Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
Amúgy nem volna rossz ez a hely. Talán úgy kellene felturbózni magunkat, reggelente, mint a szomszédos, lebontásra ítélt ház lakói. Az 6 receptjük: reggelire végy egy zacskót, csavarlazítót, állj ki a napra, és lélegezz jó mélyeket. Utána várd a következő reggelt. Tevékeny emberek vesznek körül, van kiről példát venni. Viszont lehet, hogy nálunk hamarabb kikelnek a legyek! Micsoda megtiszteltetés! Csótányaink azonban nincsenek. Jelez az óra, most előadásra kell mennem. Köpök egyet a padlóra, ahogyan kell, és indulok. Szatai Ferenc (A képek nem az írásban szereplő intézményben készültek, csak illusztrációk.) Fotók: Nagy Gábor A kollégista is ember <D\í\agam ti azok közé tartozom, akiknek két ottkonuk van. <Dt - kinek kekkemet, kinek kekkemetLen - nafi ektöktéte egy nagyctakádí, tok tzokát, tzük fokyotójú kiázkan, ét a két utók- tó két napján kazautazát kikapctokódni, üdükni, píkenni. <DVa, igen. Q/annak, akik tzerint a kokkégium kakitka, kakái xáctkoz káncokt papagájok. cMa okykox kingikik a cekka ajtaja, tzakadtágot remékve kixöppenünk, de ctak addig, ameddig a koncunk éx. <£ ka ekfáradtunk, meguntuk a „tzakradtágot , újxa xakokká vakunk, ét kekajtjuk fejünket tzük köxtönünkktn. <Van kenne némi igaz tág. <zMégit, minden xottzkran xejkík vakarni jó it. cMatakmat ctakád vetzi köxüka kokkégittáé, tökk tzáz tettvér, káxom-négg anya, ugyanennyi apa. ^Szeretetünk megotzíik, de texmétzete- ten nem katonkítkató öttze az igazi ctakád-, igazi te ttvéx-, tzükötzexeiettek. cA xokontág kiánya toka ke nem küzdketö ekkenfék. ddíogy enykíteni tudjuk vágyódátunkat, tzakemkexek tegít tég évek fektzexekték a világ kegc to dákot otakk t egyken kegkatznotakk takákmányát, a tekefont. Ekképetztö, kogy a tzenvedö diák ctak fekemeki a kagykót, táxctázza a megfekekö tzámot, t tökk tiz kilométexet távoktágkók titztán kakija példáuk kön tzexetett kedve tét vagy kegdxágákk kinctének, édetanyjának kangját. cA kokkégitta it tanút. <Söt etzik, aktzik, nevet ét ketzékget, olykor még gondokkodik it. [Dekát éppúgy gyerek, mint az, aki az utoktó itkokaí ctengeiét után az igazi ottkonáka igyekezik. Q/égre aztán, mikor eljön a péntek, a várva várt péntek, katakmat tátkakegyekkekditzítjük az utcákat. Jtikegve, fáradtan pillantjuk meg azt a jármüvet, ameky tzéptéget váxotunkka vagy fokunkká utazó emkereket kekekez ke. <S a kokdogtágtók megíttatuktan, a megváltott jeggyel kezünkken ketekepedünk a már kopott ütsketyünkre, majd azzak a tudattak, kogy a vakódi ottkonunkkan finom vactorávak ét mekeg tzeretettek várnak, átadjuk magunkat az ákom vaxáztlatot viliágának. Ikötők georgina Fél éve vagyok az Intézmény lakója. A szó valójában nemcsak diákotthont takar. Illetve legkevésbé „diákotthonnak” lehetne fordítani a mi esetünkben. Csütörtök, buli utáni nap van. Mint mindig, hétkor kelek. A folyosón a tusolóhoz közeledve napraforgóhéj recseg a lábam alatt. A kukák folyosóra borított tartalmai között szlalo- mozva érem el a célomat. Mint említettem, reggel hét óra van. A többiek nemrégen jöhettek meg a táncos mulatságból, ami a sárga földig lerészegedést és az ezzel járó kiváltságokat, különleges élményeket társaim. Valami ősi ösztöntől vezérelve feleslegesnek hitt vagy azzá vált holmijaikat egyszerűen levetik, hogy „majd a föld el- ' ' . nyeli”, bekapja, megemészti, és ettől az jobb minőségűvé lesz. Csakhogy ez szerencsétlen műtakarja. Most alszanak. Az órák ugyan hamarosan kezdődnek, de ez kit izgat itt. Mi vagyunk a jövő! Beülök a szobámba kicsit írosgat- ni. Ha a „drága” gyermekek kedves szülei most betoppannának ide, vagy nagyon elcsodálkoznának és felháborodnának (bár ebben nem vagyok biztos), vagy azt mondanák, hogy ugyan, ezek a fiatalok, mi is ilyenek voltunk. Az ágyamon írok, asztalunk használhatatlan ilyen funkciókra. Az asztal inkább szemetesvödörként szolgál, mivel nálunk az speciál nincs. A kuka vagy az asztal „tartalma”: leszakadt függönydarab, újságpapír galacsinok, zacskók és zacskók, gyümölcshéj, könyvek összevissza, hamuzónak kikiáltott műanyag pohár felborulva, rádió (véletlenül a szemét közé keveredett), mustár, használt szalvéta, taknyos, bár megszáradt papír zsebkendő, alsónadrág, edény, kanál, rövidnadrág, pénzdarabok, összetekert asztalterítő - mindez tökéletesen összharmóniában a káosszal. Mivel az asztallap területe véges, a túlterhelt szerkezet a földre, vagyis a padlóra próbálja hárítani a terheket. A padló akár egy nagyobb befogadóképességű szemetesláda, bár több szolgáltatást várnának el tőle szobaanyag padló, és akárhogy erőlködik, erre képtelen. Egy turkálóra esztétikai örömet nyújtó, mélyreható benyomást gyakorolna. Nem kell derékig belemélyedni, a küszöbről mindent lát az ember. így köny- nyebb válogatni. Én is látok mindent. A csip- szes-zacskót, a cigidarabokat, a gyürkéit alufóliát, a zsebkendőket, a szotyit, a csikket, a cipőket, amelyek összepárosít- hatatlanok, a zoknikat, a vécépapír-dara- bokat, a csekkeket, az ásványvizes üvegeket, még több alufólia ga- lacsnit, a tejes-zacskót, a faldarabokat, a ki tudja kié papucsokat és holmikat, továbbá a port, illetve homokot, amivel strandhangulatot próbálunk idebenn kelteni. Egy kabát is földön hever. A törölköző ég és föld között lebeg a székkarfán. Már nem sokáig bírja. Reggeledik. Most már mindenki lefekszik. Az ágyak szépek és higiénikusak. Nagyon sok minden kell rájuk, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Társaim felkészültek. Két garnitúra összegöngyölt ruha és cigaretta. A folyosón drámai pillanatoknak voltam fültanúja. A leendő értelmiségi tudásvágytól fűtve kérdezte meg a másikat: Nincs egy cigid? Minden percben újabb kaland, a megismerés állandó kényszere (ezért kérdeznek). Itt aztán lehet tanulni, talán még többet, mint magán a főiskolán. Miről is írjak még? Talán arról, hogy egy kis lyukban hárman vagyunk. Na, ne legyünk elégedetlenek, hiszen most például nincs bent füst, csak testszag. Ha ablakunkat kitárom, a közeli teherautó-telep megnyugtató motorzaja és kipufogógázai megtöltik a szobát. Az agyam ilyenkor kezd el vijjogó figyelmeztető jelzéseket leadni. Menekülj! Megpróbálok, de a helyzet eléggé reménytelen. (Hála Istennek, nemsokára órám lesz.) Ebből a nézőpontból nyolc leégett gyufaszálat tudok megszámolni. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAG Y ARORSZAG IFJÚSÁGI MELLÉKLETE u i--------------------------CSENDELÉT két ímjjílo I i<Qy r
