Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-16 / 89. szám
1998. április 16., csütörtök HÁTTÉR Terjeszkedik a Kábelkom Nyíregyháza húsz kilométeres körzetében szeretne terjeszkedni a cég Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — A hírek szerint rövidesen Nyírteleken is a Kábelkom működteti a kábeltévé-hálózatot Igaz-e? — érdeklődtünk Mandula Tamás ügyvezető igazgatótól. Előrebocsátotta: erről még nincs szó, arról viszont igen, hogy Nyíregyháza húsz kilométeres körzetében szeretne terjeszkedni a cég, így ebbe a körbe elvileg Nyírtelek is beletartozik. Előbb azonban lezajlik egy tulajdonosváltás. Nem igazi váltás lesz ez, mindössze annyi történik, hogy a műsorszolgáltatás különválik a kábeles szakmától, s ez utóbbiak vásárolják meg a műsorszolgáltatók részét. Amint az ügylet lezajlik — várhatóan egy-két hónapon belül —, komoly befektetésekre számíthatunk, többek között telekommunikációs vállalkozással is bővülni fog az eddigi közcélú kábeltévés szolgáltatás. A MATÁV koncessziós joga ugyanis 2002-ben lejár, s a Kábelkom ezen a piacon is szeretne jelen lenni. Annál is inkább, hiszen hálózata alkalmas rá. Még az idén számíthatnak rá a nyírszőlősiek, hogy kábelen foghatják a tévéműsorokat, s ha a Kábelkomnak sikerül megegyeznie a jelenlegi üzemeltetővel, ugyanezt tervezi Sóstón és Sóstóhegyen is. A távolabbi területeket üvegszállal kötik majd össze a megye- székhelyi fejállomással. Ahol ki kell építeni a rendszert, ott a lakóknak egyszeri fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük (ez most Nyíregyházán 12 ezer forint), ahol meglévő hálózatot vesz át a cég, a már bekötött lakások tulajdonosainak pénztárcáját a felújítás, átépítés költsége nem terheli. Leghamarabb a nagykállói- ak — ahol jelenleg kétszázan előfizetők — csatlakoznak a Kábelkom rendszerére, ott ugyanis május elsejétől már a cég üzemelteti a hálózatot. Egyelőre külön fejállomásról kapják a műsort, de várhatóan még ebben az évben összekötik a nyíregyházival. felett Temetés a sóstói erdő Nyíregyháza (KM - G. B.) — Nagypéntek délutánján egy gépmadár emelkedett magasba a nyíregyházi repülőtérről. A pilóta melletti ülésen feketébe öltözött férfi ült, ölében a felesége hamvait tartalmazó urnával. Amikor a gép a sóstói erdő fölé kanyarodott, a férfi kinyitotta a kabinablakot és az urna tartalmát, az egykori hitves kívánsága szerint, lassú mozdulatokkal a levegőbe hintette. Ha a földről valaki netán látta is a tovatűnő gépet, azt már nem észlelhette, amint az aláhulló hamvakat magába fogadja az erdő. A fővárost kivéve Magyarországon még nem volt a pénteken történthez hasonló temetés — tudtuk meg a megyei Temetkezési Vállalat igazgatójától, Szekrényes Andrástól. Egy erre vonatkozó kormányrendelet értelmében, Budapesten már egy ideje temetnek hasonló módon, méghozzá úgy, hogy repülőről a Dunába szórják az elhunyt hamvait. Eddig a jogszabály által lehetővé tett szokatlanabb temetési változatok közül — 1. a hamvak umástól hazavihetők és otthon őrizhe- tők; 2. kegyeletteljes körülmények között bemosathatók a földbe; 3. megfelelő közegészségügyi engedély birtokában vízbe szórhatok — az első kettőre volt csupán példa Nyíregyházán, ahol az országban egyedüliként önkormányzati tulajdonba megmaradt temetkezési vállalat már eddig is sok újdonságot honosított meg a megyei temetkezési kultúrában. A mostani repülőgépes módozat — amivel a végakaratot teljesítő férj precedenst teremtett — ráébresztette a temetkezési vállalatot, hogy már a héten megkezdje a tárgyalásokat a repülőgépes Tréner Kft.-vei egy közösen kivitelezett új légi-földi temetési szolgáltatás részleteinek kidolgozásáról. — Ki kell munkálni minden apró momentumot, méghozzá több variációban és árkategóriában. mert úgy kell ennek a temetési szertartásnak is lezaj- lania, hogy visszatetszésre ne adjon okot — hangsúlyozta Szekrényes András hozzátéve: az előzetes számítások szerint 25 és 40 ezer forint között kialakíthatók az árkategóriák, szemben a fővárosban bevett 95 ezerrel. Az engedélyező Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyíregyházi városi tisztifőorvosa, dr. Magyar Vera kérdésünkre a légi temetéssel kapcsolatban elmondta: a hamvasztás révén egy teljesen steril, szervetlen anyag lesz az egykori emberi testből, így már semmiféle közegészségügyi veszéllyel nem jár annak akár otthoni elhelyezése, akár a természetben történő szétszórása. A szerző felvétele ^ iheder koromban min- V dig a rettentő erejű kJ Toldi Miklós, a malomkövet tálcaként használó Kinizsi Pál szerettem volna lenni. Almaimban néha Dugo- vics Titusz, aki magával rántotta a törököt a vár faláról. Meg huszár. Emlékszem, amikor a huszárok végig lovagoltak a poros falusi főutcán. csoportostul loholtunk utánuk, a nagyobb, már eladó sorba jutott lányok meg a kerítés mögül lesték őket. Anyánk szidott minket, mert piszkos lett a ruhánk, orrunk, szánk meg tele porral. Nem számított. Amikor hazamentünk, napraforgó szárából csináltunk magunknak lovat, kenderkócból meg ostort, s mi is huszárnak érezhettük magunkat. A sorozás mindig nagy esemény volt a faluban. Voltak zajos legénybúcsúk is, meg hajnalig, tartó szerenádok, másnap reggel pedig felvirágzott szekereken vitték a legényeket a sorozásra. Sírtak az anyák és a menyecskék, mint amikor a szomorúfűz harmatozik, de belül büszkék is voltak a szép szál legényekre. Történt az egyik alkalommal, hogy az alvégről valamelyik legény nem felelt meg a sorozáson, ahogy akkor mondták, kiszuperálták. Estére, mint a futótűz terjedt el a faluban a hír. Pár nap múlva meg az, hogy a legény szégyenében, mert már a lányok Virtusok sem álltak vele szóba, elbúj- dosott még a faluból is. A kocsmában meg a többi legény ezalatt azt húzatta, hogy „Maradt itthon kettő, három nyomorult, rátok lányok még az ég is beborult.” A faluban anyámasszony katonáinak nevezték azt a másik legényt, aki otthon a ház körül téblábolt, ameddig az anyja szeme elérte. Le is nézték, mint pocoktúrát a szénaboglya. Apák tanították akkoriban virtusra a fiaikat imigyen : A kalapodat húzd jól a szemedre, osztón azt tedd, amit én mondok. Vedd magad elé a boroskancsót, idd ki egy hajtásra, csapd a földhöz, osztón kezdjél el mulatni. Vagy asztalkönyöklősen vagy tánccal egybekötve. Ne legyél duhaj, mert aki duhaj, az Laci- betyár. Másnap rövidre fogott kantárszárral táncoltasd végig a lovadat a főutcán, hadd lássák, hogy nemcsak este vagy legény. Aratáskor pedig, amikor a korcon lévő szarutokból a követ előzúzod és fenni kezdesz, a lábadat vesd szét, s amikor elindulsz a többiek csak a hátadat láthassák. Csépléskor egy zsák búzával a váltadon, eggyel a hónod alatt menj a kamrába, vagy egyenesen a padlásra. Régen virtus volt, hogy ki dobja messzebb a malomkövet a falusi sportpályán, ki húzza messzebb a megrakott szekeret, vagy kié a legszebben feldíszített májusfa május elsején. Virtussal találkozunk napjainkban is. Csak másmilyenekkel. Ez igen, ez valaki, ez nem akárki, gondoltam a napokban, amikor az illető úr névjegykártyáját a kezembe nyomta. Egy kicsit restelkedtem is, hogy legalább kétszer annyi idős koromra nem vittem annyira, mint a kártya tulajdonosa. A névjegykártya színes, különleges papírból készült, rajta hieroglifált betűkkel nyomott a vezetéknév. A négyoldalas kártya első oldalán vannak még a titulusok, a hivatali és lakáscímek, a belsőkön és a hátsón ugyanezek angolul is. németül is. Alig múlt el kisebbségi érzésem, amikor kedves ismerősömmel találkoztam, aki büszkén újságolta, sikerült elrendezniük — igaz remek trükkel —, hogy a fiát nem vitték, nem is viszik be katonának, megkapta a felmentést. Nagy a család öröme, örül a mama, meg a kislány is, akinek a fia udvarol. A fia baráti köre irigykedik, hogy neki sikerült. Csak a nagyapát nem érti mi leli, miért nem tud örülni a jó hírnek. A rról a diszkótragédiáról már este olvastam otthon, hogy egy kocsi nagy sebességgel az átszeli fának ütközött, majd az árokba borult. A kocsiban három fiú és három lány ült, a saját kocsiját vezető fiatalember részeg volt. Elszalasztott számla A piacgazdaság kiépítésében elért eredményeinket méltató nyilatkozatok sem terelik el a figyelmet arról, hogy a rendszerváltás minden gyötrelmével hosszabbra nyúlik, mint azt mondjuk tíz éve a legtöbben gondolták széles e hazában. S az is bebizonyosodott, hogy a vasfüggöny lebontásával eufórikus állapotba segített nyugat hálája nem realizálódik piszkos anyagiakban, az előző rendszer gazdasági csődjét siettető kölcsönöket keményen bevasalják a demokrácia harcosain. Tulajdonképpen vádolni ezért nem is nagyon lehet a fejlett világot, de azért az ember elgondolkodik: mi lett volna, ha a kétpólusú világ megszüntetéséért annak idején előre nyújtjuk be a számlát? Sokan (köztük képzett történészek) állítják, hogy a nyugati hatalmak húszmilliárd dollárnál nagyságrendekkel több áldozatra voltak készek, csak hogy valaki megszabadítsa őket végre a kommunista fenyegetettségtől. Nagyjából ekkora összegre rúgott akkoriban Magyarország külföldi államadóssága, melynek törlesztése azóta is nem kis teher a keresőképes polgároknak, de mindenki másnak is. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy mi rendítettük meg a szocializmus világméretű alapjait, hiszen a „peresztrojka" után nagyon is érezték az akkori döntéshozók: milyen lépéseket engedhetnek meg maguknak veszélyes következmények nélkül. De azért tény: a hazánkba menekült keletnémet emberáradat előtt megnyitott határ adott lökést Németország újraegyesítésének, ez pedig a hidegháború végét jelentette. E döntés a már langyos környezetben is a világ elismerését váltotta ki, de vállveregetésen és egy-két plecsnin kívül amolyan „történelmi tettre” címkézett anyagi juttatás nem érkezett. Mindent összevetve, a rendszerváltás elrendeltetett voltát senki sem kérdőjelezheti meg, csak éppen tudomásul kell venni: a világon minden piaci alapokon működik. Ezen elv alapján érkezik a külföldi tőke, teremt munkahelyet, telepít korszerű technológiát, vonja be a fejlett világ gazdasági vérkeringésébe kis hazánkat. Úgyhogy nincs harag, csak hát olykor a realizmus legkeményebb hívei is megengedik maguknak a gondolatok elkalandozását. Nyéki Zsolt Szennyvízcsatorna lehet a beugró Nyíregyháza (KM) — Hazánk, s ezen belül is megyénk ivóvíz csatornázása megfelel a kívánalmaknak, a szennyvízcsatornák hiánya annál több gond forrása. Ha nem történik látványosjavulás, ez akár az EU csatlakozás egyik gátja is lehet. Szerencsére az elmúlt időkben komoly lépések történtek a helyzet javítása érdekében, és most is figyelemreméltó erőfeszítéseknek lehetünk tanúi szerte Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben. Állami támogatással a településeken nagy szenny- vízcsatomázási munkák folynak, s további tekintélyes összegek várnak gazdára. Az első pályázat határideje a múlt hónapban járt le, akkor a céltámogatások elnyeréséért folyt a verseny. Most már a vízügyi alapra lehet pályázni, az első határidő március 20-a volt. De nem kell elkeseredniük azoknak az önkormányzatoknak sem, akik valamilyen ok miatt elkéstek pályamunkájukkal, hiszen a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a korábbi tapasztalatokból okulva megváltoztatta a rendet. Míg korábban ha valaki kicsúszott a határidőből akkor elvesztett egy teljes évet. Ezt kiküszöböli az új rendszer, hiszen több fordulót is hirdetnek. A legközelebbi határidő május 22., majd július 22. és szeptember 25. A pályázati csomagokat, s bővebb információt a vízügyi igazgatóságon lehet beszerezni. SHHE3 Később erről a fejállomásról kapják a műsort a megye- székhely 20 km-es körzetében Martyn Péter felvétele . . • v. . . . ,, Oláh Gábor tárcája Esti sorfal Ferter János rajza
