Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-21 / 93. szám

1998. április 21., kedd GAZDASÁG Közeledik az autópálya Felgyorsul a közlekedés • Konferencia az M3-asról • Kedvezményes pályabérlet Tiszaújváros (ÉM) — Az M3-as autópálya építésének hatása a térség gazdasági, tár­sadalmi fejlődésére címmel konferenciát rendeztek pénte­ken Tiszaújvárosban az érin­tett négy megye — Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Be- reg — továbbá a két szaktárca (KTM, KHVM) vezetőinek és szakértőinek, valamint az Észak-Kelet-Magyarországi Autópálya (ÉKMA) Rt., szak­embereinek részvételével. Az alábbiakban Répássy Attila EKMA vezér- igazgatója'. semmi sem hátrál­tatja az M3-as autópálya új szakaszának építőit, az 1996 októberi alapkőletétel óta el­telt másfél év után a munkák már a befejezéshez közeled­nek. A Füzesabonyig terjedő új szakasz átadása, illetve a meglévő, Budapest-Gyön- gyös közötti rész felújítása szeptember elsejéig megtörté­nik. A most készülő 44 kilo­méter hosszúságú szakaszon a fizetőkapukat is építik, és 1999. január elsejétől a sze­mélygépkocsiknak áfa-nélkül 9,50 forintot kell fizetniük ki­lométerenként. Lotz Károly közlekedési mi­niszter: az autópálya rendsze­res használói igen nagy ked­vezményeket kapnak majd, egyes esetekben 65-66 száza­lékos is lehet a díjkedvezmény mértéke. Az ÉKM Rt. matri­cás bérleteket hoz forgalomba, a heti hat, a havi húsz, vagy a negyedévi ötven utazás díjá­nak előre fizetésével a „meg­vett” időszakokban korlátlanul igénybe vehető a pálya. Buda­pest és Gödöllő között például 900 forintba kerül a heti bérlet. Lehetségesnek látszik éjsza­kai, hétvégi, és bizonyos nap­szaki kedvezmény is. Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter: az autópálya építését Polgáron nem szabad sem be­fejezni, sem pedig szüneteltet­ni, azt folyamatosan tovább kell építeni. Magyarország­nak, miként a nyugat-európai államoknak is főként a tranzit- szállításokra kell terhelni a pá­lyaépítés költségeinek jelentős részét. Az észak-keleti ország fel­zárkóztatása szempontjából rendkívül fontos, hogy az au­tópálya megépítésével csak akkor indulhat meg egy valós gazdasági fellendülés, ha a kü­lönböző vállalkozási öveze­tekhez kapcsolódóan előre megtervezik azokat a progra­mokat, „kapcsolódási ponto­kat”, amelyek a pályára ala­pozva vonzóvá teszik a befek­tetők számára a térséget. Ép­pen ezért a regionális fejlesz­tési tanácsokra is igen nagy feladat hárul (kormányzati háttérrel) az ilyen programok kidolgozásában. Az építkezés a közlekedési tárca tervei szerint nem fejező­dik be Polgárnál, ahová egyébként 2001. december 31 - ig eljut a pálya. Polgártól Deb­recenig S35-ÖS, Ernődtől Mis- kolcig M30-as jelzéssel épül majd az út, Nyíregyházáig pe­dig egy autópályává fejleszt­hető gyorsforgalmi utat építe­nek. Ez, az eredeti elgondolá­sokkal szemben várhatóan 2007 előtt eléri a várost. Az utóbbi beruházások finanszí­rozása még nincs megoldva, annak ellenére sem. hogy a tíz­éves autópálya-építési prog­ramra 300 milliárd jut a költ­ségvetésből. Az Európai Unió tulajdon­képpen azt szeretné — hang­zott el a konferencián —, hogy kiépüljön a Barcelona-Velen- ce-Trieszt-Ljubljana-Buda- pest-Kiev-Moszkva közötti 5- ös számú, Európát keresztül­szelő közlekedési folyosó. Ez Magyarország számára is alapvetően fontos a tranzitbe­vételek miatt. A tanácskozás alkalmából tartott délutáni sajtótájékozta­tón arra a kérdésre, hogy miért nem egységesítik a magyaror­szági autópályák használati dí­jait, a közlekedési tárca veze­tője elmondta: ezt csak abban az esetben tehetnék meg, ha a koncessziós pályákat az állam megvásárolná a jelenlegi tulaj­donosoktól, ami gyakorlatilag keresztülvihetetlen, hiszen ez legkevesebb 150 milliárd fo­rintba kerülne. S arra is gon­dolni kell, hogy az ilyen lépés a külföldi befektetők számára megbízhatatlan partnerré ten­né az ország. Ennek pedig be­láthatatlan nemzetközi követ­kezményei lennének. A sajtótájékoztatón közöl­ték, hogy 2001-től vélhetően jelentősen felgyorsulhat a gyorsforgalmi utak hazai épí­tése, ugyanis ez időtől az Eu­rópai Unió úgynevezett kohé­ziós (felzárkóztatási) és struk­turális alapjából várhatóan évi 250 milliárd forintot kaphat Magyarország. A későbbiekben pedig az unió még jelentősebb támoga­tással segíti a magyar útháló­zatnak az EU-normákhoz való igazodását. Részvénypiaci összefoglaló Alappénz (letétel) Budapest (MTI) — Ma­gyar-olasz befektetői alap létesítéséről írt alá szán­déknyilatkozatot hétfőn Budapesten Fazakas Sza­bolcs, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisz­ter és Augusto Fantozzi olasz külkereskedelmi mi­niszter. Az alap a két or­szág kis- és közepes vállal­kozásainak együttműködé­sét, fejlesztését hivatott se­gíteni. A szándéknyilatkozat rögzíti, hogy a beruházási alapba a két fél 15-15 mil­lió dollárt helyez el, az el­képzelések szerint a foná­sokat a magyar fél hazai pénzintézetek részvételé­vel biztosítaná. Budapest (MTI) — A tőzsdei folyamatokat jelző BUX-in- dex ezen a héten 8.759,54 ponton zárt, ami 149,70 pon­tos, azaz 1,68 százalékos csök­kenést jelent az előző hét végi 8.909,24 pontos akkori csúcs­értékhez képest. A mintegy 101 milliárd fo­rintos forgalom is alacsonyabb volt a részvényszekcióban az előző heti 143 millárdnál. A részvény forgalom oroszlánré­szét — 99,4 milliárd forintos értékben — most is a jegyzett papírok adták. A forgalmazot- ti kategória részvényeivel ezen a héten csak 1,5 milliárd forintnyi értékben kereskedtek a tőzsdén. A likvid, heti százmillió fo­rintos értéknél nagyobb for­galmat elérő részvények közül a MÓL és az OTP veszített legtöbbet árából: az előbbi 6.840 forintról 3,9 százalékos áresést elszenvedve csökkent 6.570 forintra péntektől pénte­kig, az utóbbi pedig 10.600 forintról esett 10.260 forintra (ez 3,2 százalékos árcsökke­nés). Örülhettek viszont a kibo­csátása óta hosszú vesszőfu­tást megért Cofinec tulajdono­sai. A már múlt héten is jól szereplő részvény most is folytatni tudta szárnyalását: 2.825 forintról 3.500 forintra emelkedett, ami 23,9 százalé­kos drágulást jelent. A Debre­ceni Konzervgyárat e héten megszerző Globus Rt. is jól szerepelt: 2.600 forintról 3.010 forintra drágult, ami 15,8 százalékos emelkedés. A tőzsdén kívüli kereskedelem­ben az átlagon felüli likvidi­tással rendelkező papírok kö­zül e héten a Bakonyi Erőmű Rt. részvénye erősödött a leg­jobban. A brókercégek által közzétett legmagasabb vételi ajánlat a névérték 46,5 száza­lékáról annak 60 százalékára emelkedett, ami árfolyamérté­ken számolva 29 százalékos drágulást mutat. Továbbra is jól szerepel a múlt hét sztárja, a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. részvénye, amelynek tulajdonosai 8,9 százalékos áremelkedést könyvelhettek el. Gyengél­kedtek viszont az áramszol­gáltatók. Az árfolyamukat jel­ző Napi Áramszolgáltató in­dex, a NAX 1.477,3 pontról 1.462.0 pontra csökkent, ami átlagosan 1,1 százalékos ár­csökkenést jelent. A legna­gyobb, 3,4 százalékos áresést az ÉMÁSZ részvénye szen­vedte el. Emelkedni csak a tőzsdén szereplő DÉMÁSZ tudott, igaz csak minimálisan, 20.000 forintról 20.050 forint­ra. Fémváz amerikai katonáknak Nyíregyháza (N. L.) — Az amerikai katonáknak Taszárra hőszigetelt acélvázas raktárhá­zat készített a nyíregyházi SZÁÉV Fémváz Kft. A cég Tünde utcai telepén színes bő­rű amerikai katonatisztek megszemlélték a gyártást, tet­szett nekik, ezért a boszniai bázisukra is rendeltek hasonló épületet. Márkus Gyula, a kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: a cég a megszűnt építőipari vál­lalat jól felszerelt lakatosüze­mében jött létre, munkahelyet teremtve ezzel 32 vasipari munkásnak. Ez a maroknyi csoport az utóbbi időben öreg­bíti a szabolcsi építők jó hírét. A kanadi ATCO cég világsza­badalma alapján gyártják a gyorsan összerakható, szállít­ható épületelemeket. A szintén nyíregyházi székhelyű Kaspi Trade Kft. a távoli tenger part­ján amerikai olajfúrók cégek megrendelésére építkezik, ne­kik nyílászáró szerkezeteket készítenek Fémváz üzemében. Budapesten a német HUSS Gépgyárnak hatalmas vasszer­kezetű csarnokot épített a SZÁÉV Fémváz Kft. Kábán a magyar-japán vegyes vállalat cukoripari beruházásában is letette névjegyét a nyíregyházi kft. A debreceni hőerőmű új turbinacsamokának építésé­ben is részt vettek. Ibrányban egy élelmiszer-ipari üzem lát­ványos szerkezetét készítették el és szerelték össze. A látványos ibrányi építkezés A szerző felvétele Késésben a tavasz Nyíregyháza (KM - GB) — Ha a karácsony és az új­év sáros, esős, akkor a tél elhúzódik, tartja a népi mondás. Becskeházi And­Becskeházi András Balázs Attila felvétele rást, az öntözési és perme­tezési gazdanaptárát 1998- ra is összeállító nyíregyházi amatőr csillagászt a mosta­ni rendkívülinek mondható időjárással kapcsolatos kü­lön véleményéről kérdez­tünk. — Évek óta kutatom a népi bölcsesség alapjait. Az időjárás kettőssége valóban fennáll, de ettől függetlenül készülnie kell a gazdáknak az igazi tavaszi munkákra, amelyek hamarosan rájuk zúdulnak. Az idő nem ked­vező, mert olyan, mint ha a két évszak — meleg tél után hideg tavasz — helyett cserélt volna. — Ennek oka nézeteim szerint, a Földünk és a Nap viszonyából adódik. Utóbbi ugyanis 1997. december 22-én 3 és fél fokkal túl­ment a Baktérítőn. Ez oda- vissza már 7 fok. Mivel a Nap négyszer 24 óra alatt tesz meg egy fokot, így összesen 28 nappal tolódik el a tavasz. Ennyivel tart to­vább ez a mostani változé­kony, hűvös időjárás. Az is igaz, hogy a Nap most nagy tempóval jön visszafelé, de ez csak késleltetni tudja az Északi póluson bekövetke­ző olvadást, amely ellát bennünket hidegzuhannyal, hideg levegővel. — Azt javaslom, ment­sük a menthetőt. A gyümöl­csösökben a fagyveszélyes kultúráknál gondoskodjunk a tüzelési, füstölési lehető­ségekről. A szántóföldi kul­túráknál a vetést úgy szer­vezzük, hogy először a hi­degtűrő fajok, fajták kerül­jenek a földbe. Az nyilván köztudott, hogy a nagyobb hőigényű növényeket csak akkor szabad elvetni, ha a talajhőmérséklet eléri a 11- 13 fokot. A böjti szelekből már eddig is kijutott, de ezek után is lesz szél bőven, mint ahogy azt a megjelen­tetett naptáramban is meg­írtam — mondta az amatőr csillagász. Földszagra gyűl... Roham az olcsó magyar földért London (MTI) — Brit far­merek és pénzügyi befekte­tők versengenek az olcsó közép-európai termőfölde­kért, annak reményében, hogy amikor a térség orszá­gai az Európai Unió tagjai lesznek, a földek tulajdono­sai hasznot húzhassanak az unió agrárrendtartásának támogatási rendszeréből — írta szombati elemzésében a londoni The Guardian. A vezető brit baloldali napilap szerint az uniós ag­rárrendtartás reformjáról szóló mindenféle retorika ellenére a legutóbbi javas­latokból úgy tűnik, hogy az EU-tagságra pályázó orszá­gok hamarosan ugyanolyan központi mezőgazdasági támogatásban részesülnek majd, mint például Nagy- Britannia. Ezekben az országokban olyan olcsó a földbérlet, hogy már önmagában a majdani EU-támogatás rendkívüli profittal kecseg­tet, még mielőtt a farmerek egyetlen szem terményt el­adtak volna — áll a The Guardian cikkében. Ma­gyarországon egy hektár éves bérleti díja 8-25 font sterling (2300-8900 forint), szemben a ■ 80-1H) fontos (28 ezer-39 ezer forintos) kelet-angliai árszinttel. Lengyelországban és Cseh­országban 150-300 fontért (54 ezer-108 ezer forintért) meg is lehet vásárolni egy hektárt, miközben ugyan­ekkora termőterületért Nagy-Britanniában 2-3 ezer fontot (710 ezer-1 mil­lió forintot) kell fizetni — olvasható a lap teljes újsá­goldalt elfoglaló összeállí­tásában. A The Guardian- nek nyilatkozó egyik brit befektető szerint a térség­beli országok némelyike „családi ezüstnek tekinti a földet, s vonakodik annak eladásától... de mindig meg lehet találni a módját (a föld feletti) ellenőrzés megszer­zésének”. A napokban 20 brit far­mer és üzletember indul Magyarországra, a brit ipari és kereskedelmi minisztéri­um megfogalmazása sze­rint „tanulmányútra”. A The Guardian szerint azon­ban megszerezhető gazda­ságok után néznek. A túrára háromszor annyian jelent­keztek, mint ahány hely volt, ezért újabb utazások szervezése várható. Kézműves stratégia Budapest (MTI) — A kor­mány elfogadta az egyéni vállalkozói igazolványokra vonatkozó kormányrende­letet, és hamarosan meg­születik az illetékekről szó­ló szabályozás is, amely ki­mondja, hogy a kamarák milyen díjat szedhetnek az új vállalkozói igazolványok kiadásakor. Ezt Gilyán György az IKIM államtit­kára hangsúlyozta a Ma­gyar Kézműves Kamara pénteki küldöttgyűlésén, azzal a kitétellel, hogy az il­leték nem jelenthet a mos­taninál nagyobb terhet a vállalkozóknak. A küldöttgyűlés megbíz­ta a Magyar Kézműves Ka­mara elnökségét, hogy dol­gozza ki az elkövetkező évekre a kamara gazdaság- politikai stratégiáját, ame­lyet majd egyeztet és össze­hangol a többi gazdasági kamarával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents