Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-15 / 88. szám

1998. április 15., szerda Mangrovék és szagok Levelek Pápua Új-Guineából a Kelet-Magyarországnak (10.) Mangrovefák egy fajtája Karkar-szigetén ritka errefelé a krokodil. Lá­bunk előtt a nedves fűben hosszú kígyó surran hangtala­nul. Pandánuszfák és szágó- pálmák között haladva árnyas kakaóültetvényhez érünk. A kakaó- és kávétermelés a he­lyiek fontos bevételi forrása. De még ennél is jelentősebb a szárított kókuszhús, a kopra értékesítése. Éppen egy óriási kókuszliget terül el előttünk. itt megpihenhetünk. Egy zöld kókuszdió tejét felhajtva csil­lapítjuk kínzó szomjúságun­kat, s a friss, márványfehér gyümölcshúst rágcsálva elüt­jük éhségünket. Azt ajánlom, senki ne üljön a pálmák alá, mert egy több kilós termés akármikor lezuhanhat a magas fáról. Ideje továbbindulnunk, a most következő szakasz fá­rasztó lesz. Meredek dombol­dalakon kell felfelé kaptat­nunk. átvágni a falubeliek kertjein. A tisztára égetett te­rületeken édesburgonyát és yamot termelnek, a zöld bozót pedig számos banán-, papaya- és más gyümölcsfát rejt, elvét­ve ananászkertek bújnak meg. Az értékes építőanyag, a bam­busz is bőségesen terem erre­felé. Közben folyókon gázo­lunk át, kidőlt, korhadó farön­kökön mászunk keresztül, he­lyi mezítlábas barátaink méte­res bozótvágó késeikkel szor­galmasan csapkodják a sűrű léggyökeres kúszónövénye­ket, hogy haladhassunk. Jaj, ne! Most egy mély szakadék széléhez érkeztünk, csak egyetlen fatörzs ível át rajta. Ezen kell végigegyensúlyoz­nunk. Aki nem elég bátor eh­hez, nyugodtan csatlakozzon hozzám, mert én most nem megyek tovább... Lae, 1998. április Bálintné Kiss Beáta Mai levelemben egy kis uta­zásra szeretném hívni az ol­vasókat. Hosszú gyaloglás vár ránk, s közben jól megfi­gyelhetünk néhány növényt, amelyek Magyarországon nem igazán számítanak min­dennapinak. A tenger felől, csónakkal érke­zünk Pápua Új-Guinea keleti partvidékére, s keskeny folyó­torkolaton evezünk fölfelé. Körülöttünk a fák lombja összezárul, vastag leveleikről kövér vízcseppek hullanak. Óriási, fás gyökereik ezerkarú polipként domborodnak ki a vízből. Igen. ezek a fák a víz­ben állnak, ugyanis egy mang­rovemocsárban halad csóna­kunk. A levegőből „csavarni” lehetne a nedvességet, az ága­kon tanyázó madarak éles hangja szinte süketítő. A gyö­kerek között nyüzsög az élet, halak, rákok, rovarok ezrei rej­tőzködnek itt, ízes falatokat biztosítva a környék lakóinak. Jó lesz vigyázni, mikor a csó­nakból kiszállunk, mert nem így kell zöld kókuszdiót szedni Bálint Zoltán felvételei HIRDETÉS Csősz óvja az Ön autóját! Az ön autójának állapota nekünk legalább olyan fontos, mint Önnek! Ezért márkakereskedésünk a megye egyik legnagyobb, kiemelkedően felszerelt, az Opel központban kiképzett szakemberekkel dolgozó szervizébe várja Önt. Hétvégén 24 órás sürgősségi ügyelet a megye egész területén. Nyíregyházán egyedül nálunk: fényezési és átrozsdásodási garancia az Opel 6 éves koráig Keresse fel márkakereskedésünket, hogy széles körű szolgáltatásainkról tájékoztathassuk Önt! OPEL CSŐSZ - ÉRDEMES KOMOLYAN VENNI! OPEL^ OPEL CSŐSZ NYÍRMOBIL 1. 