Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

1998. április 14., kedd HÁTTÉR Kciet-Magyarorszag 3 Teljes életet korlátok nélkül Tizenkétezer mozgássérült érdekeiért dolgozik a megyei egyesület Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A kö­zelmúltban törvény szüle­tett, mely a mozgáskorláto­zottak életminőségét hivatott megkönnyíteni. A beteg em­berekre, a mozgásukban bármilyen szempontból aka- dálvoztatottakra amúgy rit­kán fordul a figyelem. Pedig rászorulnának, mert bajban vannak. A Mozgáskorlátozottak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 1981-ben alakult, tagjainak száma közel tizenké­tezer. Az egyesület célja a mozgássérült emberek érdeke­inek képviselete, érvényesíté­se és védelme. Egyre többen — A megnövekedett taglét­szám magával hozta a megnö­vekedett feladatokat is — mondja Balogh Zoltánné az egyesület vezetője. Aktívan részt veszünk a mozgássérül­teket megillető közlekedési és gépkocsiszerzési támogatás elosztásának előkészítésében, felvilágosítással, adatgyűjtés­sel segítjük a rászorulókat. Si­kerünket jelzi, hogy amíg 1996- ban az országos keretből 82 gépkocsit és 283 darab pót­keretet kapott megyénk, addig 1997- ben 250 gépkocsi plusz 118 utólagos igény, valamint 70 átalakítási támogatás oda­ítélésében vettünk részt. 45 embernek az autó beszerzésé­ben. 12-nek az átalakítási tá­mogatásban tudtuk segíteni. Heten a beszerzéshez és az át­alakításhoz is kaptak anyagi juttatást. — Pénzünk kevés, ezért fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérjük a pályázati lehetősége­ket, bár az ily módon szerzett forintok közel sem fedezik az igényeket — sorolja a gondo­kat az elnökasszony. A Tele­fonnal a rászorulókért Alapít­vány segítségével megyénk­ben 86-an összesen 1 280 800 forint támogatást kaptak, Nyíregyházán és térségében 35 embernek 427 200 forint jutott. A HÉRA Alapítvány­hoz is igyekeztünk sorstársa­ink támogatását eljuttatni, il­letve tudatosítani a lakosság­ban mindazokat a lehetőséget, melyeknek segítségével köny- nyíthetnek nehéz helyzetükön. Speciális igények A mozgássérülteket megillető speciális lakásátalakítási tá­mogatás iránt egyre nagyobb az igény, ezért az egyesület szoros munkakapcsolatot ala­kított ki az orvosi szakbizott­sággal. az építész tervezőkkel és nem utolsósorban az OTP- vel is. 1995-től 2544 rászoruló összesen 354 millió forint ef­féle támogatásban részesült megyénkben. Soronkívüli nyugdíjemelést közel 500 em­ber kapott. Szívügynek tekintik a moz­gássérült gyermekek segítését is. Figyelemmel kísérik fejlő­désüket, óvodai, iskolai tanul­mányaikat. Rendszeresen részt veszenek a Bice Bóca alapítvány rendezvényein, s a Hegedűs Gyula Alapítványtól tizenhat gyereknek szereztek tanulmányi ösztöndíjat, 95-től minden tanévre. 1997-98-ra 10+18. 1996-ban és 1997-ben 3-3 gyereket és egy pedagó­gust sikerült a Bice Bóca Ala­pítvány segítségével Olaszor­szágban üdültetniük. A DOTE szociális munkásai terepgyakorlatra járnak az egyesületbe, a helyi polgár- mesteri hivatallal és a család- segítőkkel pedig napi kapcso­latot tartanak. A mozgássérül­tek szükségleteinek országos felmérésében aktívan részt vettek, bizonyítva a szabolcsi térség hátrányos, elmaradott gondjait, problémáit. Ezen fel­mérések tovább folytatásaként kimutatást készítettek a mun­kaügyi minisztériumnak az óvoda, iskola és szakmakép­zés érdekében, hiszen a nyolc általános iskola után a Sza­bolcsban élő fiatalok önálló életvitelhez szükséges szak­képzése, továbbtanulása mindmáig megoldatlan. Ezen a gondon próbál majd segíteni a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsá­gi Közalapítványon keresztül beinduló számítógépkezelői tanfolyam, mely egyenlőre húsz főt fogad bentlakásos rendszerben a nyírszőlősi is­kolában. Teljes életet Ismét indítják a korábban már működő