Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-09 / 84. szám

1998. április 9., csütörtök HATTER Hűsvét közeledtével megélénkült a forgalom az ukrán határszakasz átkelőin is. Az elmúlt héten például mintegy 150 ezer utas lépett át valamelyik határállomá­son, akik között jelentős számban voltak olyanok, akik gyalogszerrel, illetve kerékpáron érkeztek. A vendégek elsősorban bevásárolni jönnek át a közeli falvakba. Képünkön: munkában a határőrök és a vámosok a tiszabecsí közúti határállomáson Balázs Attila felvétele Ut az allampolgarsaghoz Bevándorlás • Ügyfélfogadás hétfőn és szerdán délelőtt • Személyesen Györke László Nyíregyháza (KM) — Tavaly decemberben az országgyűlés megalkotta az új menedékjogi törvényt. Míg korábban Ma­gyarország csak arra volt köte­lezett, hogy az európai mene­dékeseket befogadja, most már arra is fel kell készülni, hogy a világ bármely országá­ból érkező emberek kérhetnek menekültstátust — mondta ér­deklődésünkre dr. Fekete Zol­tán, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Ezzel egyidejűleg az ország- gyűlés döntött abban is, hogy polgári szervek bírálják el a bevándorlási kérelmeket. A belföldön tartózkodó külföldi állampolgároknak a közigaz­gatási hivatalnál kell azt be­nyújtaniuk. A kormány az or­szágban nyolc közigazgatási hivatalnak adott ilyen jogosít­ványt. Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Hajdú-Bihar két olyan megye — a bevándorlási ké­relmek nagy számára való te­kintettel, ahol önálló szervként a megyei közigazgatási hivatal bírálja el a kérelmeket. (Eddig a tartózkodási hely vagy a la­kóhely szerinti megyei rendőr­főkapitányságnál tették meg.) Március 1-jétől történt a válto­zás. A kérelmeknél az alapve­tő szabályok tartalmilag nem sokat változtak, azokat sze­mélyesen, az előírt forma­nyomtatványon kell benyújta­ni, minden felnőttnek önálló­an. A családon belül vala­mennyi személy összes adatá­nak szerepelnie kell, természe­tesen a kiskorú gyermekeké­nek is. Erre az eseteges család­jogi problémák megelőzése érdekében van szükség. Vannak kedvezményezet­tek, akikre a hároméves itt-tar- tózkodás nem vonatkozik. Ezek közül a két legfontosabb: aki családegyesítés és aki visszahonosítás jogcímen kér engedélyt. Március 1-je óta tehát a Me­gyei Közigazgatási Hivatalnál kell benyújtani a bevándorlási kérelmeket, ahol hétfőn és szerdán délelőtt tartanak ügy- félfogadást. Igen lényeges: a bevándorlási kérelmek sze­mélyesen adhatók csak be. Te­lefonon sem adatfelvétel, sem adatmódosítás nem lehetsé­ges. Ugyanúgy a hivatal is csak általános szabályokról ad telefonon felvilágosítást. — Az első hónapban mint­egy ötvenen nyújtották be be­vándorlási kérelmüket — tájé­koztatott dr. Fekete Zoltán. — Ezeket felterjesztjük az Orszá­gos Rendőr-főkapitánysághoz központi adategyeztetés és nyilvántartásbavétel céljából. Vizsgálják, van-e előzmény, ugyanis előfordult, hogy vala­ki máshol is benyújtotta kérel­met. Gyakorlatilag mintegy 40 százalékánál visszakaptuk a felterjesztett kérelmeket, tehát a folyamatosság beindult. A korábbi években benyújtott bevándorlási kérelmekben kö­telezettséget vállalt arra min­den kérelmező, hogy bármine­mű változás következik be, azokat bejelenti, ezzel garan­tálja az adatok hitelességét. Egy hónap alatt mintegy 140- en jelentettek be módosítást, tehát majdnem háromszor annyian, mint amennyien már itt adták be kérelmüket. Ez nem lehet véletlen: ugyanis mintegy ötezer bevándorlási kérelemről tudunk. Amíg az illető az állampolgárságot el nem nyeri, addig kell ezzel az irattömeggel dolgoznunk. A bevándorlás nem állam­polgársági jogcímszerző intéz­mény, hanem előfeltétele a ho­nosítás vagy visszahonosítás útján történő állampolgárság megszerzésének. Miután visszajönnek az adategyezte­tés után a kérelmek, és mielőtt a bevándorlási engedélyt kiad­nánk, a rendőrséggel és Nem­zetbiztonsági Hivatallal, mint szakhatósággal együttműköd­ve elvégezzük a megfelelő környezettanulmányt. A cél, amit a bevándorlási törvény is megfogalmaz, hogy