Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04 / 80. szám
Napkelet • életünk őszén 1998. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Receptverseny Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Sóstói Múzeumfalu szakemberei — lehet, a hagyományőrzésen kívül feltehetően kedvcsináló célzattal — pályázatot hirdettek sütni-főzni szerető (és tudó!) lányoknak, asszonyoknak, nagymamáknak. A pályázaton hagyományos tirpák népi ételek receptjeivel lehet részt venni — tájékoztatta lapunkat Bodnár Zsuzsanna néprajz- kutató. A cél valóban az: hogy a már-már feledésbe merült, régi — tirpák — étekleírásokat összegyűjtsék. Az sem titok, hogy az anyagot szerkesztett formában, könyv alakban meg szeretnék jelentetni. Pályázni lehet egyénileg és csoportosan. Ez utóbbira gondolva: a nyugdíjasklubokra, az öregek otthonában élőkre nagyon számítanak. Arra is szeretnének lehetőséget teremteni — együttműködve a médiumokkal —, hogy a legeredetibb, legjobb ételrecepteket újságokban publikálhassák a „szerzők”. Természetesen — hiszen ez már így dukál — a legsikeresebb pályázatírókat megjutalmazzák. Fontos tudnivaló: a recepteket április 20-ig a Sóstói Múzeumfalu címére kell beküldeni (4431 Sóstófürdő, Tölgyes utca 1.) A borítékra rá kell írni: „Tirpák népi ételek”. Az eredményhirdetés a múzeumfaluban lesz, május elsején, a tirpák majálison. ízlésesen terített asztal a múzeumfaluban Balázs Attila felvétele Helytörténet Nyíregyháza (KM) — Egyedülállóan érdekes és értékes délutáni találkozó volt nemrég a Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában. Felberntann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere számolt be kutatási eredményeiről, melyet Nyíregyháza múltjának, helytörténetének feltérképezésében végzett. A témáról készülő könyv nagy ívet fog át az időben és történelemben 1217-től 1944-ig. Külön érdekessége volt a beszámolónak Nyíregyháza polgármestereinek ismertetése, a családok életén keresztül is áttetsző történelmi események és a kiemelkedő egyéniségek által formált társadalmi, politikai élet felelevenítése. Az előadást érdeklődéssel hallgatták az otthonban élő, tősgyökeres nyíregyházi lakók, akik maguk is telve sok-sok régi emlékkel ültek be az ünnepélyesen megterített asztalokhoz. Számukra is sok új, érdekes információt tartalmazott a részletes és precíz beszámoló. A leendő könyv tartalmának ismertetése és a hatalmas archív képekkel telt albumok megtekintése után kötetlen beszélgetés kezdődött. Ekkor derült ki, hogy az idős, valóban ősnyíregyházi lakók számos érdekes, új és meglepő helytörténeti adattal és információval szolgáltak. Az előadó nagy érdeklődést mutatott a Morgó temető nevét magyarázó és a huszár laktanya életét dalban elmesélő Pali bácsi és Feri bácsi felszólalása iránt. Az idős lakók életében valóban rendkívüli esemény könnyeket csalogatott a szemükbe és felmelegítette szívükben a régi szép idők emlékét. Két hazát adott neki az Isten A negyvenegy unokával igazi népünnepélynek számít egy-egy családi rendezvény Debrőbokor — Manapság, amikor az egykék világát éljük, igazi kuriózumnak számít, ha valamelyik családban tíz feletti a gyerekek száma. Mészáros Ferenc és felesége, Román Mária tizenegy apróságot — hét fiút, négy lányt — neveltek emberré. — Taksonyfalvárói 1947-ben kerültünk Magyarországra — kezdi a beszélgetést az idős, hófehér hajú és bajuszú Feri bácsi. — Tériké lányunk alig töltötte be a hatodik hónapot. A többiek később születtek, összesen tizenhármán. Sajnos kettő még egészen korán eltávozott az élők sorából. Abban a nehéz világban hogyan, s miként tudták felnevelni a gyerekeket? A válaszon ma már ők is csodálkoznak. — Amikor a férjem udvarolni járt hozzám, a templomnál mindig megállt imádkozni, hogy neki sok gyereket adjon az Isten — veszi át a szót mosolyogva Mariska néni. — Hát sikerült. Rengeteget dolgoztunk, de sohasem éheztünk. Megtörtént, hogy hetente 8-10 kenyeret sütöttem, a vasárnapi ebédhez pedig hat-hét csirkét vágtam le. A nehézségek ellenére minden fiunk és lányunk kezébe szakmát és tisztességes jövőt adtunk. A gyerekek mára — egy kivételével — elhagyták a családi házat. A legtöbben a környéken telepedtek le, közel az otthonhoz. Ferenc a szülők nyomdokaiba lépett, neki tizenegy, Imrének hét, Istvánnak öt gyermeke született. A negyvenegy unokával igazi népünnepélynek számít egy-egy családi rendezvény. — Amikor idekerültünk Debrőbokorba, nagyon megijedtünk — emlékszik vissza a nyolcvanegyedik életévét taposó Feri bácsi. — Büszke vagyok arra, hogy amit elértem, a két kezem munkájának köszönhetem. A nulláról indultunk. A szüléimét és a testvéreimet is szétszórta az áttelepítés, kit Békéscsabára, kit Baja mellé, kit Szegedre vitt a jó sorsa. Csak magunkra lehetett számítani. Vettünk egy kis földet, rendbe hoztuk a házat, szépen haladtunk. A téeszesítés után a kertészetben dolgoztam, az én kezem munkáját is dicséri Nagycserkeszen az a sok szép gyümölcsös. — Persze — vág közbe a ház asszonya — egész életünkben erre a házra gürcöltünk — mutat körbe. — Mindig csak tákoltuk, bővítettük, szépítettük. Sajnos megöregedtünk. De hál’ istennek a gyerekeink nem távolodtak el, segítenek. A család életében nagy eseménynek számított, amikor két éve az idős házaspár megülhette az aranylakodalmát. Közel százhúsz vendég, rokon jött össze. Volt zene, vőfély, még Bosák püspök úr is eljött vendégségbe. — Nekem két hazát adott az Isten — mondja az gazda. — Itt is, Szlovákiában is otthon vagyok. Legény koromban, mint KALOT-vezető többször megfordultam Magyarországon, sőt táncosként még Erdélybe is eljutottam. De visszahúzott a szívem a szülőfalumba. Nagyon örülök, hogy végül teljesült a vágyam, fiaim közül többen az én nyomdokaimba léptek, szeretik a földet, megművelik, abból élnek meg. Már elkészült az írás, amikor érkezett a szomorú hír: Mészáros Ferenc hirtelen elhunyt. így az életről, a családról elmondott szavai nekrológként is szolgálhatnak — a szerző. Örökzöldek a Városmajorban Nemcsak szórakozási lehetőségeket teremtenek Nyíregyháza (KM) — Megyeszékhelyünkön a Városmajori Közösségi Ház Örökzöld Nyugdíjas Klubja 1976-ban alakult. Vezetőjüket, Geréné Siket Emmát kérdeztük tevékenységük főbb területeiről, jellemzőiről. — Hála istennek, még sokan élnek az alapítók közül, úgyhogy ők is megerősíthetik az általam mondandókat. Taglétszámunk jelenleg hatvan fő; olyanok, akik az egészségügyből, a kereskedelmi, közalkalmazotti, köztisztviselői ágazatból mentek nyugdíjba. Az átlagéletkor 70 év! A foglalkozásokat csütörtökönként, délután kettőtől hatig tartjuk. — A tevékenységünk igen széles körű. Havonként szervezünk termáltúrákat 2-300 kilométer távolságon belüli gyógyfürdőkbe. Sokrétű tájékoztatókat tartunk az időskorral kapcsolatos orvosi kérdésekről, az egészséges életmódról. Kora tavasztól késő őszig szervezünk egynapos kirándulásokat. Közösen ünnepeljük meg a tagok név- és születésnapját, a nőnapot, az anyák napját. Farsangolni is közösen szoktunk. — A két színházbérletünket előadásonként kisorsoljuk, így elég sokan részesülhetnek teátrumi élményekben egy adott évadban. Kapcsolataink kiterjedtek: a házon belül a többi klubbal, a város és a megye más nyugdíjas közösségeivel. — A szórakozás lehetőségein kívül törekszünk a rászoruló klubtagjainkat anyagilag is segíteni, támogatni. A beteg tagtársakat rendszeresen látogatjuk. Tájékozódunk az önkormányazti szociális kedvezményekről, erről informáljuk a tagságot. Figyelemmel kísérjük a rendkívüli nyugdíjemelési lehetőségeket; összegyűjtve őket, intézkedünk. Ugyanezt mondhatom el a nyári, kedvezményes — nyugdíjasoknak szóló — üdülési lehetőségekről is. — Magamról? Nos, én 1982-től rokkan nyugdíjas vagyok, eredeti foglalkozásom: kozmetikus. Férjem révén — aki a városmajori házat vezeti — jól ismertem az Örökzöld Klubot; az irányítást 1985-ben vállaltam el. Szeretek közösségben és közösségért tevékenykedni — ennyi a „magyarázat” az egészre. Jó hangulatú kártyaparti a klubban Harasztosi Pál felvétele Lakópark nyugdíjasoknak Hódmezővásárhely (MTI) — A Nyugdíjas Szövetség városi szervezetének kezdeményezésére Hódmezővásárhely önkormányzata hozzákezdett a nyugdíjasok számára létesítendő lakópark előkészületeihez. Az alföldi városban sok olyan nyugdíjas él, akinek van lakása, anyagi helyzete stabil, de igényli az intézményes ellátást, mert családi kötelékeit elvesztette, s nem megoldott a rendszeres orvosi ellátása. A helyi önkormányzat a Kertvárosban szép környezetben 1,7 hektáros területet biztosít a lakópark számára. Koczor György Ybl-díjas építész a tanulmányterv készítésekor figyelembe vette a nyugdíjasok sajátos igényeit, életvitelét. A lakópark belső szerkezete a terv szerint olyan lesz, mint egy önálló település: a háztömbök között sétálóutcákat, tereket alakítanak ki. Az épületek földszintesek és egyemeletesek lesznek, a tereket növényekkel, fákkal ültetik be. A kiszolgáló és fenntartó épületekben konyha, étterem, orvosi rendelő, nővérszobák, vendégház, könyvtár, sport- és klubszoba, valamint kápolna áll majd a lakók rendelkezésére. EMLÉKEZÉSEK (Megjelentek a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona jubileumi évkönyvében) o. Kulcsár Andrásné, az otthon legidősebb lakója Q Hány éves tetszik lenni, Eszter néni? — Jaj, én már nagyon sokat éltem. Már 97 éves vagyok. De még meg tudom számolni. □ Honnan tetszett idejönni? — Gávavencsellőről jöttem tíz évvel ezelőtt. Tönkrement a házam, életveszélyes lett, azt mondták, le kell rombolni, mert kidől a fal. Szomorú voltam, de mikor ide bejöttem, nagyon megkedveltem. Olyan szép, csendes folyosó volt, mint egy kápolna. Hamar megszoktam. Szép volt a hely is, enni is kaptam. Akkor adtak egy egész combot csirkéből, egész mellét. Három hónap múlva kerültem ebbe a szobába, azóta együtt vagyok a szobatársammal. Mi vagyunk az intézetben a legrégebben együtt lakó szobatársak. Szeretjük egymást, meg a nővérek is nagyon kedvesek. Jók voltak itt hozzám. © Kapin Ferencné, Marika néni több mint húsz éve lépte át először az intézet kapuját. Erre emlékezik. — Itt arany volt az élet. Kijöttem a tűzből-vízből ide megnyugodni. Itt kezdtem a gyöngyéletemet. Tizenegy gyermeket neveltem fel. De hogy válasszon az ember, hogy melyiknek a nyakára menjen? Elfáradtam. Itt kezdtem el megpihenni. □ Milyen volt az első benyomása az intézetről? — Akkor éppen beteg voltam, mikor idejöttem. Megkaptam a rendes kezelést. Ebbe a szobába vezettek, kezdettől itt lakom. Beteg asszony volt mellettem. Alkalmazkodtam. Mert úgy elég sértődékeny vagyok, sokáig sírtam, ha úgy éreztem, hogy valamelyik lakó megbántott. De hiszem az Istent, bízom benne. Eddig mindig megsegített. A nővérek csodálatosak voltak. A fájdalmamban segítettek. Az étek finom volt. Még duplát is kaptunk. Egész csirkecombokat. Szóval gyöngyéletem volt. Ha még egyszer otthonba jönnék, már fiatalon bejönnék. Mészáros Ferenc és felesége A szerző felvétele Háttal János 111- .. Az. oldalt összeállította: Kallat Janos <■>■* v .• e 8' ' s$rÍS ilP y A'< * 'Wm* ™ * s»P l 'a