szabó-varró, kosárfo­nó, kézimunka szakköröket, és nem utolsó sorban a gyógytor­na lehetőségét is. Sportolni vá­gyó tagjaiknak továbbra is megteremtik a tömegsport le­hetőségét. A Malom utcai für­dőben heti két alkalommal úszásra várják a mozgássérülte­ket, nemrég búvár tanfolyamot hirdettek meg. Megyénkben az ülőröplabda széles körben ter­jedt el, európai és olimpiai részvételek színesíthették, gaz­dagíthatták a mozgáskorláto­zott sportolók életét. A megye­beli élsportolókat a Piremon és Start Sportula fogja össze. „Itt mar az, ri szabadsagot ad (Vajda János) T ürelmetlenül várta a magyar közvélemény a királyi döntést 1848 áprilisának második heté­ben. Pedig az uralkodónak a magyar törvények szentesí­tésén kívül országaiban más gondja is akadt. Talán nem is került volna sor a legfelső beleegyezésre, ha Károly Albert szárd király nem üzen hadat március 23-án az Oszt­rák Császárságnak, s nem kel a lombardiai felkelők megsegítésére, hogy — élve a Habsburgok kiszolgáltatott helyzetéből adódó lehető­séggel — végre tegyen vala­mit a szétdarabolt Itália egyesítéséért. A háborús helyzetre felké­szülendő április 6-án Szé­chenyi István javasolja, hogy a pesti Hengermalom mellett működő gépgyár fegyvergyárrá alakuljon. Ék­kor kezdődik Széchenyi köz­lekedési törvényjavaslatának tárgyalása is. A pesti Közbá- torsági Választmány azon­ban más szempontra is ügyel. Ugyanezen a napon a bor­termelő vidékeken még ér­vényben hagyott jobbágyi teher, a szőlődézsma eltörlé­sét követeli, hiszen szükség lehet még az itt élő paraszti réteg támogatására is. Ugyanitt határozat szüle­tik, hogy a magyaroknak szándékában áll a horvátok nyelvét és nemzetiségét tisz­teletben tartani. Ennek az a célja, hogy a horvátországi magyarbarát pártot erősítse a magyarokkal ellenséges Jel­lasics ellenében. zsef főherceg valóban sokat tett hazánk reformkori fel- emelkedéséért. Az, hogy Széchenyi és a korabeli na­gyok olyan jelentős munkás­ságot fejthettek ki, nem utol­sósorban József nádor érde­me is. A Városliget, a Nemzeti Múzeum, a Ludovika Aka­démia, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Vakok In­tézete, a Természettudomá­nyi Társulat, a Kisfaludi Társaság, a Magyar Közép­A magyar kormány egyetlen érdemi válasza a nemzetiségi követelésekre: a fegyvercsörtetés Vidéky János fametszeté Április 7-én — részben a nádor s az uralkodóház irán­ti gesztusból — az alsó tábla István főherceg apjának, az előző nádornak emlékét tör­vénybe iktatta. Habsburg Jó­ponti Vasúttársaság mind az ő munkásságának is eredmé­nye. Április 8-án az újvidéki szerbek küldöttsége felke­reste Kossuthot, majd más­nap, 9-én a pozsonyi ország- gyűlés elé terjesztette kérel­mét. A megjelentek szónoka díszmagyarjával, magyarul előadott szónoklatával, ígé­retével („mi szerbek ezentúl csak egyedül Magyarorszá­gért és csak a magyarokért élni és halni fogunk”) a meg­békélést mutatta, de az el­szakadástól tartó Kossuth válasza a külön nemzeti jo­gok megadását gyakorlatilag elutasította. A szerb nemzeti mozga­lom vezetői ezért kezdik majd követelni a szerb vaj­daság létrehozását. Bécs sem mulasztja el a nemzetiségi ügyeket összezavarni, ami­kor a magyar diéta szándéka ellenére a népképviseleti tör­vény elfogadásakor ragasz­kodik a határőrvidékek kü­lönállásához. így a nemzeti­ségek hadra fogható része azt hiheti: mi nem akarjuk területükön a feudalizmust eltörölni. Mindez az udvar régi tak­tikájára vall. Továbbra is az „oszd meg és uralkodj” elve érvényesül, de ez sem tudja megakadályozni, hogy a Batthyány-kormány április 11-én letegye a hivatali es­küt, s a király az utolsó rendi országgyűlés bezárásakor szentesítse az alkotmányt. Kilátásaink A választás után már jó lesz nekünk. Elég belelapoz­ni a pártok programjába, kiderül: mindegyik tervbe vette a valamennyiünket sújtó adóterhek mérséklé­sét. Az SZDSZ nemcsak reálisnak, szükségesnek is tartja az SZJA csökkentését, főképp a 200-500 ezer közötti jöve­delmi sávban, mert ez érinti a legtöbb keresőt. Nem akar­nak vagyonadót és semmilyen új adók bevezetését nem tá­mogatnák. A kisgazdapárt valóságos adó- és járulékreformot ígér, úgy tartja: az elvonási kulcsok akár huszonöt százalékos mérséklése sem okozna bevételkiesés a költségvetésnek, a terhek enyhítése ugyanis megteremtené a feketegazdaság integrálásának gazdasági alapját, az általa gerjesztett gaz­dasági növekedés pedig bevételnövekedést eredményezne. Újból lenne a legalacsonyabb jövedelműeknél nulla száza­lék, megemelnék a jövedelemhatárokat, majd az infláció mértékének megfelelően évente korrigálnák azokat. Beve­zetnék a családi jövedelemadózást és könnyítéseket vezet­nének be az általános forgalmi adónál is. Az MSZP EU-komform adórendszert vezetne be, más ígérete nincs. Azt mondja a szakértő, az állam a jóléti és egyéb funkciók ellátása mellett csak akkor csökkentheti az adókulcsokat, ha az adózók körét növelni tudja. Erre pedig nincs reális esély. Az adótáblát a sávok számának csök­kentésével alakítanák át, a fogyasztásra terhelt adók jelen­tős módosítását azonban szintén nem tervezi. A KDNP a családokat és a kutatásokat, fejlesztéseket, a kis- és középvállalkozásokat segítené adópolitikájával. Az MDF az adófajtákat és az SZJA-t csökkentené, széthúzná az adósávokat, a sávhatárokat ötven százalékkal emelné és évente az inflációval korrigálná. A családok gyermeken­ként 36 ezer forintot vonhatnának le, csökkentenék az ÁFA-kulcsokat főként a gyermekneveléssel összefüggő termékeknél, a lakásépítésnél, felújításnál pedig vissza le­hetne igényelni az áfát. A Fidesz négy év alatt ötven százalékkal csökkentené az adót, s huszonöt százalékra mérsékelné a TB-járulék szint­jét. A gyermekvállalást adókedvezményekkel ösztönöz­nék, csökkentenék az adózással kapcsolatos adminisztráci­ót és visszaigényelhető lenne lakásépítés után az ÁFA. A MIÉP az 1,1 millió alatti kulcsok drasztikus csökken­tését, az e fölötti jövedelmek progresszív adóztatását tartja fontosnak és családi jövedelemadót vezetne be. A Mun­káspárt megszüntetné az ÁFÁ-t, 8-10 százalékkal csök­kentené a személyi jövedelemadót, de a legnagyobb válto­zást a drágán működő adóhivatal megszüntetésével érnék el. Nőne az adózási fegyelem, kevesebben kísérelnék meg az adócsalást, s a kisjövedelműek azonnal kedvezőbb helyzetbe kerülnének. Tehát a választás után már jó lesz nekünk. De ki vállalja a pénzügyminiszterséget? Balogh József Locsolkodás után... Ferter János rajza Közhasznúként folytatják Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Működésének első két évét zárta és értékelte a napokban megtartott ülésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány ku­ratóriuma, mely az egyete­mi és főiskolai hallgatók számára szervezett progra­mokat a legsikeresebb kez­deményezései közé sorolta. Nagyobb rendezvényekből sem volt hiány, ezeken többnyire megyénk foglal­koztatási helyzetét vitatták meg a gazdasági, a társadal­mi és a civil szféra képvise­lői. A Humán-Net Alapít­vány munkájának elismeré­seként értékelhetők azok a támogatások is, amelyeket különböző forrásokból si­keres pályázatokkal nyert a kuratórium, stabil anyagi hátteret biztosítva ezzel a következő időszak felada­tainak elvégzéséhez. Az ülésen döntés született ar­ról, hogy az alapítvány köz­hasznú szervezetként foly­tatja munkáját. Az alapítók megállapodtak abban is, hogy képviselőik egymást váltva két évre foglalják el a kuratórium elnöki poszt­ját. Most Simon Györgyöt, a Szabolcs-Gabona Rt. ve­zérigazgatóját választották meg e tisztségre. A mozgáskorlátozottak közlekedését segíti az állam... Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents