, ha én is olyan lehetnék. Az életben azonban mások a körülmények. Olga: — Észrevettem, hogy akkor kapok meg egy szerepet, amikor egy problémakör megoldás után kiabál. Például. Az apámmal való viszonyomat nem tisztáztam még eléggé. Aztán megkaptam a Naplemente című darabban azt a szerepet, amelyben egy olyan lányt alakítok, aki az apjához rendkívüli módon kötődik. S most kénytelen vagyok azon töprengeni, hogyan van ez az érzés az én személyes életemben? O A Szomszédok című tévésorozatban Pregitzer Fuzsina gyakran áll a kamera elé. Melyik nehezebb: a tévé vagy a színház? — A tévé másként nehéz. De szakmailag frissességet ad, mert a színházi munkám mellett mást is csinálhatok. Azért is jó, mert egy kicsit a vidéki színészre irányítja a figyelmet. O Varjú Olgát legutóbb A rózsa vérében láthattuk. A hangját viszont nem hallottuk. Miért? — Olyan gyorsan kellett a filmet készíteni, hogy arra már sem idő, sem pénz nem volt, hogy az utószinkront én csináljam meg. Ő Hogyan készülnek az esti előadásra? Fruzsina: — Amikor Nórát játszottam, akkor úgy feküdtem le, hogy másnap Nóraként ébredjek. Ha a Mágnás Miskában játszom, akkor nem ebédelek. mert sokat kell táncolni, s tele hassal nem lehet. Olga: — Szerepe válogatja. O Mindketten feleségek is. Hogyan alakítják a háziasszony szerepét? Olga: — Attól függ, hogy milyen gyakran és milyen folyamatosan kell alakítani. Ha hónapokig kellene csinálni, akkor az nem lenne jó. Fruzsina: — A bemutatók előtt nagy a zűrzavar. Még szerencse, hogy van az embernek egy párja, aki ilyenkor bevásárol vagy éppen megfőz. O Közeledik a húsvét. Hogyan ünnepelnek? Fruzsina: — Valószínű, hogy nekivágunk az országnak, s felkeressük a rokonainkat, akiket egész évben elhanyagoltunk. Olga: — A férjem szülei a Börzsönyben laknak, az ilyenkor a mi bázisunk. Nagyon szép a környezet, jó a levegő. Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök véleménye szerint elsősorban az ország javát szolgálja, hogy a Little Rock-i körzeti bíróság a héten elutasította a vele szemben szexuális zaklatás címén indított kártérítési keresetet, amelyet Paula Jones kezdeményezett. A Time magazinnak nyilatkozva azzal indokolta álláspontját, hogy az eljárás lezárultával jobban odafigyelhet elnöki munkájára, amelynek elvégzésére megválasztották. A hetilap legújabb számában kifejtette, hogy magánemberként annak örült volna leginkább, ha a bírósági tárgyalást megtartják, mert akkor lehetőséget kapott volna ártatlanságának bizonyítására, tisztázva a nevét. Paula Jones 1995-ben perelte be Clintont azon az alapon, hogy szexuálisan zaklatta őt, és megsértette emberi jogait. Eredetileg hétszázezer dolláros fájdalomdíjat és nyilvános bocsánatkérést követelt, később azonban kétmillió dollárra növelte az esetleges kártérítési megállapodás összegét. Az elnök kezdettől fogva tagadta, hogy valaha is dolga lett volna Jones-szal. ügyvédje útján töbször kezdeményezte a kereset elutasítását arra hivatkozva, hogy a beadvány gyenge lábakon áll, a felperest pedig elsősorban anyagi haszon- szerzés és politikai motiváció sarkallja. Susan Webber Wright bírónő a hét közepén az eljárást beszüntető ítéletében úgy vélekedett, hogy Paula Jones nem tudta elégséges bizonyítékokkal alátámasztani a vádját, következésképpen nem lát valós alapot az ügy folytatására. A világ leghosszabb függőhídját nyitották meg vasárnap a forgalom előtt. A 89 méter híján 4 kilométeres híd két japán várost, Akashit és Köbét köti össze AP-felvétel Rekord az olasz lottón Róma (MTI) — A legfiatalabb olasz lottójáték, a tavaly decemberben elindított Superenalotto ismét átírta az olasz szerencsejátékokon elért nyeremények rekordlistáját: a szombat esti lottóhúzások után több mint 14,5 milliárd lírával lett gazdagabb az egyetlen telitalálatos szelvényt kitöltő fogadó. A Superenalottónak alig néhány hónap elegendőnek bizonyult arra, hogy a legnépszerűbb játék legyen. A siker titka rendkívül egyszerű: az eltelt nem egészen öt hónap alatt az eddigi öt legnagyobb összegű nyereményt produkálta Itáliában. A rekordlistát több mint két évig a Totógól játékon 1995 decemberében elért 7,7 milliárd lírás nyeremény vezette, de idén januártól az új lottójáték mindent felülmúló nyeremény- özönnel árasztotta el az olaszokat. Január közepén azonnal egy 12,9 milliárd lírás főnyereménnyel mutatkozott be, majd ezt követte három, egyenként 8 milliárd lírát meghaladó nyeremény. Az új játék a helyi lottók sajátos kombinációja. A fogadóknak a 90 számból álló szelvényen hat számot kell eltalálniuk: hat olasz város (Bari, Firenze, Milánó, Nápoly, Palermo és Róma) helyi lottóinak elsőként kihúzott számát. Ezt egészíti ki a jackpot, amely a velencei lottó első nyertes száma. Az olaszok közismerten imádják a szerencsejátékokat. Tavaly 21,3 billió lírát költöttek a fogadásokra, 2,16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Superenalotto eddigi szédületes sikere láttán a kincstár nyugodt lehet, hogy a fogadásokból származó bevétele az idén is növekedni fog. A szociológusok pedig már egyenesen arról beszélnek, hogy az új játék divat lett, ami ledönti az eddigi társadalmi határokat: a Superenalotto meghódította a felsőbb osztályokat is, amelyeknek tagjai eddig a pómép örömének tartották a lottót. Az érdeklődő közönség Elek Emil felvételei Pregitzer Fruzsina
