Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
. „Thomas Mann antifasiszta író. Bár ő is német, de nem tud f Hitlerrel együttélni. Művei ráérősen hosszúak. A Mario és ] a varázsló cselekménye lassan jut el a tetőpontig, amiről az ?író tehet. Családja olaszországi üdüléséről a lehető legrész- il-letesebben beszél. Az egyik ilyen epizód, amikor az író kissrácai szamárköhögnek. A szintén abban a szállodában szállásoló királyi pár félti saját gyerekeit, mert azt hiszik, a fertőzés hallás útján is terjed. Ezért a hotel szolgalelkű menedzsere a Mann famíliát egy mellékhelyiségbe költözteti.” „Aranyköpések” gyűjteménye Hallás útján terjed E mulatságos sorokat a Kancsal múzsa; irodalom - diákszájon címmel, a debreceni Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szociális Szakképző Intézet március 23-án megnyílt kiállításán olvashatták az érdeklődők. A Molnár Sándor grafikáival illusztrált, páratlan kollekció S. Varjú Annának, az intézmény - ma már nyugdíjas - magyar-orosz szakos pedagógusának 30 éves gyűjtőmunkáját dicséri. A tárlatra a diákoknak az irodalmi tanulmányaik kapcsán ejtett bakijait rendezte egybe, számtalan más alkotó mellett Homérosz, Ajtmatov és Shakespeare műveivel illusztrálva. A tanárnő a több ezer példát csokorba kötő anyagot tanítványai szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikor jegyezte föl. Az „elszólások” irodalmi, nyelvtani, történelmi vagy akár hétköznapi jellegűek, hiszen a gyerekek által írt önéletrajzoktól kezdve bármiből bőségesen meríthetett. A hatalmas példatárt korszakok, illetve írók, költők szerint csoportosította, és időrendi sorrendbe is állította. Aranymondás-gyűjteményé- ből már háromszor közölt szemelvényeket az Édes anyanyelvűnk című folyóirat. A komoly szakmai elemzéssel kiegészített publikációk többek között azt vizsgálták, hogy mennyire szivárognak be a diákok irodalmi gondolkodásába az egészségügy vagy a sajtó zsargonjai. Tavaly, az iskola fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Die- nes-füzetek sorozatban megjelent A Dienes humora című válogatása. Az ország minden részébe eljutott kiadványnak nagyon jó a visszhangja. Grafikus barátjával természetesen szeretnék a teljes palettát könyv formájában közzétenni (elképzelhető az is, hogy férje, Sebestyén Árpád nyelvészprofesszor alapos szakmai tanulmánnyal egészíti ki a munkát), egyelőre azonban nem találtak érdemi kiadóra. Az idő sürget, mert a füzet közkézen forog, s nem kizárt, hogy egyesek illetéktelenül akarnák felhasználni. Idővel a diákok is gyűjteni kezdték - az ő elszólásait. Ebből nem lett „különösebb” anyag, ám amikor például összejönnek az érettségi találkozókon, azokat is fölolvassák, és jól szórakoznak rajtuk. Megtörtént az is, hogy a „A Dienes humorá”-t a pal- lagi iskolában odavitte az egyik gyerek a korábban a Dienesben tanult könyvtárosnak, mondván, ilyet még nem olvasott. A hölgy belelapozott, majd nagy meglepetést szerezve így válaszolt: „Mi az, hogy nem olvastam? Ezt itt például én írtam!” S. Varjú Anna más iskolákból is kapott aranymondásokat, kollégái is gyűjtöttek neki, ismerve a szenvedélyét. Sokat köszönhet a tanítványoknak, akik - amellett, hogy akaratukon kívül is mindig szolgáltak valami bájos gyöngyszemmel -, nem vették zokon, ha soraik bekerültek a gyűjteménybe. Kivéve egy régi nebulóját, aki fogalmazásával („Balassi külhonban bújdo- sik, és egyszercsak egy daru repül el a feje fölött. Ez a daru egy népköltészeti motívum.”) a tanárnő „listájára” került, s kissé megorrolt. Talán még ma sem érti, mitől volt ez olyan vicces - hiszen a tanára mondta neki azt, hogy a daru népköltészeti motívum... Vass Attila „Az emberek akaratuk ellenére táncolnak, az egyikük két széken, vízszintesen megáll. Stb. A mutatványok tetőfoka Manónál éri el csúcspontját- A varázsló felfigyel a szomorún bambuló pincérre. Kihúzza belőle titkos szerelmét, sőt megcsókoltatja Mariót magával, azaz hibernált állapotban csókra kényszeríti. A közönség már nem nevet, inkább teljesen ledöbben ennek láttán. De mikor a csók után a varázsló a sikertől mámorultan visszahozza Mariót alfából, meglepő dolog történik. Mario kiküszöböli a csorbát: dühödtében előrántja a pisztolyát, és ledöfi Cipollát.” Grafü-tükör Társra vágyik Kedves „Meglepetés”! írása elemzése során olyan fiatal nőt ismertem meg, akinek érzelmi világa gazdagabb, mélyebb, amint azt a külvilág számára láttatni engedi. Környezete szeretetre méltó emberként ismeri, akinek jóindulatára, segítőkészségére számíthatnak. Érzelmeitől azonban nem hagyja sodortatni magát, nem válik kihasználhatóvá. Saját érdekeit az életben és kapcsolataiban is mindig szem előtt tartja. Ezt azonban úgy teszi, hogy ezzel senkit nem sért. Külsőségekre is súlyt helyező, átgondolt, gyakorlatias nő. Ez észrevehető a megjelenésében és a beszédében is. Kimondott gondolatai tartalommal bírnak, amit akaratlanul is gesztikulációival varázsol színesebbé. A beszélgetésekben ön a befogadó, aki nyitott a külvilág információi felé, úgy, hogy közben szavakkal magáról nem, vagy csak keveset árul el. Bár életében a család és a barátok nagy teret töltenek be, ez mégis kevésnek tűnik az ön számára. Jelenlegi kapcsolatai nem elégítik ki igazán. Bizony előfordul, hogy lelke mélyén egyedül, magányosnak érzi magát. Ez valószínűleg egyike azon kis „titkocskáknak”, amiket őrizget. Vágyik egy társra, aki mellett megállapodhatna és családot alapíthatna. Nagyon szereti a gyermekeket. A munkája is fontos eleme életének, törekszik megfelelni az elvárásoknak. Igyekszik tudása legjavát nyújtani. Örömmel tölti el, ha ezen a területen is elismerést vív ki, akár anyagi, szellemi vagy érzelmi értelemben. A kedvező visszajelzésre, megerősítésre szüksége is van, hogy töretlen munkakedvét megőrizhesse. Jellemző önre, hogy nem szereti a befejezetlen dolgokat. Még ha tevékenységi folyamatában vannak is elbizonytalanodási, kimerülési időszakok, amibe belekezd, folyamatos ellenőrzés mellett be is fejezi. Büszkesége sem tűrné a feladás gondolatát. Tarmé Balku Magdolna grafológus (Várjuk leveleiteket az Észak-Magyarország címén: 3501 Miskolc, Pf 351.) ■"■“HIRDETÉS ——- — — ...--------------------------------------— —— — A mobil és a gyöngébb nem Bármilyen kutakodásba kezd az ember, kiderül, hogy az egész oldalborda-legenda a férfiak gyönge önigazolási kísérlete. Nem kell tudományosan megközelíteni a nembéli különbségeket ahhoz, hogy rájöpnk: A pasikban a legjelesebb tulajdonság az, hogy legtöbbjük a nőkre hajt. Mi is. Habár nem egyébbel, mint egy ártatlan kérdéssel. Például: mi örömük van abban, hogy egymásra találtak a mobiltelefonnal? A válaszból különös dolgok (is) kiderültek. Gondolta-e volna valahány férfitársam, hogy a hölgyek a rádiótelefon monitorjának segtségével bármikor ellenőrizhetik, nem mosódott-e el a szempillafestékük? Vagy azt, hogy az a bizonyos hatodik érzék, ami mibennünk egyáltalán nincs meg, őbennük annál Inkább: már a második csöngetés után megérzik, egy morc főnök lapul-e a vonal túlsó végén, vagy egy édesen csacsogó barátnő? Félkomolyra fordítva most már a szót, közvélemény-kutatásunk eredményeit természetesen örömmel osztjuk meg önökkel. Női előfizetőink zöme fiatal, magasan képzett, és persze gyönyörű. Bár jó páran, hála a férfiakat megszégyenítő munkaképességüknek, komoly önálló jövedelemmel rendelkeznek, sokan mégis a szerelmüktől kapták ajándékba a Pannon telefonjukat: ami szerintük azt bizonyítja, hogy szívük választottja kitalálta legtitkosabb óhajukat. Férfiszemmel nézve ez annyit jelent, hogy ha szert teszünk két fontos dologra, mármint egy Pannonra és egy vonzó, kedves, gyengéd és okos lányra, akkor nagy baj már nem lehet. Bármikor felhívhatjuk szerelmünket, s ő megmondja, hol rontottuk el... Ha nem ő válaszol, hanem a hangposta, akkor biztos éppen helyrehozza, amit aznap elrontottunk. Gálos Júlia, a huszonhat éves jogászlány így vélekedik barátjáról, a Pannon telefonról:- Nagyon utálom, amikor reggel csörög a vekker. Viszont amikor beülök az autómba és az Ericson elkezd pittyegni, jó érzés tölt el, mert tudom, hogy megint egy izgalmas nap áll előttem. Nekem lét- fontosságú a telefon, hiszen így a szerelmem, a barátnőim, az ügyfeleim bármikor elérhetnek. Persze az is igaz, hogy néha szemtelen jószág, olyankor is csörögni merészel, amikor egyáltalán nem kéne. A legnagyobb vétke pedig az, hogy a számát tudja a mamám is, aki általában olyankor szokott érdeklődni arról, elég melegen öltöztem-e, amikor éppen teljesen levetkőznék... Koncz Zsuzsa azt mondja, hogy a Pannonjának két elemi funkciója van:- Egyfelől, minthogy nincs munkahelyem és így munkahelyi telefonom se, a médiának, a koncertszervezőknek ezt a számot adom meg. Másfelől, mivel a késésre is hajlamos vagyok, és a barátaimat se szeretem megvárakoztatni, nagy boldogság, hogy elég belenyúlnom a táskámba, hívni azt, aki vár rám, s annyit mondani csak neki, hogy „bocsánat, már ott is vagyok, pár perc az egész”. Haász Veronika a férjétől kapta ajándékba a telefonját, amely - állítása szerint - alapvetően megváltoztatta az életét.- Négy gyermekünk van, de hamarosan jön ő is - mondja, miközben gyöngéden megsimogatja domborodó hasát. - Hol a játszótéren vagyunk, hol valamelyik nagymamánál, s persze legszívesebben az állatkertben. A férjem is lót-fut, hiszen háziorvos, és csodálatos, hogy bármikor fel tud hívni, s meg tudja beszélni velem, hogy hova jöjjön értünk autón. Minden sokkal egyszerűbb lett azóta, hogy van Pannonom, csak az a baj, hogy a gyerekek sokszor közelharcban küzdenek azért, melyikük vegye fel a csöngő telefont. Végül egy végtelenül derűs öreg hölgy gondolatait osztom meg önökkel. Soós néni nyolc évvel fiatalabb, mint századunk, de kacagva bosszankodik hetvenéves lányán, aki szerint roppant bonyolult készülék a rádiótelefon.- Amikor a dédunokámtól kaptam egy ilyen Pannont, áperté beleszerettem. Nézze, lelkem, én járókerettel közlekedek. Eddig csak az utca sarkáig mertem elsétálni. Amióta megkaptam a rádiótelefonomat, úgy érzem, hogy ötven évet fiatalodtam. Visszakaptam a szabadságomat, mert most ha bárhol rosz- szul érzem magam, felhívhatom egyik unokámat vagy dédunokámat, és odaugranak értem... Csak az a baj, kedveském, hogy már kicsit szórakozott vagyok, néha elfelejtem, hova is tettem a telefonkát. Ilyenkor sincs nagy baj, mert felhívom rendes telefonon a Pannonom, és a „hang után” vetem magam. P. L. Á. (X) «utó* mm. ■■ ma Az előfizetők megoszlást Az előfizetők megoszlása a mobiltelefonálás foglalkozás szerint ■ . közvetlen okai szerint Az előfizetők megoszlása aszerint, hogy intim ügyeik megtárgyalásához mely telefont használják szívesebbeti
