Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

1998. április 6., hétfő HATTER Az elveszített föld Tüneti kezelésként nyolcvan munkahely fél évre • Összekötő út Encsencsi csendélet Györke László Encsencs (KM) — Vélemé­nyem szerint a köz- és köz­hasznú munka nem igazán jó, csak kényszermegoldás, elodázza, sőt, kijelentem: in­kább növeli a bajt — mond­ja dr. Bihari Károly, En­csencs jegyzője. — Valódi munkahelyek kellenének. Az önkormányzat viszont nem teremhet munkahelyeket, legfeljebb annyit tehet, hogy adókedvezményt nyújt a kezdő vállalkozásoknak, fo­gadókészséget teremt a fog­lalkoztató szervezeteknek. A bajok, gondok sokkal mé­lyebb gyökérnek és nem is ti­pikusan encsencsiek. A köz­ség aktív korú lakosságának fele munkanélküli. Ugyanak­kor a regisztrált munkanélkü­liek száma alacsony, ugyanis sokan nem vétetik magukat nyilvántartásba. Egy kft. mű­ködött korábban a településen, de csődöt jelentett. Úgy, hogy még az önkormányzatnak is adósa maradt. Tehette, mert a jogi szabályozás átjárható, ki­játszható. Élnek is vele... Nyugvóponton A földtulajdon-viszonyok nagyjából nyugvópontra jutot­tak, bár akadnak furcsaságok. Az egyik, hogy jó néhányan elkótyavetyélték a kárpótlási jegyüket, vagy „bagóért” elad­ták a részaránytulajdonukat. Lévén a településen nem cse­kély számú halmozottan hátrá­nyos helyzetű család, azt hi­hetnénk, hogy szociális föld­program működik megsegíté­sük érdekében. Csakhogy ez a program azokért van, akiknek nincs, nem is volt földjük. Itt pedig úgy váltak nincstelenné, hogy saját maguk alól adták el a földet. Az is furcsa volt, hogy 150 hektárnyi önkormányzati föld­területet úgymond „elvitt” a kárpótlás. Paradoxon: ahhoz, hogy erdőtelepítés céljából közmunkára pályázhasson az önkormányzat, vásárolniuk kellett földet. Erről már Szed- lár János polgármester beszél. Ezzel tizennyolc embernek te­remtettek ideiglenesen mun­kalehetőséget. Új feladat A felajánlott közhasznú, illet­ve közmunkát a legtöbben — jobb híján — elfogadják. Má­sok viszont — többnyire egészségi állapotukra hivat­kozva — visszautasítják. Azt nem veszik számításba, hogy ezzel kiesnek a jövedelempót­ló támogatásban részesülők köréből, magából a munkaerő­piaci rendszerből. Igaz, ami igaz, a felajánlott bér nem túl sok, de a jövede­lempótló támogatásnál min­denképpen több. Jelentősége nem is annyira ebben rejlik, ha­nem abban, hogy aki vállalja a munkát, felszínen maradhat. Az eddig elmondottakból A szerző felvétele nem nehéz levonni a követ­keztetést: a legnagyobb gond maga a megélhetés errefelé (is). Jelenleg mintegy 150- 160 embernek fizetnek jöve­delempótló támogatást. Ta­valy a 2100 lakosú településen mintegy 30 millió forintot köl­töttek szociális feladatokra. Ez az idén minden bizonnyal több lesz, hiszen új feladatként a gyermekvédelmi támogatás önkormányzatra eső részét is biztosítani kell. A helybeli jö­vedelmek nagyságát jól il­lusztrálja, hogy a gyerekeknek legalább 90-95 százaléka jo­gosult gyermekvédelmi támo­gatásra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 250 csa­lád esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 13 700 forintot. — A tényekről beszéltünk, nem panaszkodni akarunk — mondja Szedlár János. — A költségvetésünknek háromne­gyede az intézmények működ­tetésére megy el, de a fejlesz­tésről nem mondhatunk le. Egy összekötő út építését szeret­nénk megvalósítani Encsencs és Nyírbogát között, amely a megyeszékhelyre vezető utat jelentősen lerövidítené. Építés, bővítés — Ez nemcsak az ingázók szempontjából fontos, sőt, in­kább azért, hogy gyorsabban érkezzen a településre a men­tő, a tűzoltó. Ezenkívül óvodát szeretnénk építeni, az iskolát bővíteni. Kétszáz helyett bankjegy Budapest (MTI) — Azon­nali hatállyal bevonták a hét végén a 200 forintos érmét, amelynek helyét a fizetési forgalomban má­jus 1-től az új 200 forin­tos bankjegy veszi át — jelentette be Török László, a Magyar Nemze­ti Bank ügyvezető igazga­tója. A jegybank az azonnali ha­tályú érmebevonást az ezüst világpiaci árának je­lentős emelkedésével indo­kolta. Ennek következté­ben ugyanis a 200 forintos érmék alapanyagának érté­ke meghaladja azok cím­letértékét. Év végéig a jegybank ki­vonja a forgalomból a sár­garéz-nikkel alapanyagú nagyméretű százforintos érméket is, és megkezdik az ezer-, ötszáz- és ötezer forintos bankjegyek'cseré­jét. Csökkenő árak Budapest (MTI) — Összességében 0,7 száza­lékkal csökkentek február­ban a mezőgazdasági ter­melői árak. Ennek ellenére az előző év februárjához képest az agrár termelői árak átlagosan 10,5 száza­lékos emelkedéséről tájé­koztat a Központi Statiszti­kai Hivatal legfrissebb je­lentése. A februári árcsökkenés a növényi termékeknél 0,4 százalékos, az élő állatok és állati termékek esetében pedig 1,1 százalékos volt. Az előző év februárjához képest a növényi termékek termelői árai 2, az élő álla­tok és állati termékeké 23,1 százalékkal emelked­tek. Az élő állatok árszínvo­nala a vágójuh kivételével emelkedett februárban. A legnagyobb mértékben, 7,2 százalékkal a vágómarha ára nőtt. A tyúktojás ára vi­szont 17 százalékkal volt alacsonyabb mint január­ban. A z irigység, a gyanú, a szokatlan hajviselet miatt kelt szárnyra a városközeli faluban. Az em­berek összesúgtak az alvége- si Kovácsék háta mögött az alig két és fél ezer lakosú te­lepülésen. Valami furcsa tör­ténik az alvégesi Kovács csa­láddal. Köztudottan szerény keresetű emberek, mégis egy idő óta hétről hétre bejárnak a városi fodrászhoz. Es min­dig újabb és újabb, divatos frizurával térnek haza. Még a nagymama, Erzsiké néni is felgöndörített hajjal, a tévé­ben látott divatos frizurával szállt le a buszról a minap. — Ne tudom miből telik Kovácséknak a városi fodrá­szatra. Ráadásul újabban már hetenként váltogatják a frizurájukat — így találgat­tak az emberek a boltban. ahol a helyi közélet zajlik. A boltos még hozzátette, itt ugyan nem nagyon költekez­nek, a parizer a legkedve­sebb eledelük, fillérre kiszá­mítják a kiadásokat. a gazdagságnak. Csak a fri­zura. — Nem röstell vénségére olyan frizurát csináltatni, mint tévébeli dámáknak a fil­mekben. Hát való ez? Aztán Irigyelt frizura Sajnos az alvégesi Ko­vács család nem nagyon igyekezett, hogy a gyanút eloszlassa. Néhány hete, vagy inkább hónapja, mintha kerülnék is az embereket. Mintha valami titkuk lenne, amit maguk is nehezen visel­nek, de nem akarják megosz­tani senkivel. Némelyek már egy váratlan örökségre is gondoltak, mások azt rebes­gették, biztosan nyertek a lot­tón. De a ruhájukon, a külse­jükön semmi jelét nem látják gondol egyet, a másik héten majdnem kopaszra nyíratja a haját, mint a tinédzserek. De a férje is megbolondult, az is olyan fejjel jár mostanában, mintha egy képeslapból lé­pett volna ki. Már ne is be­széljünk a nagyfiúról, akinek vörösre van festve a haja — röpködtek a megjegyzések. Néhányan talán élőben is szóvátették nemtetszésüket, de az alvégesi Kovácsék őrizték a titkot. Ez mégjob- ban bőszítette a falubeliket. Aztán végre megnyugodott a helyi közvélemény. Az egyik napon kinyitották az újságot és mit látnak, fod­rásztanulók vizsgáját örökí­tette meg a fotóriporter. A szövegből az is kiderül, a vizsgára készülő leendő haj­szobrászok elsősorban a szü­lők, nagyszülők, a családta­gok fején gyakorolják a mes­terséget. Elvégre, ha valami mégsem sikerül olyan jól, a családban marad. A képen ott volt az idős Kovácsné, a nagymama is, akinek az uno­kája készítette a szokatlan vizsgafrizurát. Ötöst is ka­pott rá. A zóta a Kovács család újmódi ragadvány­névvel lett gazda­gabb. így emlegetik őket, a Frizurás Kovácsék. Sprechen Sie...? I smerik a viccet? Két rendőr mellett megáll egy nyu­gati autó, s a vezető megkérdezi: Sprechen Sie Deutsch? A rendőrök összenéznek, nem értik. A nyu­gati úr tovább kérdez: Do you speak English? Vállvonoga- tás. Parlez-vous fran^ais? Gavaritye po-russzki? í habla usted espanol? Semmi válasz. A nyugati úr vár még egy kicsit, majd feltekeri az autó ablakát és elhajt. A rendőrök még utánanéznek, s azt mondja az egyik: Látod komám, mennyi nyelvet tud ez az úr, mégsem ér vele semmit sem. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. Közhely­ként hangzik, de nagyon igaz. Szerencsére nálunk is egyre többen vannak, akik legalább egy idegen nyelvet beszél­nek, a fiatalok közül pedig sokan már két-három nyelvet is beszélnek, tanulnak. Persze más a mai középiskolások ese­tében a motiváció, mint mondjuk a húsz, vagy még inkább a harminc évvel ezelőtt gimnáziumba járóknál. Ez persze nem ment fel senkit sem az alól, hogy akár negyvenévesen is elkezdjen idegen nyelvet tanulni. Mert motivációnak te­kinthetjük napjainkban a középgeneráció esetében az egy­re szaporodó külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, a nyi­tott határokat, az óriási idegenforgalmat, az uniós csatla­kozásról nem is beszélve. Megváltozott a nyelvtanítás rendszere és módszere ha­zánkban. Ma egy középiskolában heti öt órában tanítják az angolt, németet, olaszt, franciát és más nyelveket. Egy kis rásegítés, szorgalom és kitartás után pedig irány a Rigó ut­ca: érettségiig elérhető a középfokú nyelvvizsga. Eddig monopóliuma volt az egyetlen, budapesti központnak, csak ők szervezhettek nyelvvizsgáztatást. Éppen ezért sok volt a panasz, sokan elfogultsággal vádolták az intéz­ményt. A múlt héten elfogadott nyelvvizsgarendelet sze­rint megszűnik az egyeduralom, s a jövőben bármely in­tézmény szervezhet nyelvvizsgát, ha az akkreditáló testü­let jóváhagyja működését. Rajta hát fiatalok és idősebbek! Most már nem lehet ki­fogás, felemelkedtek a sorompók, csak rajtunk múlik. Élni kell a felkínált lehetőséggel. Sipos Béla Tábla Ferter János karikatúrája Gyorsított a vasút Nyíregyháza (KM) — Az év első két honájához hasonlóan márciusban még tovább növekedett a MÁV szállítási teljesítménye. A harmadik hónapban 550 ezer tonnával szállított többet a vasúttársaság, mint tavaly ilyenkor és mint­egy 7 százalékkal a terve­zett mennyiséget is megha­ladta. Az első negyedévi adatok alapján a belföldi forgalom 260 ezer tonnával, (6,8 szá­zalékkal) az export forga­lomban 850 ezer (44 száza­lékkal), az import forga­lomban 150 ezer tonnával (20 százalékkal) nőtt a tel­jesítménye a múlt év azo­nos időszakához képest. Összességében majdnem 1,5 millió tonna áruval szál­lított többet a MÁV, ami tervezettnél 7 százalékkal több. Az idén gyorsabb lett az árutovábbítás is. Ez annak a következménye, hogy a ko­csiforduló idő általában 15 százalékkal, a rakott kocsik fordulási ideje 10 százalék­kal javult. A vasúttársaság nemzetközi teherkocsigaz­dálkodásának javulását mu­tatja, hogy 1998 első három hónapjában 51 ezer MÁV- kocsival több tartózkodott külföldön, mint tavaly ez időszak alatt, amikor ez többlet kocsibért jelentett. Pontosabbak lettek 1998- ban a személyszállító vona­tok is: 97,2 százalékuk me­netrend szerint közlekedett, ami a múlt év hasonló idő­szakában mért adatokhoz képest 2,4 százalékos javu­lást jelent. Kerékpárút épülhet Baktalórántháza (KM ­Ny. Zs.) — Az idei év leg­nagyobb beruházásának ki­vitelezőjéről dönt április 7- én, kedden Baktalórántháza Város Önkormányzata, vagyis eldől: ki építheti meg a közel 40 millió forin­tos költséggel tervezett ke­rékpárutat. A képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén aktu­ális kérdésekkel foglalko­zott, de a Dégenfeld-kas- tély tulajdonjogának rende­zését állandó jelleggel napi­renden tartják képviselők. A kormány és a megyei ön- kormányzat (a helybéli pol­gárok által erősen vitatott) döntését a megyei közgyű­lés áprilisi ülésén ismétel­ten megvitatja.

Next

/
Thumbnails
Contents