olyan feddhetetlen személyek kap­hassanak a későbbiekben ma­gyar állampolgárságot, akik itt-tartózkodásuk alatt bizo­nyítják: alkalmasak a beillesz­kedésre. A hazánkban élő külföldi állampolgárok kiutazási en­gedélye is a közigazgatási hivatal hatáskörébe került március 1-jétől. Mivel a hatás­kört gyakorló szerv megvál­tozott, ezért az új jogszabá­lyoknak megfelelő tartalom­mal elkészül az a hivatalos bé­lyegző, amely megfelel a spe­ciális nemzetközi jogszabá­lyoknak. Ezeknek a bélyegzőknek az elkészítése folyamatban van, április második felében a Me­gyei Közigazgatási Hivatal is minden bizonnyal megkapja, és ezzel folyamatossá válik ezeknek az ügyeknek a gyors elintézése is. A bevándorlási kérelemben a pontos adatok rögzítésén túl indokolni kell a letelepedési szándékot, valamint leírni azt, mivel tudja az indokait alátámasztani, A bevándorlási en­gedély ugyanis előfeltételekhez van kötve. A fő szabály: az illetőnek valamilyen legitimációt kell szerezni arra, hogy Magyarországon letelepedjen. Egyik fontos előfeltétel, hogy legalább három éve jogszerűen — tehát engedéllyel — tar­tózkodjék Magyarországon, $ tutija eltartani magát és csa­ládját. Tej-fel Nyíregyháza (KM - Gy. i L.) — Áz egyik nyíregyhá- zi kereskedő tette szóvá, hogy a Szabolcstej Rt.-tői csak április 8-án kapott ér­tesítést, hogy április 11- étől bizonyos termékek ára változik. Márföldi István vezérigazgató arról tájé- í koztatott, hogy a kereske- , dőket legalább egy hónap­ja értesítették az árválto- ! zásról, amely egyébként csak a 2,8 százalékos zsír­tartalmú literes fogyasztói tejre vonatkozik. Ezek sze­rint ezt április 11-éfől nem 70, hanem 74 forintért ad­ják a kereskedőknek. A fo­gyasztói tejen így is vesz­teség képződik, hiszen az 55-60 forintért felvásárolt tej mire a boltokba merül, a tejiparnak legalább 79-80 forintjában van. Né­hány hete viszont több ter­mék árát is csökkentették, mint például a tejfölét, er­ről azonban nem szólt a fá­ma. _______________________ A lmában már nagyon sokszor átélte, hogy ott fekszik a szülőszo­bában. De a kis jövevény se­hogyan sem akar megszület­ni. De talán jobb is így. Nem látta az arcát, a termetét, nem maradt meg az emléke­zetében. Az álmok igen sok­szor évekig kísértették. Ami­kor felébredt, órákig forgo­lódott az ágyban, s nagyon jól tudta, az igazi forrása a nyomasztó álombéli képnek. Mégis százszor és százszor át kellett élnie a különös je­lenetet. A gyermeke nem akar megszületni. Igazában ő is rettegett a pillanattól, talán ezért is ébredt fel mindig, mintha erős áramütés érte volna. De valójában a kíván­csiság is gyötörte, milyen is lenne az álombéli gyermek. Ha olyan amilyennek szeret­né, örülne neki. De ha nem, akkor... Házasságuk első éveiben naponta megküzdőitek egy­mással és önmagukkal. Már a válás is megfordult a fejük­ben. De mindig meggondol­ták. Nagyon egymáshoz va­lók ők, ketten, állapították meg, csak ne félnének annyi­ra a születendő gyermektől. Az a félelem nem akart el­tűnni az életükből. Most mégis terhes, igaz a félelemtől nem sikerült meg­szabadulnia, nem tudatosan akarták a még csak néhány hetes életcsírát, hanem a vé­letlen hozta így. Életük leg­drámaibb óráit élik meg na­ponta. Még nem lenne késő kimondani az ítéletet az ér­kező fölött, de halogatják a döntést. Pedig nincs túl sok idő. Egyébként is el kellene határozni magukat, szép las­san mind a kelten felőrlőd­nek. Helyettük senki nem dönthet, sem a szülők, sem a rokonok, senki... Ha lemondanak a szüle­tendő emberkéről, lehet hogy az életük legnagyobb boldogságáról mondanak le. De ugyanez fordítva is igaz lehet. Ha utat engednek a le­endő újszülöttnek, vajon nem az életük legnagyobb bol­dogtalanságával kell majd szembenézniük. A félelem nem mondvacsinált, nem dramatizált. Valós. Az asszonyka egyik testvére ugyanis törpe. Két orvosi vé­lemény van a zsebükben. Az egyik szerint ki lehet zárni, hogy az ő gyerekük is örö­kölje e szörnyű rendellenes­séget. A másik vélemény sze­rint nem lehet teljesen kizár­ni, hogy a család valamelyik tagjában újra felbukkanjon a torzulást kiváltó gén. Al­mában már lemondott a gye­rekről, de ébren újra és újra latolgatja, hátha mégis nor­mális gyerekük születne. De a valóság elől aligha mene­külhetnek az álmokba. Álombéli gyermek Akadálytalanul M egérte végighallgatni annak a konferenciának az előadásait, amelyet a mozgáskorlátozottak szer­veztek építészeknek Nyíregyházán a minap. El- gondolkodató volt megismerni azoknak az embereknek a minket körülvevő világgal, magunk formálta mesterséges környezetünkkel kapcsolatos kritikáját, akiket nemes(?) egyszerűséggel, csak „fogyatékosokéként emleget a sza­badon mozogni, járni, a dolgokat érzékelni képes többség. Átlagemberre alakítottuk ki a környezetünket, holott át­lagember nem létezik, így az átlagosan jó miliő is egy öná­mítás, döbbentett rá a sematikus gondolkodásunk tarhatat­lanságára az egyik előadó (maga is mozgáskorlátozott). Az akadálymentesre épített környezet igenis mindenki számára kedvező — biztonságos, jól használható, kelle­mes, esztétikus stb. — közlekedést, hivatali ügyintézést, oktatási, kulturális, gazdasági intézményhasználhatóságot jelent. Ezzel szemben mi a helyzet kis hazánkban? A leg­több közintézmény eddig a füle botját sem mozdította azért, hogy lehetővé tegye például a mozogni csak segéd­eszközzel képes embertársaink számára a bejutást. Ha va­lahol deszkarámpát ácsoltattak az épület bejárati lépcsőjé­re, már úgy gondolják mindent megtettek, pedig a megol­dás csak arra nem jó, amire létrehozták. Álszakértők okoz­nak károkat, dobatnak ki nem is kevés közpénzeket fölös­legesen azzal, hogy a célnak alkalmatlan megoldásokat „vernek” keresztül. Olyat például, mint a járdaszegélyek­hez, lépcsők mellé épített túl meredek lejtésű fel-lehajtó, amelyet sem tolókocsisok, sem babakocsit toló mamák nem tudnak kényelmesen, vagy egyáltalán használni. Ha van is mozgáskorlátozottaknak kijelelölt, felhajtóval ellá­tott járdaszegélyű védett parkoló, azt lelkiismeretfurdalás nélkül elfoglalják mások, akiket a rendőr sem büntet meg ezért. Sorolhatnánk a valódi beleélés hiányában elkövetett hi­bákat, de nincs értelme. Inkább gondolkodjuk el azon, amit az Akadálymentesség Európai Eszméje dokumen­tumban tőlünk humánusabb országok már lefektettek, s gyakorolnak: „a környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a legönállóbban használhassa. Szerencsére ma már ezt nálunk is törvény írja elő. Galambos Béla Helycsere Ferter János rajza Pályázat a szabadságharcról Nyíregyháza (KM) — A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pályázatot hirdet az 1848- as forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulója alkalmából nappali tagoza­tos egyetemistáknak, főis­kolásoknak, doktorandu­soknak és két évnél nem ré­gebben diplomát szerzett fi­atal értelmiségieknek négy kategóriában. Az első, „A forradalom és a szabadságharc hatása a tudományok fejlődésé” cí­mű kategóriában a kiírók olyan maximum negyven­oldalas dolgozatokat vár­nak, amelyek írói azt mutat­ják be, hogy a szabadság- harc a mindennapi élet és tudományok területén mi­lyen változások, újdonsá­gok megszületését segítette elő. A kiválasztott téma éppúgy kötődhet például a közlekedéstudományhoz mint a hadtudományokhoz vagy az orvostudomány­hoz. A második kategóriában az elmúlt fél évszázad már­cius 15-i egyetemi és főis­kolai megemlékezéseinek dokumentumait és emlékeit kell megírni maximum tíz oldalnyi terjedelemben. A harmadik kategóriában a kiírók célja az volt, hogy ösztönözzék a forradalom­hoz és a szabadságharchoz kapcsolódó olyan emlékhe­lyek felkutatását, amelyek felsőoktatási intézmények területén találhatók. A negyedik kategóriában a cél az olyan prózai művek megszületésének elősegíté­se, amelyek bármilyen iro­dalmi eszközzel az elmúlt fél évszázad, vagy a forra­dalom megemlékezését dolgozták fel. A pályázato­kat július 15-ig a HÖOK, 1053 Budapest, Ferenciek tere 2. szám alá kell eljut­tatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents