Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-08 / 83. szám
Tőkefedezettel Egy új jogintézmény lehetőségei Az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján elfogadta a nyugdíjreform alapját képező törvényeket, ezzel a nyugdíjrendszer Magyarországon is több részelemre épülő, másmás elven működő, több pilléren álló rendszerré vált. A magánnyugdíjpénztárat, a hatályos magyar jogi szabályozás új jogintézményeként a nyugdíj- reform keretében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII törvény (Mpt.) vezette be. A magánnyugdíjpénztár alapítására, engedélyeztetésére, működésére, gazdálkodására vonatkozó speciális előírások a magánnyugdíjpénztárnak a nyugdíjbiztosításon elfoglalt sajátos szerepére vezethetők vissza. A változás főbb irányai: A monopolizált helyzetű, felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszer reformjának szükségességét több — lassan közhelyszámba menő — érv illetve tendencia is igazolja. A felosztó-kirovó elven működó nyugdíjbiztosítási rendszerek — leegyszerűsítve — az aktuális járulékbevételekből finanszírozzák az esedékes kifizetéseket. Ennek a rendszernek a „teljes foglalkoztatottság”, a gazdasági növekedés és fiatal járulékfizetők nagy tömegének egyidejű jelenléte esetén van igazán létjogosultsága. A gazdasági, társadalmi és demográfiai környezetnek a fentiekkel ellentétes változása azonban — nemcsak Magyarországon — megkövetelte a rendszer gyökeres átalakítását. A reform azonban hosszabb átmenetet igényel, amelynek során a felosztó-kirovó nyugdíj- rendszert egy háromelemű, ún. hárompilléres rendszer váltja fel. A megreformált felosztó-kirovó elven működő első pillér továbbra is domináns marad. Az ún. második pillérben tevékenykedő magánnyugdíjpénztárak létrehozásával azonban egy teljesen új elem került előtérbe: a relatíve autonóm magánnyugdíjpénztárakból felépülő magánnyugdíjrendszer tőkefedezeti elven működik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szolgáltatásokat a pénztártagok által kötelező előtakarékosság keretében összegyűjtött, egyéni számlán nyilvántartott, folyamatosan be- fektetett-felhalmzott tőke alapján állapítják meg és annak terhére fizetik ki. A két eltérő típusú nyugdíjrendszer-elem egymást kiegészítve biztosítja a ny ugd íjszolgáltatásokat. Ezeket intézményesített előgondoskodási formák egészítik ki: a nonprofit alapon működő önkéntes kölcsönös nyugdíj- pénztárak és az üzleti biztosítóktól vásárolható nyugdíjrendszerből kimaradtak részére a szociális, rászorultsági alapon nyújtott állami járadékok rendszere nyújt segélyt. Fogalomtár Társadalombiztosítási (Uh) nyugdíj. A nyugdíjbiztosítási alapból folyósított összeg. Forrása a foglalkoztató (munkáltató) és az egyén által fizetett nyugdíjjárulék. Társadalombiztosítási nyugdíj nemcsak a „hagyományos" nyugdíjrendszerben maradókat illeti meg, hanem a magánnyugdíjpénztár tagjait is, de a nekik járó összeg kisebb, mint a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjban részesülőké. Magánnyugdíj. A magán- nyugdíjpénztár által tagdíjfizetés ellenében folyósított járandóság (egyösszegű kifizetés, vagy járadék). Hozzátartozó nyugellátás. A tb-nyugdíjból a jogosult halála esetén a hozzátartozót a nyugdíjbiztosítási alapból megillető szolgáltatás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj és hozzátartozói baleseti nyugellátás). Ez az ellátás a pénztártag hozzátartozóinak is jár (hat), alapjaként a tag tb-nyug- díját veszik figyelembe. Nyugdíjjárulék. A munkáltató nyugdíj-biztosítási, a biztosított nyugdíjjárulékot fizet. A fogla- koztatói járulék mértéke 1998- ban 24 százalék, a biztosítotti pedig 7 százalék, de pénztártag biztosított esetében 1 százalék. Tagdíj. Magánnyugdíja fedezetéül a tag fizeti a pénztárnak, mértéke 1998-ban 6 százalék, amit a munkáltató és a pénztártag is kiegészíthet, együtt is maximum 10 százalékra. Nyugdíjpénztári szolgáltatás. A magán-nyugdíjpénztári vagy az általa biztosítóintézettől vásárolt járadéktípusú szolgáltatás, illetve egyösszegű fizetés. Normajáradék. Az a központi költségvetésben elkülönített garantált összeg, amely járadékként akkor is megilleti nyugdíjba vonulásakor a pénztártagot, ha az általa választott pénztár és a garanciaaalap is fizetésképtelen. A normajáradék nem lehet kisebb annak a nyugdíjnak a 25 százalékánál, amely a biztosítottnak tb-nyug- díjként akkor járna, ha nem volna pénztártag. Százezer tagot szeretnének A Budapest Nyugdíjpénztár tervei r Százmilliárdos befektetés A Budapest Nyugdíjpénztáraknak - az 1997 decemberétől működő önkéntes, valamint az idén január 1- jével indult magán-nyugdíjpénztárnak — ma mintegy 40 ezer tagja van. Céljuk, hogy elérjék a 100 ezres tagságot, amellyel az ország egyik legnagyobb nyugdíjpénztárává válhatni irdetés ______________________ nak — jelentette be Miszori István, a Budapest Pénztárszolgáltató Rt. ügyvezető igazgatója. Mindkét nyugdíjpénztár vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., amely 39 százalékos piaci részesedésével és 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjével jelenleg Magyarország legjelentősebb befektetési, alapkezelési és vagyonkezelési szolgáltatást nyújtó cégei közé tartozik. Az alapkezelő ma mintegy 140 ezer ügyfél több mint 100 milliárd forintját fekteti be, befektetési portfoliójának 80 százaléka állampapír, 20 százaléka pedig részvény vagy más értékpapír. • Miként válasszunk? • Járulékok • Hasznos tanácsok • Aki munka nélküli Budapest Nyugdíjpénztárak Tapasztalt vagyonkezelő kiemelkedő hozammal Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Budapest Bank fiókjaiban. Internet cím: www.bpnyugdij.hu Válassza azt, akitől a legtöbbet remélheti! Egy nyugdíjpénztártól várható nyugdíjszolgáltatás nagysága döntő mértékben a pénztárvagyon befektetésének hozamától függ, ezért a vagyonkezelés kell, hogy a legfontosabb szempont legyen akkor, amikor nyugdíjpénztárt választ. A befektetési hozamok jelentőségét nem lehet túlbecsülni: egyetlen százalék plusz hozam a nyugdíjat 20%-kal megemeli. Egy jó nevű vagyonkezelő szervezet szakmai tudása és tapasztalata szükséges ahhoz, hogy a befektetések egyszerre garantálják vagyonának biztonságát és gyors gyarapodását. Budapest Nyugdíjpénztárak vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapest Bank-csoport tagja, Magyarország legnagyobb befektetési alapkezelője, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője. A befektetési alapok piacán több, mint 40%-os részesedéssel bíró vagyonkezelő 140.000 kisbefektető megbízásából több, mint 100 milliárd Ft vagyonnal vesz részt a befektetési piacon. A cég kimagasló eredményei talán Ön előtt sem ismeretlenek: a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan, részvényt és állampapírokat vegyesen tartalmazó befektetéseik 3 éves hozamának átlaga meghaladja a 40%-ot. i iAi Budapest Nyugdíjpénztárak mögött a biztos intézményi hátteret a Budapest Bank, és tulajdonosa, a General Electric csoport, a világ legnagyobb tőkecsoportja biztosítja. A Budapest Nyugdíjpénztárak kitűnnek rugalmas és gazdaságos működésükkel: belépési díj nincs, és a befizetések 96%-a közvedenül az Ön egyéni számlájára kerül. A pénztárral kapcsolatos ügyeit, pénztári belépését az ország közel 80 Budapest Bank fiókjában néhány perc alatt elintézheti. Budapest Nyugdíjpénztárak 'íLyi gg
