Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18 / 91. szám

1998. április 18., szombat HATTER Férfiak éve, férfiak réme A rákbetegségek okozta halálozásban a ranglista élén vagyunk Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az idén hatodszor rendezik meg hazánkban a Nemzeti Rákel­lenes Napot. 1993-ban a Ma­gyar Rákellenes Liga kezde­ményezte az eseménysoroza­tot. Minderre alkalmat az adott, hogy 1849. április 10- én született Budapesten Dol- linger Gyula professzor, aki nemcsak kiváló sebész volt, de az ő nevéhez fűződik az I. Országos Rákstatisztikai Adatgyűjtés is, melyet 1904- ben, az akkori történelmi Magyarország területén vég­zett, s melyhez 5122 orvost és 401 kórházat kértek fel adat­gyűjtésre. Nagy jelentősége volt ezen or­szágos adatgyűjtésnek, mert hiányosságai ellenére is ráirá­nyította a figyelmet a különbö­ző rákféleségek gyakoriságára és a rákos betegek kor szerinti megoszlására. Úttörő lépés — Dollinger professzor 1907- ben közölte összefoglaló sta­tisztikáját ezen adatgyűjtés­nek, mely az egész világon nagy elismerést váltott ki és sokszor hivatkoznak rá ma is. Hazánkat e téren csak három ország előzte meg egy-három évvel — mondja Juhász Lajos, a Rákliga Kelet-magyarorszá­gi Szervezetének elnöke. Hazánkban ma már sok rák­ellenes szervezet, társaság, egyesület, alapítvány műkö­dik. A Magyar Rákellenes Li­ga, mint az Európai Rákliga magyarországi tagszervezete, igyekszik összehangolni a kü­lönböző rákellenes tevékeny­Az életről nem szabad lemondani, mindig van megoldás Balázs Attila felvétele ségeket anélkül, hogy bárme­lyik szervezet önállóságát, kezdeményezéseit kétségbe vonná. A Magyar Rákellenes Liga régi szervezet, 1990-ben újíthatja fel munkáját. Folyamatosan nö — A rosszindulatú daganatos megbetegedések, összefoglaló néven rákok száma hazánkban is folyamatosan nő. Évente közel 42 ezer új megbetege­déssel számolhatunk, s 33 ez­ren halnak meg e kór követ­keztében. A rák a második he­lyet foglalja el a halálokok gyakorisági sorrendjében, s az összhalálozások 22 százalékát adja. Sajnálatos, de tény, hogy 1980 óta Magyarország világ- viszonylatban is első a férfi daganatos halálozásban. A fér­fiak abszolút elsők az összesí­tett daganatos, a szájüregi és tüdőrák okozta halálozásban, míg másodikok a világon a béldaganatok és a leukémia okozta halálozásban. A szom­szédos Ausztriával összeha­sonlítva efféle adatainkat, azt tapasztaljuk, hogy a magyar értékek a legfiatalabb korosz­tályoktól kezdve jelentősen nagyobbak. Hazánkban az el­múlt 30 évben a daganatos ha­lálozás a 30-39 éveseknél 70 százalékkal, a 40-49 évesek­nél 180, az 50-59 éveseknél 100. a 60-69 éveseknél pedig 50 százalékkal emelkedett. Ez a riasztó méretű emelke­dés népünk jövője szempont­jából is rendkívül jelentős kér­dés, hiszen a fiatal, munkaké­pes korú férfiak magas halálo­zása nemcsak gazdasági vesz­teség, de minden esetben hosszú távú gondot jelentő családi tragédia is. A Liga minden évben ráirányítja a fi­gyelmet a rákellenes küzde­lem egy-egy fontos részletére, rákféleségre. A fő téma 1993- ban a megelőzés, '94-ben a száj­üregi daganatok, '95-ben a bőr festékes és nem festékes daga­natai, '96-ban a dohányzás elle­ni küzdelem, '97-ben pedig az emlőrák volt. Az idei év a férfi­ak éve. Ezúttal tehát azokra a daganatokra irányul a nagyobb figyelem, melyek csak férfiak­nál fordulnak elő, illetve leg­jobban a férfiakat érintik. Van remény Szerencsére a véglegesen meggyógyultak száma is las­san, de fokozatosan nő. Leg­főbb fegyver azonban a rák el­len is a megelőzés, a korai fel­ismerés, az önvizsgálat, az, ha a panaszokkal rögtön orvos­hoz fordulunk. Dombrádnál tetőzött a Tisza Nyíregyháza (KM) — Az el­múlt napokban csupán néhány milliméter eső esett, ami az ár­belvízvédelmi helyzetet nem befolyásolta. A Tiszán levo­nuló árhullám tegnap reggel Dombrád térségében tetőzött, de Tiszabercel és Tokaj térsé­gében még kismértékű víz- szintemelkedés várható. Az apadás következtében április 16-án délután Vásárosnamény és Szabolcsveresmart között az első fokú árvízvédelmi ké­szültséget megszüntették. A Tisza bal partján a Vásárosna- mény-Zsurk között lévő nyá­rigátak mögül megindult a víz visszafolyása a Tiszába. To­vábbra is elsőfokú készültsé­get tartanak a Tiszán Nagy- halász-Gávavencsellő között és a Lónyay főcsatornán a Kótaj-Vencsellő közötti sza­kaszokon. A védvonalakon figyelőszolgálatot tartanak, beavatkozásra nem volt szük­ség. A Felső-Szabolcsban lévő három belvízvédelmi szaka­szon a másodfokú készültség továbbra is fennmarad. A fo­lyamatos, illetve a kisebb tele­peken a szakaszos szivattyú­zás hatására a Belfő- és a Nagyhalász-Pátrohai csator­nákon alacsony vízszintek ala­kultak ki, ami lehetővé teszi a mellékcsatomákon a gravitá­ciós vízbevezetést. A főcsator­nákban a vízinövényzet még nem akadályozza a vízmoz­gást, így a vízlevezetés zavar­talan. Megtörtént a korábban meg­rongált vályogostói szivattyú- telepen két szivattyú üzembe helyezése is. A beregi öblözetben a tisza- szalkai zsilip április 16-án 13 órai zárásával a vízpótlás be­fejeződött. A Szipa, Makócsa és Csaronda főcsatornák mel­lett lévő holtmedrekbe két nap alatt összesen 1,5 millió köb­méter vizet engedtek be a Ti­szából. Az árvízvédekezési munkákban tegnap 85, a bel­vízvédekezésben 30 fő vett részt. M ár srác koromban is az erdők, mezők fá­radhatatlan vándo­ra voltam, a természet szerel­mese. A tájnak mindig meg­találtam azt a szegletét, amelynek szépségét szeret­tem volna örökké a magamé­nak tudni és abban bármikor gyönyörködni, megmentve egyúttal az idő okozta enyé­szettől. Szerettem volna meg­örökíteni, de a fényképezés költségeire már akkor sem tellett, ezért elkezdtem feste­ni. Előbb vízfestékkel, tempe­rával, majd pasztellkrétával. Hamarosan úgy éreztem, hogy megtaláltam az életem értelmét és festőművész le­szek. Későbbi baráti köröm­ben neves művészek is akad­tak és hamarosan kiderült, hogy nem én leszek az új Munkácsy Mihály. Mivel et­től alább nem akartam adni, festőművészi pályám úgy fe­jeződött be, hogy el sem kez­dődött. Olyan nyomtalanul elmúlt, mint a gyermekkori kanyaró. Az egészből annyi azért megmaradt, hogy ma is szí­vesen rajzolgatok, de már vi­lágmegváltó szándék nélkül. Csak a magam örömére. Jobbára tussal készítgetek a saját és a barátaim könyvtárába könyvjelzőket, úgynevezett ex libriseket. Kinek-kinek a sa­ját imázsa szerintit. Mert té­ves azt gondolni, hogy a könyvjelzőnek egyes művek illusztrációját kell magán vi­selnie. Nem, hanem a tulaj­donosának, mint olvasónak legyen a tükre. Ezt követeli mind a könyvek, mind az ol­vasás tisztessége. Megpróbálom ismertetni a legutóbbi általam rajzolt könyvjelzőt, amelyet egy ba­rátomnak készítettem. A hó­fehér műnyomó kartoncsí­kon, amelynek formája legin­kább a régi újságírói papír­ra, a kutyanyelvre hasonlít, egy sötét zakós, joviális arcú úriember látható. Vékony vo­nalú szájának jobb oldali csücské­ben mint­ha éppen egy induló mosoly pillanatát rögzítette volna a tustoll. Hogy ebből végül egy megértő, barátsá­gos, esetleg egy fényesen de­rűs mosoly lesz-e, azt nem tudni. Mindenesetre a száj­csücsök sugallta hangulatot úgy lehet megfogalmazni, hogy csúfondáros. O tudja miért. Talán mert ő már visszajött onnan, ahová mi most indulunk. A szemet természetesen drótkeretes fekete szemüveg takarja. így tehát most nyu­godtan elfeledhetjük, hogy a szem a lélek tükre. Sem a ki­tárulkozásra, sem az áruló szemvillanásra nincs lehető­ség. így lehet elhárítani, hogy bárki is tetten érje akár az ellágyulás, akár a tombo­ló düh keletkezését. Az úriember magasra eme­li fekete kalapját, ami ter­mészetesen cilinder, hiszen lényéhez ez dukál. A fekete kalap sötét mélységéből elő­bukkan egy fehér arc, a kalap alatt lévőnek a tükör­képe. e már nincs rajta a / 1 fekete szemüveg és IS enélkül lefoszlott ró­la minden fenyegető és min­den titokzatos. A szája sarká­ból is eltűnt az induló csúfon­dáros mosoly. El kellett tűn­nie, hiszen egész szélességé­ben kiöltötte a nyelvét és biz­tosan alapos megfontolás után tette azt. A könyvjelző ügyvéd barátomnak készült. Tetszik neki. 1""^ ............................................................................................. ' ' ' ■ ' " < ■ Úgy általában? S okszor számonkérték már a sajtótól: tartózkodjanak az általánosítástól, kritikai írásaikban nevezzék ne­vén az érintetteket. Különösen sok ilyen kifogás ér­kezett a mindenkori kormány berkeiből, melyekben — mi­ért is cáfolnánk — volt is jó adag igazság. „Vakmerő bá­torsággal” ostoroztak bizonyos jelenségeket főként azok az újdondászok, akik frissen (gyakorta minden előképzett­ség nélkül) kerültek a pályára, természetesen megmarad­ván az általánosítás szintjén. így aztán valójában senkit sem kritizáltak, mégis mindenki megsértődhetett, aki egy adott területen dolgozott, s a penna épp azt a területet cé­lozta meg. Szerencsére voltak másmilyen írások is az elmúlt évek­ben, kavartak is szép nagy vihart, vagy azért, mert minden Szavuk igaz volt, vagy azért, mert megalapozatlan tények álltak a sorokban. Távol áll tőlem a kontrázás szándéka, mégis szóvá te­szem: ezúttal a választásokig még irányító kormányunk esett hasonló hibába. Legutóbbi ülésén ugyanis a kormány — mint a híradásokból ez kiderül — kritizálta az elektro­nikus és írott sajtót, „mert az elmúlt időszakban a kor­mány munkájával kapcsolatban több egyoldalú, téves, megalapozatlan információ látott napvilágot.” Ha szabad megkérdeznem, mit jelent ebben a mondatban a „több”: tíz, száz, ezer? Aztán: mi a neve annak az elektronikus il­letve írott sajtónak, amely egyoldalúskodott, avagy téves, sőt(!) megalapozatlan információt adott közre? Mert csak így „általában” nehezen veszi magára bármelyik média vagy írott sajtó ezt a vádat, hiszen mindegyik szentül meg van győződve róla, hogy ő tisztességesen, korrekt módon tájékoztatott. Ugyanakkor ez a névnélküliség mélyen sérti azokat, akik nem egyoldalúan, különösképpen nem téve­sen és megalapozatlanul tájékoztatták a nézőket, az olva­sókat, a hallgatókat. Arra gondolni sem merek, hogy miközben a sajtóorgá­numok tették dolgukat és a hallgatók, az olvasók nevében — helyettük — megeresztettek néhány kritikát a kormány munkájával kapcsolatban, most ezt sietnek feltüntetni egy­oldalúságnak. Ez nagy szegénységre vallana, hiszen pon­tosan az ellenkezőjét hallhattuk néhányszor mértékadó kormánykörökből: ők igenis igénylik a segítő szándékú kritikát, igyekeznek megfogadni a jobbító bírálatokat. Mert az önmagára valamit is adó sajtó már csak ilyen: nem megy el a visszásságok, a mulasztások, a szakszerűtlensé­gek mellett. Ez amolyan tartós ígéretnek is felfogható a ha­talom jövendőbéli, bármilyen alakulatával szemben. Angyal Sándor „Ötödik menet" Ferter János rajza A tűzről könyvből Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A tűzoltóság nagy­szabású kezdeményezése az országos tűzvédelmi ne­velési program, amelynek eredményeképp várhatóan minden gyermek és így ké­sőbb minden felnőtt is ren­delkezni fog a megfelelő szintű tűzvédelmi kultúrá­val. Múlt év szeptemberétől országszerte több száz óvo­dában, iskolában, me­gyénkben 17 bázisintéz­ményben — folyik a tűzvé­delmi nevelés munkafüze­tek, tanári kézikönyvek se­gítségével. A kézikönyv sok érdekes és hasznos tud­nivalón, valamint a munka­füzetek anyagán túlmenő­en, tartalmazza egyrészt azon bázisintézmények lis­táját is, amelyek már ta­pasztalatokról tudnak szá­mot adni, másrészt a hivatá­sos önkormányzati tűzoltó­ságok jegyzékét is, ame­lyek mindenkor segítik a nevelési programmal kap­csolatos kérdések megvála­szolását. Részben erre a programra épül a sok éves múlttal ren­delkező országos tűzvédel­mi vetélkedő, melyet felső­tagozatos általános iskolai 10-14 éves tanulók részére írtak ki. A városi és megyei selejtezőkön sikeresen sze­replő csapat, melyet az idén a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola nyert az országos döntőn képviseli majd megyénket. Áz alsó tagozatos ál­talános iskolások és óvodá­sok számára kiírt rajzpályá­zat eredményhirdetése is megtörtént: az óvodások között Nagy Elizabett záho­nyi, az iskolások között pe­dig Kokas Henrietta máté­szalkai kislány vitte el a pálmát. 1 jilip L = • . pTTpT: ; |: '■ i iT * Ex libris

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents