Kelet-Magyarország, 1998. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

998. április 8., szerda HATTER Vérsenyhelyzetet teremteni Közigazgatási feladatokkal bővül a gazdasági kamarák szerep- és jogköre Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A na­pokban tettek közigazgatási alapvizsgát a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Agrárka­mara munkatársai, akiknek az év második felétől immár közjogi feladatokkal is meg kell birkózniuk. Az elmúlt év végén módosított kamarai törvény 1998. július 1-től egy sor új feladatot ruház át a gazdasági kamarákra, s ez komoly felkészülést követel meg az agrárszervezettől is. A tárgyi, technikai feltételek megteremtése mellett megfe­lelő szakértői gárdáról is gon­doskodni kell, s mivel az anyagi keret minimális lét­számfejlesztésre nyújt fedeze­tet, a legkézenfekvőbb megol­dást a kamarai alkalmazottak átképzése adta. A tíz belső munkatárs mellett harminc gazdajegyző vett részt négy hetes, intenzív képzésen, ame­lyet április 3-án szóbeli és írásbeli vizsgákkal zártak. Mindenki sikerrel jutott túl az akadályon, de más lehetősé­gük valójában nem is volt: az új munkaszerződések szerint az agrárkamara minden alkal­mazottjának rendelkeznie kell alapfokú közigazgatási isme­retekkel. — Az agrárszféra feszültsé­geinek oldását váijuk a meg­Kutyából szalonna • Olyan időket élünk, amikor /sok minden a feje tetejére áll. Veretes, régi igazságok dőlnek meg, s születnek más tartalmak hordozóivá. > Misiké már más törvények ■ tudója, mint akár pár évvel ; korábban Mihály. A jól be­vált köz- és szólásmondá­sok sem állják ki az időt. elég, ha a napokban ma­> zsaluzott apróhirdetésre gondolok, miszerint: törzs­[kŐnyvezett kan kutya el­adó. vagy hízott sertésre 1cserélhető. No, láml Még- \ hogy nem lehet kutyából szalonna... Lefler György növekedett jog- és feladatkör­től, a hazai mezőgazdaságot versenyhelyzetbe kell hoz­nunk, mielőtt integrációs tö­rekvésünket tagfelvétellel szentesítené az Európai Unió — mondta Nyíregyházán jár­va Urbán Imre, a Magyar Ag­rárkamara vezető gazdajegy­zője. A szakember szerint ten­ni kell azért, hogy az agrár- támogatásokat olyan mér­tékben növelje a mindenkori kormányzat, amilyen arány­ban az ágazat hozzájárul a Budapest, Záhony (N. L.) — Nemzetközi támogatással fel­újítják a záhonyi átrakókörze­tet. Mobil jegypénztárat rend­szeresítenek a MÁV-nál. A ki­jevi pályaudvart szabolcsi épí­tők közreműködésével korsze­rűsítik. Erről a három időszerű témáról tájékoztatta lapunkat Sipos István, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója. Elmondta, hogy a nemzet­közi Phare-program keretében a magyar vasút 13 milliárd fo­rintnak megfelelő ECU-t kap. Ebből idén 2,2 milliárd forin­tot a záhonyi átrakókörzet re­konstrukciójára fordítanak. A budapesti Phare-iroda képvi­selői nem rég Záhony térségé­ben tapasztalatcserén jártak és nemzeti jövedelem termelé­séhez. A források felosztásá­ban pedig nagyobb hatékony­ság a cél, ami viszont már a kamarai alkalmazottak fele­lőssége is. Nekik kell ugyanis a gya­korlati szférából meríteni friss adatokat, információkat, véle­ményeket, s azokat összegez­ve továbbítani a döntéshozók­hoz. A gazdálkodói kör látvá­nyos eredményt vár olyan kér­désekben, mint az agrárolló nyílásának fékezése, a mező­megállapították: érdemes ide befektetni, a különlegas gaz- dasaági övezet miatt is. A tá­mogatás, illetve a rekonstruk­ció hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vasút az Európai Unió vasúthálózatához csatlakoz­zon. A 2,2 milliárd forintból (és saját erőből) befejezik az eper- jeskei vasérccsúzda felújítá­sát, darupályákat újítanak fel, környezetvédelmi beruházá­sokat valósítanak meg. Az utasok kényelmét szol­gálja majd a belátható időn be­lül bevezetésre kerülő mobil jegypénztárhálózat, amelyet a jegyvizsgálók működtetnek majd a vonatokon. Mintegy háromszáz állomá­gazdasági termelés jövedel­mezőségének javítása. A meg­újuló szerepkörrel felruházott agrárkamarák előtt nem isme­retlen a mezőgazdaság terület­illetve vidékfejlesztő hatása sem, a falusi turizmushoz kap­csolódva további munkahe­lyek teremtése érhető el. A közvetítő szerep eredményes­sége különösen a támogatási igények jelzésében, a külön­böző alapok megpályáztatásá­ban és felhasználásában mér­hető majd le. son — a nyíregyházi állomá­son is — automata számítógé­pes jegykiadó rendszert vezet­nek be. A pontos adatrögzíté­sek a jövőben a menetrendké­szítéshez is segítséget adhat­nak. A kijevi vasút vezetői az el­múlt napokban Budapesten tárgyaltak és megállapodtak abban, hogy a kijevi elővárosi pályaudvaron 7,5 millió dollá­ros költséggel a nyíregyházi­hoz hasonló perontetőket fog­nak építtetni. A megállapodás szerint generálkivitelező lesz a MÁV, a terv szerint alvállalkozó­ként egy nyíregyházi cég is bekapcsolódik a kijevi építke­zésbe. Megújul a záhonyi átrakókörzet A 2,2 milliárd forintból befejezik a vasérccsúszda felújítását / lyenkor a költészet napja körül elhangzik kérdés, hogyan születik a vers. Nem könnyű a válasz, néha bizony viszontagságok köz­epette. Cs. István költőbarátunk néhány évvel ezelőtt, az egyik tavaszi szombat délelőtt átugrott Debrecenből Nyír­egyházára egy kis kvaterká­zásra. Mi, a fiatal pályakez­dő költők nagy tiszteletben tartottuk akkoriban, hiszen neki már megjelent egy ver­seskötete. István szombaton délelőtt úgy tíz óra körül ko­pogtatott be hozzánk, s rög­tön ki is nyitotta a magával hozott borosüveget. Szó szót követett, lestem szavait, hiá­ba no, ő már elindult a Par­nasszus felé. S ha már ott volt, mi is kinyitottunk egy újabb üveget, aztán meghív­tuk ebédre, noha a feleségem kicsit nyugtalankodni kez­dett, ugyanis vendégségbe készülődtünk. Ebéd után tovább folyt a beszélgetés. Nagyapáék vi­szont vártak uzsonnára. Nem volt mit tenni, úgy öt óra táj­ban vendégünket egy ügyes húzással átvittem költőbará­tomhoz, Jánoshoz, hadd örüljenek neki ők is egy ki­csit. Este tíz óráig maradtunk kor, régi leányismerőseihez bekopogtatva. Innen távozva vasárnap reggel nyolc óra­kor a szintén verselgető Atti- láékhoz kukkantott be, ahol ugyan nem örültek meg neki annyira, de azért ebédre mégis ott tartották. Noha At­A vers születése ott, amikor Jancsi feleségé­nek a tanácsára barátunkat levittük a Márka presszóba. Noha addig már elfogyott három üveg bor, a Márkában két újabb butejka került az asztalra. Én még éjfél előtt meglép­tem, de másnap Jancsi me­sélte, hogy hajnali háromig maradtak ott, amikor ő kicsit kapatoson búcsút vett a még mindig mesélő, nótázgató debreceni poétánktól. Hétfőn aztán kiderült, hogy a fáradhatatlan István ezután a főiskola kollégiumát kereste fel hajnali négy óra­tilának — aki a versíráson kívül tanároskodott —, dol­gozatokat kellett volna javí­tania, mégis sokáig állta a vendéglátást. Este hat óra fe­lé a felesége egy kicsit ideges lett, elővette a menetrendet, és ajánlott a vendégnek egy este nyolc órakor Debrecen­be induló vonatot. Attila ki­csit kelletlenül ugyan, de örömmel ki is vitte barátun­kat az állomásra. Am a ko­csikázás nem volt teljesen eseménytelen. István a sok bortól egy kicsit rosszul lett, s ennek az autóban is marad­tak némi nyomai, Attila pedig mérgében parkírozás közben nekiütközött az egyik várako­zó kocsinak. Jancsival aztán összegez­tük István barátunk látogatá­sának az eredményét. Nagy­apáék megsértődtek, mivel ahelyett, hogy átmentem vol­na hozzájuk a gyerekekkel, inkább kocsmába mentem. Jánossal összeveszett a fele­sége, mert kimaradt iszogat­ni. A főiskolán figyelmezte­tésben részesült két kollégis­ta lány, mert éjszaka fogad­ták férfi vendégüket. Attiláék kocsijában pedig ötezer fo­rint kár esett. / stván viszont szép emlé­keket vitt magával Nyír­egyházáról, amelyeket aztán az egyik versében meg is énekelt. Szó volt benne a gondokkal viaskodó szabol­csi barátokról a jó borról, és a meseszép szabolcsi lányok­ról. Hát néha így születnek a versek... Ki a magyar? K i a magyar? Az-e aki generációk óta itt él, mert ide született, vagy az, akinek utolsóként Amerikába kivándorolt nagyapja beszélt csak hibátlanul ma­gyarul, vagy éppen az, akit a történelem vihara, a nagyne­vű „térképrajzolók” keze munkája juttatott idegen ország­ba anélkül, hogy őmaga egyetlen tapodtat is megtett vol­na? Nehéz a kérdés, nehéz a felelet. Nem csoda hát, ha miu­tán megszületett, pillanatok alatt komoly vihart kavart az ötlet: a Magyarok Világszövetsége egy közelmúltbeli ta­nácskozásán azt javasolta, hogy a határon túl élő magya­rok automatikusan, alanyi jogon kaphassák meg a magyar állampolgárságot és a választójogot. Az ötletre azóta sokan, sokféleképpen reagáltak. Legéle­sebben talán a Határontúli Magyarok Hivatala, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy komoly politikai jogi és tapasz­talati ellenérvek szólnak a magyar állampolgárság kiter­jesztése ellen. Példaként említik, hogy az állampolgári jo­gokat és kötelezettségeket az adott ország szabályozza, és joghatóságuk is csak ezen ország állampolgáraira terjedhet ki, miközben a magyar állampolgárságról szóló törvény az állampolgárság megszerzésének alapfeltételeként írja elő az ország területén történő letelepedést. Az utódállamokban élő magyarok — és mások — ál­lampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket hazánk mindmáig érvényesnek tart és elfogad. A hivatal szerint a magyar állam esetleges egyoldalú nyi­latkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szom­szédos országok részéről, ami beláthatatlan következmé­nyekkel járhatna. A Határon Túli Magyarok Hivatala poli­tikai ellenérvként még felhozza: uralkodó álláspont Euró­pában, hogy államközi egyezményekkel kiküszöböljék a kettős állampolgárságot. A történelmi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lé­pés lenne Magyarország részéről, hiszen az a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami számos, korábban megfogalmazott céllal áll szö­ges ellentétben. Hazánk helyzete, mint tudjuk, sajátos. Mi vagyunk azok, akik épp ezen sajátos okok miatt a világ szinte minden pontján megtalálhatók vagyunk, különbség legfeljebb csak annyi, hogy István helyett Steve-nek. János helyett John­nak úják a nevünket. Ezért is kell óvatosan kezelni a kérdést: ki legyen hát, s ki is valójában magyar? Kovács Éva Támogatással külföldre Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Szabolcs-Szatmár- Bereg megye számára 627 millió forintot különített el az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­um (IKIM) abból az alap­ból, amelyet a tárca idén kereskedelemfejlesztésre fordíthat — hívta fel a fi­gyelmet a címkézett forrás­ra Havráné Gábor Mária, az IKIM főtanácsosa, aki kedden a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara nyíregyházi irodájában tar­tott előadást. Ebben a vál­lalkozások külföldi megje­lenését segítő támogatások­ról szolgált részletes tájé­koztatóval. Eszerint egy-egy kiállí­tás, szakvásár költségeinek változó mértékű visszatérí­tésére pályázhatnak a kül­földön is eladható terméket gyártó vagy azzal kereske­dő cégek, kérve az IKIM hozzájárulását helydíj, a re­zsi- vagy a reklámköltségek rendezéséhez. Az ITD Hungary buda­pesti központjánál folya­matosan benyújtható (de csak negyedévente elbírált) pályamunkáknak tartal­mazniuk kell a rendezvény tömör, legfeljebb 4-5 olda­las leírását, a támogatandó célt és csatolni kell az ár­ajánlatokat, a cégbírósági kivonatot. A pályázóknak nyilat­kozniuk kell arról is, hogy köztartozásuk (benne ka­marai tagdíjhátralékuk) nincs, semmiféle csőd­vagy felszámolási eljárás alatt nem állnak. Közigazgatási szerepkörrel felruházva varja julius I -tol ügyfeleit a megyei agrár­kamara Harasztosi Pál felvétele E2S^^ Gyorssegély Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents