Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

1998. április 2., csütörtök HÁTTÉR Burjánzik és virít A notórius nem kaszálók kénytelenek lesznek zsebbe nyúlni A Központi Környezet védelmi Alap pályázatot írt ki a ményebb fellépésre szá­míthatnak. A notóri­us nem kaszálókat még tavaly „lajstrom­Ez a parlagfű. Még virágzás előtt kaszálni kell, vagy tövestől kihúzni KM-reprodukció Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Sokan jogosan vetik fel: többet be­szélünk, mint amennyit te­szünk a parlagfű elleni véde­kezés érdekében. Valószínű, ez is egyik oka annak, hogy évről évre nagyobb területen burjánzik az allergén. Ámbár az is igaz: dacára a propagan­dának, sokan még mindig nem tudják, miről ismerszik meg a parlagfű, téves nevén a vad­kender. Allergia A füvek, fák virágzása ide­jén hetekig okozhat pana­szokat a levegőben lévő vi­rágporok okozta allergia. Súlyosabb, asztmatikus megjelenése gyógykezelést igényel. Az allergiára való hajlam igazoltan öröklő­dik, egyes vizsgálatok ki­mutatták.* azokban a csalá­dokban, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb való­színűséggel lesznek bete­gek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet a kialakulásában. A virágporallergiát sok faj okozhatja, nálunk ebben első helyen a parlagfű áll. Sorrendben követik a fűfé- lck, a mogyoró, a nyír, az ; üröm-fajok, az útifüvek és a nyár. gyomnövény elleni védeke­zésre. Igényét a nyíregyházi önkormányzat is benyújtotta. Amennyiben többletforráshoz jut, a korábbitól nagyobb terü­leten lesz rendszeres kaszálás. Felmérő brigádok felállítását tervezik, amelyek feltérképe­zik az elhanyagolt területeket, felkutatják a tulajdonosokat. Míg korábban egy ejnye- bejnyét érő felszólítással meg­úszták a dolgot a hanyag föld- tulajdonosok, mostantól ke­idén sem tesznek semmit, már nemcsak pénzbüntetésre szá­míthatnak, hanem arra is, hogy az önkormányzat lakaszáltatja a területüket, a számlát pedig nekik kell fizetniük. A városházán Vágvölgyi Gusztáv környezetvédelmi re­ferenstől megtudtuk, tervezik azt is, hogy a zsákban össze­gyűjtött parlagfűért jelképes összeget fizetnek a városla­kóknak. Az iskolásokat is be­vonnák a védekezésbe, de csak a tavaszi, kora nyári idő­szakban, amikor még nem vi­rít a növény. A diákok tombo­A parlagfű A parlagfű (Ambrosia ela- tior) 8-10 fokon csírázó, száraz meleget jól tűrő, nyár közepétől a fagyokig virágzó növényfaj. Magas­sága elérheti az 1-1,5 mé­tert, kedvező körülmények között egyetlen növény 50 ezer magot is érlelhet. Eszak-Amerikában ősho­nos, Európába a gabona- importtal kerülhetett be. Hazánk, mai területén elő­ször Somogy megyében je­lent meg, 1922-ben. A Ti­szántúlt az 1950-es, Sza- bolcs-Szatmár-Beregbe a 60-as években került. Me­gyénkben a fertőzött terü­let nagysága 1995-re már elérte a 300 hektárt. A ta­valyt év rendkívül kritikus volt: soha nem látott tö­megben buijánzott a par­lagfű az addig alig fertő­zött helyeken is. laszelvényt kapnának, amely- lyel sorsoláson vennének részt. Ideje lenne végre komolyan vennünk a parlagfű elleni vé­dekezést, ugyanis egyikünk sem érezheti magát tökéletes biztonságban: bármely élet­korban kialakulhat az allergia, melynek egyik legfőbb okozó­ja a parlagfű pollenje. Vers, zene, vetélkedők Mátészalka (KM - Sz. E.) — „Megvirradt, fölébredt a Föld” — címmel a mátészalkai váro­si művelődési központ és a 138. Sz. Ipari Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Inté­zet versmondó versenyt hirdet a következő kategóriákban: általános iskola 5-6. osztály, 7-8. osztály, középiskolás korosztály, valamint 18 éven felüliek részére 26 éves korig. A résztvevőknek két költe­ménnyel kell készülniük: egy verset az 1848-as szabadság- harc költőitől, a másikat pedig megyénkben élt vagy élő líri­kusoktól kell választani. Kü­lön kategóriában indulhatnak azok a jelentkezők, akik meg­zenésített versek előadásával kívánnak bemutatkozni. A rendezvény időpontja áp­rilis 15-én 17.00 óra. A jelent­kezéseket április 10-ig várják a mátészalkai városi művelő­dési központban. Szintén a művelődési központ szervezé­sében Ki mit tud? vetélkedőre is sor kerül a következő műfa­jokban: ének (táncdal, rock, musical, népdal, műdal, ope­ra), zene (szólóhangszerek, zenekarok, komoly és könnyűzenei műfajban), tánc (balett, disco, rap, társasági tánc, néptánc). Vers- és próza­mondás valamint egyéb (akro­batika, bűvészkedés stb.) kate­góriákban 26 éves életkorig lehet jelentkezni. A Ki mit tud? április 26-án lesz a városi művelődési központ színház­termében. Május 3-án Tátika és Karao­ke vetélkedőre várják a megye általános és középiskolás fia­taljait. Jelentkezési határidő: április 15. A mátészalkai váro­si művelődési központ címe: Mátészalka, Kölcsey út 2. Te­lefon: 44/310-010.--- ^ ..I "«u ---------------------'-"S----------------— .... .... ... .. ------—i««-----------------------------------------­*JH í (Q i i*~i 4■ Jh. 11W* i 'i roTTTL t '‘rl ff? /-ék (egy jobb család) kérték nevüknek elhall- • gatását. Cserébe meg­ígérték, hogy szépítés nélkül elmondanak mindent, olvasó­inktól szíves útbaigazítást re­mélve. Öröklött telkükön, a volt 127-es utcában (mely most már Rivalda utca), hosszú évek keserves kínlódásával fölépítették négyszobás csa­ládi házukat, ahová tavaly Kisasszony napján (ennek különben nincs jelentősége) be is költöztek. Egy szuterénlakásból jöt­tek, mely kissé nyirkos volt ugyan, de nekik mégse volt bajuk soha. A Rivalda utca viszont zöldövezet, házuk déli fekvésű, csupa nap. Mégis, alighogy kicsomagoltak, el­kezdett viszketni a bőrük. Az első öröm lázában rá se hederítettek. Végre megvolt mindenük. Házuk, bojlerük, tévéjük, szőnyegpadlójuk és még sok egyebük, aminek fel­sorolására nincs helyünk. Hát akkor mi ez? Azt mond­ták egymásnak, idegkimerült­ség, ami hihetően is hangzott, hisz ezt a házat valóban vér- rel-verejtékkel építették. Maga J., aki mérnökember, éjt nappá téve dolgozott, min­den különmunkát elvállalt, ma már koffeinen él. J.-né- nek, aki a luitóságokkal tár­gyalt, szakmunkások, kölcsö­nök, deszkakiutalások után viszketés. Két hónapig bejárt a bőrgyógyászati klinikára, de semmiféle kezelés se hasz­nált neki. A többieknek sem. Viszke­tésük olyan természetű, hogy nem egyes pontokon, hanem az egész testfelületen jelent­kezik. Nem csillapítja se va­Mi ez? Mi ez? látott-futott, lassankint fölbo­rult a lelki egyensúlya. Na­gyokat csap a falra, akár van rajta légy, akár nincs. Leányukat, aki mást szere­tett, hozzáadták egy vidéki ál­latorvos fiához, mert az új ro­konok szép összeggel kisegí­tették őket. Egyetlen fiuk or­vosnak kívánkozott. De épp így állt a kérdés: tetőácsolás vagy orvosi diploma? Szegény fiú azóta megha­sonlásbán él, szüntelen hu­nyorog, pedig semmiféle hús­félét nem eszik, az állati ter­mékek közül csak ömlesztett sajtot, tejet. És őrajta hatal­masodott el leghamarabb a karózás, se borogatás, se hű­sítő hintőporokkal való be­szór ás. Délelőtt viszonylag elviselhető, estére és főleg éj­szakára már tűrhetetlenné válik. Mi történhetett? J.-ék élete pokol. Jönnek-mennek. Kisi­etnek, visszatérnek. Állva esznek. Ülni se tudnak, mert egyszerre viszket a tarkójuk, az orruk hegye, a belső térd­hajlatuk és mindenük, ami a pincelakásban nem viszke­tett. Tetézi a bajt, hogy nem­csak a viszkető pont — pl. a fülük — viszket, hanem az uj­juk is, mellyel a fülüket va­karják. Tényleg, mi ez? Kívánságukra közlöm, hogy eddig milyen ellenintéz­kedéseket tettek. Végigpróbálták az összes szántba jöhető kenőcsöket. Állandóan kvarcolnak. Ciánoztattak. Kifőzték minden ruhada­rabjukat. Kihívatták dr. K. E.-t (szin­tén kérte neve mellőzését), aki varázsvesszővel végzett vizsgálatai után megállapí­totta, hogy sem a házban, sem körülötte káros mágne­ses mezők nem észlelhetők. Most azt hallották, hogy a Jordán vize jó viszketés el­len. Kérik, hogy aki tud Jor- dán-vizet szerezni, jelentkez­zék. Az is, aki nem tud szerezni, de hasonló bajból már kigyó­gyult. De az is, aki hasonló baj­ban szenvedett és nem gyó­gyult meg.-m—7 gyáltalán, mindenki í-j jelentkezzék és mond­1—J ja el, mit gondol. így nem lehet élni. Tiszta ipar N agy valószínűséggel nem sok pénzt költenek el megyénkben abból a 15 milliárd dollárból, amit hazánknak a környezetvédelemre kell majd fordí­tania, ha e téren is tartani akarja az európai normákat. A megalomániás ipari beruházások következményeitől mentes térségünkben érezhetően erősödik az a törekvés, amely igyekszik előnyt kovácsolni a föld, a víz és a levegő (viszonylagos) tisztaságából, érintetlenségéből. A falusi értékekre építő idegenforgalom, a túrázás legkülönbözőbb módjai már régen kikerültek a divat kategóriájából: az ur- banizálódó világ polgárának testi-lelki felfrissülésében lét- szükséglet a nyugalom. Ezért hajlandó áldozni is, a kerékpártól kezdve a ka­jakon át a halászléig a szállással bezárólag mindenért fizet a vendég, akiből elég szépen megélhetnek az ügyes vál­lalkozók a Tisza vagy éppen a Szamos mentén. De ezért adnak egzisztenciális aggodalmuknak hangot a vendéglátás e formájára berendezkedők, mert attól tar­tanak: az annyira várt ipartelepítők, a külföldi befektetők éppen a megye vonzerején ejtenek csorbát. A félelmekre reagálva a téma szakértői nem győzik hangsúlyozni: az iparosítás már régen nem egyenlő a füstokádó gyárkéményekkel, vöröstéglás üzemekkel, zajos és olajtól csöpögő csarnokokkal. A még eleven emlékektől meg kell szabaoulni, a fogalmak mögött rejlő tartalom megválto­zott. A megye több városa is nyüzsgő ipari parkról álmodik, de az ezekbe szóló invitálás is a csúcstechnológia beengedésére hívja fel a figyelmet, garanciát kérve egyben a környezetbe szinte észrevétlenül simuló épületekre, ter­melésre. A természeti értékek óvására ügyelő beruházás, gyártelepítés és technológia persze megdrágítja az adott terméket, a szolgáltatást, ami igényesebb és gazdagabb társadalmi környezetet is feltételez. Vagyis a polgároknak a hajlam mellett a képességgel, az anyagi lehetőséggel is rendelkezniük kell ahhoz, hogy az elv működőképes rend­szerré váljon. Nyéki Zsolt Fafeldolgozás helyben Nyírlugos (KM - Sz. E.) — A Nyírség erdőkben gazdag területeiről teherautószám­ra hordják a hatalmas fákat az ország más vidékeire. Ezen a helyzeten kíván vál­toztatni a nyírlugosi önkor­mányzat azzal az elhatáro­zásával, hogy önálló gazda­sági társaságot hoztak létre egy román, egy magyar vál­lalkozó és nyolc magánsze­mély részvételével. Mint Hovánszki György polgármester elmondta, megvásárolták a települé­sen található fafeldolgozó üzemet annak érdekében, hogy munkahelyet teremt­senek a településen. 45-60 ember számára jelent meg­élhetést majd ez az üzem. Raklapot és zöldség-gyü- möljcsládát gyártanak, ame­lyeknek biztos piaca van. Egyéb fűrészáru gyártására is lesz lehetőség szintén biztos külföldi piaci háttér­rel. Az ősz folyamán induló üzemben a helyben megter­melt nyárfát dolgozzák fel. Csak az önkormányzat több, mint ötszáz hektár er­dővel rendelkezik és folya­matosan telepítik a nyárfát a térségben élő magángaz­dák is. Szeretnék megaka­dályozni, hogy az alap­anyag feldolgozatlanul ke­rüljön el a térségből, hiszen minden munkalehetőségre szükség van ott, ahol a je­lenleg kétszáz köz- és köz­hasznú munkás mellett még több mint százötvenen vár­nak munkára. Az önkormányzat a mun­kahelyteremtést tartja leg­fontosabb feladatának, s re­ménykednek a fafeldolgozó üzemet működtető gazda­sági társaság hosszú távon enyhít a munkanélküliségi gondokon. Hoppá Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents