Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

Az op-art festészet pápája Kilencven éve született — Pécsett — Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) Budapest (MTI) — Kilenc­ven éve, 1908. április 9-én született Pécsett Vásárhelyi Győző, aki Victor Vasarely néven lett az op-art festészet világhírű pápája. Orvosi tanulmányait megsza­kítva húszéves korában kép­zőművészettel kezdett foglal­kozni. Első sikeres munkája egy golyóscsapágygyár pla­kátja volt. 1928-29-ben Bort- nyik Sándor műhelyében is­merkedett meg a konstrukti­vizmussal. majd a Stijl és a Bauhaus iskolához szegődött. 1930-tól Párizsban élt, ahol il­lusztrációkat és alkalmazott grafikákat készített. 1933-ban a budapesti Emst Múzeumban rendezett kiállítást. Korai munkáin a fekete-fehér for­mák optikai hatása mindig va­lamilyen ábrát alkotott (Harle­quin. Zebrák). 1947-ben tért át a nonfigura­tív, absztrakt művekre. Geo­metrikus képeinek kompozíci­ója a nézőpont változtatásával együtt változik, így idomainak a mélység és a mozgás illúzió­ját tudta kölcsönözni. Stílusá­val új ornamentika kialakítá­sára törekedett, amely illett a modem építészet vasbeton, acél és üveg elemeihez. A vál­tozatos burkolóanyagokkal ki­alakított „sokszínű város” volt az eszménye, mellyel a mo­dem élet méltó környezetét akarta megteremteni, de a ter­mészet alkotta formák: kövek, kagylók is ösztönzően hatot­tak művészetére. Nagy újítása volt a festészet ábécéjének megalkotása, me­lyet 1960-tól vezetett be. Ki­fejlesztette a kinetizmusnak nevezett stílust, amely négyze­teket, köröket, és azokból kiin­duló elemeket alkalmaz, foko­zatos színárnyalat-változások­kal, végtelen látszati kombiná­ciókkal, amelyek elgondol­kodtatják a nézőt. Ez a „for­ma-szín egység” ipari úton is előállítható, megsokszorozha­tó, és integrálható az építészet­be. Az volt a célja, hogy olyan művészetet alkosson, amelyet bárki, különösebb műveltség nélkül is értékelhet. Szerinte századunk nem az egyedi mű­alkotások kora, szerigráfiáival azt akarta elérni, hogy bárki megszerezhesse e sokszorosí­tott alkotásokat. Nem tartotta magát festőnek, a „múzeumi művészetet” elavultnak minő­sítette. Az alkalmazott, funk­cionális művészetet vélte iga­zán fontosnak. Op-art, nonfi­guratív művei eleinte meghök­kentették a nézőket, az 1950- es évektől kezdve azonban egyre nagyobb sikereket arat­tak, ötletei, kifejezési formái vizuális köznyelvvé váltak. Vasarely — mint azt maga írta — társadalmi művészetről ál­modott, mert hitte, hogy az emberekben éppoly erős a vágy a képzőművészet iránt, mint a zenei ritmusokra. Kü­lönleges térhatású, kétdimen­ziós alkotásai a világ számos nagyvárosának tereit, lakó- és középületeit díszítik. 1970-ben megnyílt az első Vasarely-múzeum a dél-fran- ciaországi Gordes-ban. Egy évvel később a közeli Aix-en- Provence városa mellett már erre a célra készült modem épületben jött létre a Vasarely Alapítvány. 1978-ban Oslóban, 1982- ben New Yorkban jött létre Vasarely-központ. 1981 -ben megkapta a legnagyobb fran­cia kitüntetés, a Becsületrend tiszti fokozatát. Magyarorszá­gon 1969-es műcsarnoki kiál­lításával robbant be a művészi közéletbe. Szülővárosa, Pécs díszpolgárrá választotta, ahol művei számára 1976-ban mú­zeumot alapított. 1982-ben mintegy 400 alkotását Ma­gyarországnak ajándékozta. 1987-ben az óbudai Zichy- kastélyban nyílt Vasarely Mú­zeum. „Bármilyen elismerés­ben is volt részem,... mindig is úgy véltem, személyemben magyar embert tiszteltek meg, alkotóművészetem forrását minden bizonnyal ezek a gyö­kerek jelentik.” — vallotta magyarságáról. Az Aix-en- Provance-i alapítvány épületét 1995-ben, anyagi gondok, adótartozások miatt bezárták. Számos művét el is lopták a múzeumból. A jogi viták már évek óta húzódtak a család és az alapítvány vezetősége kö­zött. Hogy a francia állam fe­lelőtlenségére felhívja a fi­gyelmet, a művész 1993- ban lemondott a Becsületrend­ről. Victor Vasarely 1997. már­cius 15-én, Párizsban halt meg. HIRDETÉS Ajándék szervokormány, utasoldali légzsák és elektromos tükrök az Astra World Cup modellben! így az Ön megtakarítása több mint 250 000 Ft! Amíg a készlet tart! OPEL-©­OFFICIAL SPONSOR Víg lakoma Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Udud István Víg la­koma című kötetében a szatmári táj és a gyermek­kor világából táplálkozó, a természetet és az életet eredeti módon szemlélő és tükröző művész lelke tárul fel előttünk — írja a gyűj­temény bevezetőjében Szilvási Csaba. Ez így van azokban a gyermekeknek szánt ver­sekben is, amelyek ebben a kötetben kaptak helyet. Udud István gyermekver­seivel már Csodaparipa cí­mű önálló kötetében is ta­lálkozhattunk, de szerepelt jó néhány, a Móra Könyv­kiadó által megjelentetett antológiában is. Nem véletlenül válasz­totta a szerző egyik ciklu­sának címéül a Csupa zene szókapcsolatot. A Pajkos Peti paripára pattanásában, a kecsege fecsegésében, a gólya kelepelésében, a tü- dőcsúcshurutos béka ku- ruttyulásában hullámzó al- literációk mögött a termé­szetet zeneiségében is érző és visszaadni képes költő áll. A versek kompozíciós tengelyre épülő ismétlés- és ellentétmechanizmusa is releváns tényezővé válik. A „víg lakomán” a házi­gazda, egy kiváló humorú, egyéni látásmódú, az élet ízeiben gyönyörködni tudó és gyönyörködtetni képes eredeti költőegyéniség kí­nálja verscsemegéit. A kötetet a Hármas határ Irodalmi Társaság jelen­tette meg. Mágneslemezen 1848 Budapest (MTI) — Pályá­zatot hirdet az 1848-as for­radalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmá­ból a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Kon­ferenciája (HÖOK). A négy kategóriában közzétett fel­hívásra nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások, doktoranduszok, és két év­nél nem régebben végzett fiatal értelmiségiek küldhe­tik el dolgozatukat levél­ben, három példányban jú­lius 15-ig a HÖOK buda­pesti székhelyének címére („1848-as pályázat” — 1053 Ferenciek tere 2.). Emellett a jelentkezők­nek egy példányt mágnesle­mezen is be kell nyújtaniuk a megadott címre és határ­időig. A pályázatot a követ­kező kategóriákban hirdet­ték meg: A forradalom és szabadságharc hatása a tu­dományok fejlődésére; A mi március 15-énk; A sza­badságharc és a forradalom emlékhelyei a felsőoktatás­ban; A forradalom és sza­badságharc, valamint az el­múlt fél évszázad megem­lékezéseinek irodalmi érté­kű megörökítése. Az első témakörben olyan dolgoza­tokat várnak, amelyekben a fiatalok bemutatják, hogy a forradalom és szabadság- harc milyen változások, új­donságok megszületését se­gítette elő a mindennapi élet és a tudományok terü­letén. A további kategóriákban kiírt pályázatok célja, hogy ösztönözzék a jelentkező­ket a felsőoktatási intézmé­nyekben elhelyezett, a for­radalomhoz kapcsolódó emlékhelyek felkutatására, az egyetemi és főiskolai visszaemlékezések doku­mentumainak összegyűjté­sére, valamint a témakörrel összefüggő prózai művek megírására. A pályázatok elbírálása július közepétől várhatóan szeptember elejéig tart. Az előzsűrizést követően vala­mennyi kategóriában öt-öt fiatal kap lehetőséget arra, hogy bemutassa pályamun­káját. A tervek szerint a HÖOK minden egyes téma­körben külön kötetet jelen­tet majd meg a legjobb dol­gozatokból. A líra napján Nyíregyháza (KM — K. J.) — Talán mégsem kell „temetnünk” a lírát — je­lenthetjük ki az úprilis 11- én lezajlott, nyíregyházi költészet napi rendezvény után. A Költészet Napi Szervezőbizottság vezető­je, Glück György tájékoz­tatta lapunkat: meghirdetett pályázatukra százötven po­éta (legalábbis: magát an­nak érző ember) küldte be mintegy háromezer!!) alko­tását. Sikerült a bizottság­nak megjelentetni a „Ver­sek, Nyíregyháza 1998. áp­rilis 11.” című — igen ízlé­ses kivitelezésű — füze- tecskét is. A szabadtéri — egész napos — program iránt is sokan érdeklődtek. A műsorban fellépett Dinnyés József daltulajdo­nos, szerepelt egy amatőr gitártrió, megzenésített ver­seket adott elő a Dongó együttes (képünkön), nép­dalaival nagy sikert aratott Budai Ilona. A Dongó együttes Martyn Péter felvétele Lovagol, kutyagol Mizser Lajos Nemegyszer előfordul, hogy a szó végén levő han­gokat, betűket képzőnek véljük, és más szóhoz is hozzátesszük. Ezek a ko­holt képzők. így a már több évszázada élő lovagol ige utolsó szótagját elvonták, majd ezt egy-egy állatnév­hez ragasztották, így ala­kult ki a félig-meddig még mindig alkalmi -goi képző. A szamaragol (szamáron megy) kifejezés már több mint egy évszázada él nyel­vünkben. Útleírásokban ta­lálkozhatunk az elefántogol (elefánton ül, elefánton uta­zik) igével. Sőt, mi több! Ennek a képzőnek kialakult a magas hangrendű párja is, hiszen aki tevén utazik, az tevegel. Valamennyi tréfás, humoros jelentésámyalatú. Az így képzett szavak a me­sékben is előfordulnak: Babszem Jankó cicagoi, Hüvelyk Matyi egeregel (ez utóbbi ráadásul szójátékos indíttatású is). Mindez rendben volna, de akad egy ellenpéldánk is, egy ugyanígy képzett szavunk, a kutyagol. Ez bi­zony nem azt jelenti, hogy kutyán utazik. A szóban ha­sonlítás rejtőzik. Kutyagol­ni annyi, mint kutya módjá­ra menni, úgy menni, ahogy a kutya szokott (azaz gya­log). Itt tehát nem a lova­gol, hanem a gyalogol hatá­sára kell gondolnunk. S ha csak alkalmi formával talál­kozunk (a vadnyugati fil­mekben) musztángol, bika- gol, inkább csak mosolyog­ni van okunk, mintsem bosszankodni. 1998. április 16., csütörtök MfMMM T’lilí Jk MN MMMMN ' I ■ »ki m VnM «MMMMÉM ■ íí ,r ,;>vi.. s Victor Vasarely; VEGA-ZETT 2. (1971) Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents