Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-22 / 94. szám
1998. április 22., szerda HÁTTÉR Ötlet sorban állás közben Megmondják, mit érdemes termeszteni, s technológiai útmutatást is adnak Megyénkben örvendetes a kordonos uborkatermesztés térnyerése A szerző felvétele Nyéki Zsolt Nyírmeggyes (KM) — Az egyéni megérzésekre alapozó mezőgazdasági kistermelés eredménye gyakorta kétséges. A bizonytalanság csökkentésében mind nagyobb szerepet játszanak az értékesítő szövetkezetek, ezt lassan megyénkben is felismerik. A termelők értékesítő szövetkezete (a TESZ) nem lehet ismeretlen fogalom a kistermelők előtt, hiszen a rendszerváltást követően hazánkba érkező holland, német és amerikai szaktanácsadók százszor elmondták: hogyan is működik ez ott, ahol a szervezett munka természetes dolog. Akkoriban sokan egy legyintéssel elintézték az intelmeket: messziről jött ember azt mond, amit akar. meg egyébként is, itt nem lehet a német mércét alkalmazni. De valóban nem lehet? Hosszú évekbe került, amíg a helyzet megérett a változtatásra, különösen a termés leadásának pillanatában, a teherautók és utánfutós személygépkocsik sorkígyójában várakozva gondolkodtak el sokan azon: mit is mondtak azok a fránya külföldiek? A napokban csendes terepszemlét tartott a szatmári részeken egy kis csapat, saját szakterületén ki-ki ismert személyiség: egy már komoly eredményeket felmutató értékesítő szövetkezet tagjai és partnerei keresték a kapcsolatot a környék termelőivel. — Lassan két éve, egészen pontosan 1996. május 5-én alakult meg balmazújvárosi központtal a Kvaliko Szövetkezet, melynek Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok mellett Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből is voltak alapító tagjai. Az eltelt idő alatt kétszáznál is több beszállítónk választotta az általunk kínált értékesítési formát — mutatja be az igény szülte kezdeményezést Rózsa Péter, a szövetkezet elnöke, aki a Zöldségtermelők Országos Szövetsége élén is e tisztségben munkálkodik. Az együttműködés a termeltetésre fekteti a hangsúlyt, eddig a paprika, dinnye, kaliforniai fokhagyma volt a legkeresettebb portéka, melynek 90 százaléka Nyugat- Európa piacain talál vevőre két nagy exportőr közvetítésével. — Emellett az apró uborka is kitűnő exporttermék, most éppen azt vizsgáltuk meg, hogy itt, a közismerten ubor- kás megyében adottak-e a nagyobb tömegű termelés technológiai és személyi feltételei — utal újabb lehetőségekre Szelényi Ernő, az egyik exportőr, a budapesti székhelyű Albert Piltz Kft. ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évben több mint hárommilliárd forintos forgalmat elkönyvelő cég vezetőjének piacismeretét nehéz lenne megkérdőjelezni, miként azt is: jelenlétük nem szezonfüggő. A cég jelzi a szövetkezetnek: miből és milyen mennyiség adható el, a szövetkezet pedig továbbítja tagjainak az információkat, s megszervezi a termelői hátteret. — Ezen túlmenően gondoskodik a szaporítóanyag beszerzéséről (nagy tételben olcsóbb a palánta neveltetése), segít az összes segédanyag megvásárlásában, s technológiai útmutatással is szolgál. Mindez a Kvaliko Szövetkezet nyírmeggyesi képviseletén keresztül érhető el a megyénkbe- li gazdálkodók számára — hívja fel a figyelmet a tervezhető termesztésre Szentmiklósi Dénes szaktanácsadó. Címszavakban említi az egyébként szakkötetekre rúgó előnyöket: hosszú távra szóló, biztonságos termeltetési rendszer, pontos piaci információk. Korszerűbb képzés Bemutató Nyíregyháza (KM) — Fogathajtó és díjugrató bemutatót, valamint versenyt rendez május 3-án 9 órától a Sóstói Múzeumfaluban a Lovassport Egyesület. Nyíregyháza (KM) — A Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése címmel. A nyolc osztályt végzett és az érettségizett fiatalok tanfolyamainak indítására május 4-ig pályázhatnak a szakmunkásképző intézetek és a feltételeknek megfelelő más képző szervek. A programot a Világbank finanszírozza. A pályázatokra szakmai segítség és technikai felszerelés adható. A pályázati okmányokat a Munkaügyi Minisztérium nemzetközi főosztályán lehet beszerezni, cím: Budapest, Roosevelt tér 7-8. Az elkészített pályázatokat a megadott határidőig a Megyei Munkaügyi Központba kell eljuttatni. Cím: Nyíregyháza, Egyház u. 13. Y Y a e%y PaJk°s kis t—J szellem, ami a pa- A. A lackból szokott időnként kiszabadulni, hogy furcsa dolgokat műveljen, azon a napon a középkorú férfi a fölébe súgja „bár a cipőboltba indulsz egy tisztességes, kényelmes cipőt venni, de a kórházban fogsz kikötni, mégpedig a sebészeti osztályon” , valószínű betegre nevette volna magát. Még hogy a kórházban. Mindig is tartott a cipővá- sárlástól. Ez az idegeskedése odáig fajult, hogy a felesége rendszerint elkísérte, mint egyszemélyes zsűri. Olykor valóságos tragikomikus jelenetté vált a próba, a vásárlás. Rendszerint az ötödik-hatodik cipőboltban kezdte úgy érezni, talán itt már rátalál a lábának megfelelő cipőre. Azon a napon egyedül indult útnak. Valami furcsa önérzetesség játszadozott az agyában, mert a feleségének odaszólt: Elég nagycsoportos vagyok már, egyedül is meg tudok venni egy pár cipőt. De a cipők csak nem akartak alkalmasak lenni, hiába próbálta fel őket sorra. Ugyanabból a méretből másmás fazonnal is kísérletezett. Sajnos a cipőknek, megvan volt a megjegyzés, miszerint nem a cipővel van itt a baj, hanem a kedves vevő lábával, pontosabban bütykével, de még időben visszaszívta a sértő mondatot. Elvégre a vevő szent, annak a lábát nem illik bírálni. Jól tudta ezt a gyöngéjét a szenvedő alany is, ezért volt számára mindig Lábat a cipőhöz az az alattomos tulajdonságuk, hogy a boltban, a néhány perces próba közben azt mutatják magukról: az isten is arra a lábra teremtette őket, de otthon, majd viselés közben kiderülhet, mégsem egészen stimmel valami. Már végigjárta a város szinte valamennyi cipőboltját, áruházát. Az eladók a raktárak mélyéről is előhalászták a vélhetően megfelelő darabot. De hiába. Az egyik eladóhölgynek már a nyelvén egy kegyetlen tortúra a cipővásárlás. Már tudja, milyen belső erők érlelték meg gyors elhatározását. A sok órás próbálgatás utáni fáradság, az elkeseredettség, talán a hiúság. De valósággal a földre teremtette az éppen próbára kapott cipőt. Csak annyit mondott a meglepett eladónőnek: most pedig megyek a kórházba. A sebészeti osztályon nagyon csodálkoztak, hogy minden előzetes bejelentés, beutaló nélkül szinte eszelősen ragaszkodik az azonnali műtéthez. O innen addig el nem megy, míg le nem szedik a bütykét. A véletlen úgy hozta, hogy az egyik asszisztensnő házbeli ismerőse volt, talán ő is közbenjárt, hogy ne küldjék el, várjon egy kicsit. y C gy jó két óra múlva t J már ott volt a műtő- L/ asztalon. Végig ébren. A végén hallotta azt is, amint a kis edénybe koppon a csont, a felesleges bütyök, ami annyi bajt okozott. Néhány perc múlva már telefonált is a feleségének: Anyukám ne ijedj meg, itt vagyok a kórházban. Megszabadultam a bütyöktől. Hozd be a pizsamám, mert egy napig még bent kell maradni. Es még szinte suttogva hozzátette: És hozzál egy kis pénzt is. A cipő ára talán kevés lesz a honoráriumra.----------------------------------------------------------1 Mecénások a láthatáron A lónyai, tiszakerecsenyi erdő az Alföld egyik leghangulatosabb erdeje, a közepén felépített vadászház pedig, köszönhetően a varázsosan szép környezetnek, sokaknak kedves célpontja. Ez a kastély és erdő ad otthont majd egy hétig több szabolcsi, és távolabbi képzőművésznek, akiket a Nyírerdő lát vendégül. Az újságokban megjelent hímek ezzel vége, de a kezdeményezés mellett nem szabad szó nélkül elmenni. A kultúra támogatása már a rendszerváltást megelőző években is akadozott, de azért pénz híján film befejezetlenül nem nagyon maradt, a reáliákat figyelembe vevő színházi előadás el nem maradt, s valódi értékeket tartalmazó könyvek sokasága jelent meg évről évre. Az állam, ha nem is bőkezű, de azért megbízható mecénás volt. A ránk szabaduló szabadversenyes kapitalizmus első hónapjaiban, — de talán az első éveiben is — viszont úgy tűnt, befellegzett a magyar kultúrának. S még csak nem is nagyon foglalkoztunk azzal, hogy az állam totálisan kivonult a kultúra mögül, hogy egyre több kézirat marad a fiókokban, egyre több festmény, kisplasztika porosodik a műtermekben, egyre több színész, festő, író teng-leng a világban, mert nincs szükség a munkájukra. De talán csodálkozni sem lehet e közönyön, hiszen gyárak, mezőgazdasági üzemek százai mentek tönkre, zárták be a kapuikat, egy- csapásra százezrek kerültek az utcára. Ebben a helyzetben alig-alig jutott el a művészek panasza a pénz gazdáihoz: Segítsetek, vagy már nincs szükség a munkáinkra!? Sokáig úgy tűnt, nincsen. Megyénkben is, ha nincs a megyei közgyűlés, pár város ön- kormányzata, és nincsen néhány elszánt magánvállalkozó, akkor a térség művészei alighanem éhen maradnak. És elporlad, vagy talán meg sem születik jó néhány művészi alkotás. Manapság változni látszanak az idők. Ha nem is tolonganak a mecénások, azért egyre többen ismerik fel, hogy az arra érdemes művészi törekvések támogatást érdemelnek. S talán azt is elérjük egyszer, hogy egyetlen komoly alkotónak sem kell szégyenkezve kalapolnia a segítségért, s nem kell bizonygatnia, műve nemcsak az ő életét teszi szebbé, igazabbá, hanem mindannyiónkét. Balogh Géza Meddig biliárdozunk még? Ferter János karikatúrája Fűtés fél áron Briketté gázosítják a hulladékot Nyíregyháza (N.L.) — Feleannyi fával ugyanaz a hő előállítható füst nélkül, maréknyi hamuval, környezetbarát körülmények között. A megyénkben nagy mennyiségben előforduló mezőgazdasági hulladék brikettálható és fűtésre használható. A német Kün- zel cég ugyanis olyan újfajta faelgázosító fűtőkazánokat gyárt, amelyek egyfajta technikai csodának, korszakalkotónak számítanak. S Magyarországon e kazánok kizárólagos fogalmazója, javítója a nyíregyházi Aero Therm Kft. Girhiny László ügyvezető igazgató arról is informált, hogy a kívánt hőfokra programozható, automata Künzel kazán szinte 100 százalékig elégeti a fát. A hűtőszekrénynél nem nagyobb kazán fűtésre és víz- melegítésre egyaránt alkalmas, a szobában bútornak számít. A német mérnökök olyan szigeteléssel látták el, hogy a külső fala nem forrósodik fel mint a hagyományos vaskályha, a játszadozó gyerekekre nem veszélyes. A kft. tervezi a mezőgazdasági hulladékok újrahasznosítását. Az ősszel brikettált dohánykóró például jövő tavasszal a kazánban fűtheti a fóliát a cseperedő dohánypalántáknak. A terv szerint a kft. Nyíregyházán létrehoz egy laboratóriumot a nemzetközi Pha- re-program anyagi támogatásával. r— --------------——t----------------------------------------------