4400 NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60. Tel.: 42/456-555, Fax: 42/311-356 Túszejtő katona Moszkva (MTI) — Az orosz Távol-Keleten, Usszurijszk egyik helyőrségében kedd haj­nalban lövöldözni kezdett egy katona: egyik társát megölte, majd 26 embert túszul ejtett. A tizedes több órás tárgyalások után végül megadta magát. Az orosz távol-keleti kato­nai körzet sajtószolgálatának beszámolója szerint a dagesz- táni Albert Arszlanbekov szá­zadügyeletesként jutott fegy­verhez, s két, szintén dagesztá- ni társát akarta megleckéztet­ni. A géppisztollyal a mennye­zetbe lőtt, de az egyik gellert kapott golyó végzett az egyik sorkatonával. A lövöldöző ti­zedes ekkor túszul ejtette a körletben tartózkodó 26 kato­nát. A parancsnoksággal foly­tatott tárgyalások nyomán előbb elengedte a katonákat, cserébe egy ezredesre, a had­osztály parancsnokhelyette­sére, majd ezt követően meg­adta magát. Az orosz katonai hatóságok első vizsgálata sze­rint nemzetiségi alapokon ki­bontakozott vita vezetett a lö­völdözéshez, illetve a túszej­téshez. Az orosz hadseregben uralkodó állapotok, a tisztek és az öreg bakák kegyetlenke­dései nyomán elég gyakran bontakoznak ki véres drámák. Afrika, a csjfodák világa Három hónapos expedíció Jpí indul szeptember végén Szondi Erika Mátészalka (KM) — Három hónapos tudományos expe­díció indul szeptember vé­gén Kelet-Afrikába gróf Szé­chenyi Zsigmond emlékére. A nagy utat megelőzően Ba­logh István a mátészalkai TRIDEA Természetvédelmi Egyesület és Oktatóközpont vezetője társaival egy hóna­pig környezettanulmányo­kat folytatott Tanzániában és Kenyában, feltérképezve a lehetőségeket, megteremt­ve az őszi út feltételeit. Élmé­nyeit mondta el lapunknak. — Január 12-én indultunk zü­richi átszállással Kelet-Afriká­ba. Nairobiban virradt ránk, ahol rövid pihenőt tartottunk, majd a magasból szemlélhet­tük a kontinens csodáit. A Ki­limandzsáró felhőkbe burko­lózott előlünk, mint általában a reggeli órákban, később azonban többször teljes pom­pájában mutatta meg magát. Az Indiai-óceán látványa után Dar es Salaamba érkeztünk. Az ismerkedés Afrikával itt, az európai ember számára ne­hezen elviselhető hőségben kezdődött. Majd következett az első nagy kirándulás Moro- gorón keresztül a Mikumi Nemzeti Parkba, majd Iringá- ba az ország szívébe és onnan a Ruaha Nemzeti Parkba. A szeptember vége óta tartó rendkívüli esőzés miatt sok helyen az elmosott útszaka­szok, hidak jelentettek nehe­zen leküzdhető akadályokat, ugyanakkor az utak mellett zöld ültetvények, szizáltáblák váltogatták egymást a fás sza­vanna lombba borult zöldjé­vel. Impalák, zsiráfok, kaffer- bivalyok, zebrák, elefántok, a jávor- és víziantilopok, hiéna­kutyák, leopárd, oroszlán és még számtalan emlősfaj káp­ráztatott el bennünket. — A Ruaha Nemzeti Park­ban a folyó akadályt nem is­merve zúgott, tajtékzott kilép­ve itt-ott medréből, új tanya­hely keresésére késztetve a ví­zilovakat, krokodilokat. Szál­lásunk ablakán szírtiborzok kukkantottak be, a sziklákon agámák sütkéreztek, este gek- kók szedegettek a lámpa kö­rül, s a természet hangjai szű­rődtek be hozzánk. Néhány nap múlva északnak, a Kili­mandzsárónak tartottunk, vég­célunk most Arusha volt. Meghatottan álltam a hósap­kás hegyóriás alkonyati képe előtt, mint a gyermek a fenyő­fánál, amely alatt ott a régen vágyott ajándék áll. — Arusha, Moshi és a Meru hegy, USA-river környékének megismerése után irány Nai­robi. Kenyába átérve egyre több vad mutatkozott a védett területeken kívül is. Első utunk a Norfolk Hotelhez, gróf Széchenyi Zsigmond kedvelt szálláshelyéhez veze­tett. Hatalmas élmény volt ott állni a Great Rift Valley, a Nagy Hasadékvölgy peremén, végigpásztázni a völgyet, vul­kánjait, tavait és azután le­ereszkedni a Longonot vul­kánhoz és a Hell s Gate Nem­zeti Parkhoz. A park többek között leopárdjairól, gepárdja­iról nevezetes. Bár csak nyo­maikkal találkoztunk, de a park antilopjai, varacskos disznói és a fantasztikus szik­laképződmények páratlan él­ményt jelentettek. A Naivas- ha-tó környékének bejárása után a Nakuru-tó és nemzeti park volt úticélunk. A sóstó flamingóiról, a park a fehér orrszarvúról nevezetes. Nem lehet szavakat találni arra a látványra, amit a flamingók ezreinek, tízezreinek rózsa­színje, a tó partján a kafferbi­valyok közel százfős csapata, az erdőben páviánok, zsiráfok, dik-dik miniantilopok, víziba­kok jelentenek. A park bejárá­sa. egy rövid lodge-beli pihe­nő után ismét továbbmentünk, át az egyenlítőn, majd Nyahu- ruru után megint csak a déli féltekére kerültünk. Az egyenlítőt jelző táblánál rövid pihenőre, fényképezésre meg­állva kellemes hang ütötte meg fülem: a mi fürjünk .,pittypalatty”-a üdvözölte föl­dijét. — Nanyukiba. az egyenlí­tőre tett kirándulás után a Rift Valley-n keltünk át és ismét csak hagytam magam elvará­zsolni, elbűvölni a hatalmas völgy, majd maszájföld, a Lo- ita plató vadbősége, vadpara­dicsoma láttán. Hatalmas zeb­ra, gnu, Thomson- és Grant gazellacsapatok, struccok, kongoni impala és topi antilo­pok és vörös lepelbe burkoló­zott maszájok által terelgetett gulyák, nyájak mindenfele a füves-akáciás szavannán. Útunk jó küldetését jöttünk teljesíteni a Masai Mara Nati­onal Reserv-be. Itt a Keerook Lodge-ban épült egy terméskő alapzat, s arra szereltem fel alapítványunk, az Afrikai tá­bortüzek Alapítvány által ké­szített réztáblát, amely három nyelven emlékezik gróf Szé­chenyi Zsigmondra, a legna­gyobb magyar vadászra, az íróra, a természetszerető em­berre. Születésének 100. év­fordulóján megható megemlé­kezés keretében dr. Tóth And­rás, kenyai nagykövetünk mondott beszédet, majd lelep­leztük az emlékhelyet csodála­tos környezetben, virágok, akáciák között. — Természetesen alkalmat kerítettünk a vadvédelmi terü­let bejárására is — ezúttal sza­faribusszal és ismét gazdag él­mény, fotó és videoanyag bir­tokosai lettünk. Az állatok — ezúttal ismét a leopárd, az oroszlán, az elefánt, az antilo­pok mellett új fajok: sakál, ge­párd és a számtalan madárfaj, melyben a Masai-Mara külö­nösen gazdag — újólag elbű­völtek. Nem volt kisebb él­mény egy maszáj bómában tett látogatás sem, ahol e nép ősi, több száz év óta változatlan életével találkozhattunk. Ez­után visszatértünk a semmi mással össze nem hasonlítható hangulatú Arushába, ahol ezúttal egy, a Meru hegyről in­duló folyócska partján tábo­roztunk. Útunk Afrikában Dar és Salaam-ban kezdődött és ott ért véget. Közben a harminc­két nap alatt tizenhatszor vál­tottunk szállást. Sikerült ala­posan felkészülnünk a leendő expedícióra. Balogh István felvételei Portrék Afrikából _ MINDENFÉLE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents