Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

1998. március 27., péntek NAGYVILÁG o Több száz ház lakójának el kellett hagynia otthonát a kali­forniai Mércéd­ben, ahol a he­ves esőzések hatására meg­duzzadt Bear folyó kilépve medréből el­árasztotta a te­lepülés nagy részét. A felvé­telen az egyik helyi lakos ka­kasviadalokon használt szár­nyasait mene­kíti ki víz alá került házából AP-felvétel Jóváhagyás a Bundestagban Bonn (MTI) — A német szö­vetségi képviselőház, a Bun­destag csütörtökön túlnyomó többséggel elfogadta, hogy a NATO tagjai közé lépjen Ma­gyarország, Csehország és Lengyelország. A törvényho­zás felsőháza, a Szövetségi Tanács pénteken szavaz a három ország csatlakozási jegyzőkönyvét jóváhagyó tör­vényről, amely ott minden jel szerint egyhangú támogatást kap. Klaus Kinkel a szavazás előtti vitát megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta, hogy Né­metországnak történelmi és erkölcsi kötelessége támogatni a közép- és kelet-európai re­formországok felvételét az eu- roatlanti integrációs szerveze­tekbe. „Keleti szomszédaink és barátaink szabadságvágya Párizs kitart Párizs (MTI) — Franciaor­szág változatanul azt kí­vánja, hogy a közös pénz, az euró ügyeit intéző Euró­pai Központi Bank (ECB) elnöke Jean-Claude Tri- chet, a francia jegybank je­lenlegi elnöke legyen, és ezt az álláspontját nem tart­ja vitathatónak—jelentette ki csütörtökön Pierre Mos- covici, a kormány európai ügyekért felelős minisztere. Moscovici szerint Tri- chet „egyszerűen a legjobb jelölt”. A francia kormány, az EU-tagok nagy meglepeté­sére, ősszel váratlanul elő­állt saját jelöltjével. Az EU-országok többsége ad­digra már egyetértett ab­ban, hogy az új közös pénz­intézet élére a holland Wim Duisenberget jelölik. Az ECB-elnökség körüli vita azóta hátráltatja a londoni Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) ja­nuárban megüresedett el­nöki posztjának betöltését is. Ezt a pénzintézetet ha­gyományosan francia sze­mélyiség vezeti. segítette elő, hogy Németor­szág helyreállítsa nemzeti egységét” — tette hozzá. Rá­mutatott, hogy a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásnak már a ki­látása is stabilitást hozott a kö­zép- és kelet-európai térség számára. „Az euroatlanti in­tegrációs szervezetekhez csat­lakozni kívánó országok messzemenően felszámolták a határokkal és kisebbségekkel kapcsolatos egymásközti problémáikat. Mert nagyon jól tudják és erre mindig is emlé­keztetjük őket, hogy problé­mákkal küszködő ország nem léphet be az észak-atlanti szö­vetségbe és az Európai Unió­ba, mert a közös értékeken ala­puló és egyre bővülő két kö­zösség ezt egyszerűen nem en­gedheti meg magának” — szö­Belgrád (MTI) — Az ellenfe­lei által szélsőséges naciona­listának, hívei által pedig igazi szerb hazafinak tartott Vojis­lav Seselj azon kevés szerbiai politikusok egyike, akik az utóbbi több mint egy évtized­ben mindvégig kitartottak cél­kitűzéseik mellett. így az a tény, hogy pártja, a Szerb Ra­dikális Párt kormánykoalícióra lépett a baloldali pártokkal, és Seselj miniszterelnök-helyette­si posztot kapott, biztos jele an­nak, hogy Szerbia ismét a naci­onalizmus felé mozdult el. A politikus egy percig sem cáfolta, hogy végső célja a fél Horvátországot és fél Boszniát is magába foglaló Nagy-Szer- bia megteremtése, s fiatalkori „baloldali kisiklása” után kia­lakult elvhűsége miatt hol a börtönben, hol pedig a hata­lomban, illetve annak közelé­ben volt. Az 1955-ben szüle­tett Seseljt a Tito-féle Jugo­szlávia idején Nyugaton em­beri jogi harcosként ünnepel­ték, míg Jugoszláviában a nyolcvanas évek közepén bör­tönbe zárták rendszerellenes- sége és nacionalizmusa miatt. A volt Jugoszlávia szétesé­sét megelőző hónapokban, 1990 közepén létrehozta a gezte le a külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az új ta­gok felvétele egész Európában a biztonság növekedéséhez vezet és cáfolta, hogy új vá­lasztóvonalak kialakulásától kellene tartani. Volker Rühe védelmi mi­niszter arról beszélt, hogy „Európa sztálini megosztásá­nak korszaka ér véget a három új tagállam csatlakozásával”. Véleménye szerint a NATO- bővítés kül- és biztonságpoli­tikai szempontjai a döntőek és nem a fegyverkezés, mert „a NATO-t nem a fegyverek tart­ják össze”. A magyarok, a lengyelek és a csehek felvétele a NATO-ba alapvető fordulatot jelent Eu­rópa történelmében — állapí­totta meg Günter Verheugen, az ellenzéki szociáldemokra­Szerb Csetnikek Mozgalmát, s ezt követően, mint „csetnik- vajda” szervezte a szerb nem­zet horvátországi „önvédel­mét”. Kommunistaellenessége sem zavarta abban, hogy a dél­szláv válság első időszakában kulisszák mögötti szövetségre lépjen a szocialista párti — ám az akkori nacionalista hullám hátán hatalomra került — Slo­bodan Miloseviccsel, s így el­lenfelei már csak „Vörös her­cegként” emlegették. Seselj és pártja kivette ré­szét a nem szerb nemzetiségű­ek elleni szerbiai támadások­ból, s ő volt az első pártvezető, aki megkezdte a horvátorszá­gi, majd boszniai harcokban részt vevő szerb önkéntescso­portok szervezését. Világszer­te nagy feltűnést keltett, ami­kor a Politika tévében adott egyik nyilatkozatában kijelen­tette: a csetnikek már nem kés­sel vájják ki a szemeket, ha­nem rozsdás kanalat használ­nak erre a célra. A vajda ké­sőbb „viccnek” nevezte kije­lentését. Amikor a hivatalos Belgrád egyik napról a másikra béke­pártivá vált, Seselj kiesett a szerb elnök kegyeltjeinek kö­réből, amit az is bizonyított, ták külpolitikai szóvivője és a keresztény-liberális koalíció pártjainak szónokaihoz hason­lóan támogatásáról biztosította a ratifikálási törvényt. A kormánypártok és a szoci­áldemokraták is bírálták a zöl­deket, akiknek frakciója meg­osztott a kérdésben. Míg a re­álpolitikai szárny helyeselte, a balszámy elutasította a NA- TO-bővítést, amely szerintük nem szolgálja az új összeuró­pai biztonsági rendszer kiala­kítását. Ugyanígy vélekedtek a keletnémet reformkommunis­ták képviselői. A név szerinti szavazásban 555 képviselő voksolt igennel a csatlakozási jegyzőkönyvek jóváhagyását kimondó tör­vényre. 37-en elutasítóan fog­laltak állást, míg 30 honatya tartózkodott. hogy Seseljnek börtönbe kel­lett vonulnia a parlament elnö­kének bántalmazása miatt. Seselj politikai pályafutása kezdete óta hajlamos arra, hogy elveszítse fejét: 1992- ben pisztollyal fenyegette meg a belgrádi tüntetőket, akik szappant dobtak felé, hogy mossa le „véres” kezét. Ké­sőbb többször is verekedést provokált a parlamentben, majd tavaly testőrével megve­retett egy ügyvédet. A radikális pártvezér másik fő jellemzője a kitartó horvát- ellenesség: Seselj nem ismeri el a „fasiszta” horvát állam ha­tárait, s Zimonyban, ahol mi­niszterelnök-helyettesi kine­vezése előtt polgármester volt, nehéz napok jártak a horvát nemzetiségű polgárokra: ami­kor tavaly nem engedett visszaköltözni egy Zimonyból kitelepített horvát családot, bejelentette: ez csak a kezdete a szerbiai horvátpárti érdek- csoport elleni akciónak. Belgrádi vélemények sze­rint most a koszovói válság miatt újjáélesztett nacionalista hangulatnak köszönhetően ta­lált ismét egymásra a baloldal, illetve a jobboldali nacionalis­ta radikális párt. Seselj — a nacionalista Tüdjman parókája Zágráb (MTI) — Paró­kát hord a hetvenhat esz­tendős Franjo Tudjman horvát elnök... Pontosabban a Feral Tribune című ellen­zéki horvát hetilap legfris­sebb számában azt írta, hogy Tudjmannak parókája van. Az értesülés nem tartozik azon hírek közé, amelyek­től bárkinek is égnek állna a haja. Közzététele mégis fi­gyelmet érdemel azoknak a horvát ellenzéki erőfeszíté­seknek a sorozatában, ame­lyeknek célja, hogy bebizo­nyítsák: Tudjman egészsé­ge már olyannyira megrom­lott, hogy hamarosan ko­moly változások várhatóak a hatalom csúcsain a 4,7 milliós országban. A „paróka-ügy” elsősor­ban azt bizonyítja, hogy az ellenzéki sajtó továbbra sem hisz azoknak a horvát nyilatkozatoknak, amelyek szerint Tudjman teljesen ki­gyógyult volna betegségé­ből, amelyet washingtoni gyógykezelése idején az amerikai sajtó súlyos has­nyálmirigyráknak, a horvát egyszerű gyomorfekélynek nevezett. (Az ellenzéki saj­tó arról is hírt adott, hogy a Tudjman jobbkezének tar­tott Gojko Susak védelmi miniszter sem hercegovinai szülőhelyén pihen, hanem előrehaladott tüdőrákja mi­att egy zágrábi kórházban ápolják.) Az ellenzéki lapok a tudj- mani parókaügy tollhegyre tűzésével azt sugalmazzák, hogy az elnököt kemoterá­piás kezeléssel tartják for­mában, s korábban olyan értesüléseket is megszel­lőztettek, hogy álnéven tartják nyilván egy zágrábi kórházban, ahol rendszeres vércserével segítik szerve­zetét a halálos kórral szem­ben. A sajtó már azt is felve­tette, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Kö­zösség (HDZ) még az idén parlamenti választásokat akar tartani, mert attól tart, hogy az 1999-ben esedékes voksolás idejére Tudjman már nem lesz olyan állapot­ban, hogy teljes erőbedo­bással tudjon küzdeni pártja újabb kormánymegbízatási mandátumáért. Az ellenzék azt is meg­szellőztette a sajtóban, hogy Tudjman utódjelöltjei közül Mate Granic minisz­terelnök-helyettes és kül­ügyminiszter élvezi a leg­nagyobb népszerűséget. De terjedelmes írás jelent meg arról is, hogy állítólag napi­rendre került volna Zlatko Matesa miniszterelnök le­váltásának kérdése, akinek helyére egy volt miniszter- elnököt, Nikica Valenticet szemelte volna ki az elnök. Valentic e heti nyilatkoza­tában ki is jelentette, hogy válsághelyzetben kész len­ne a kormányfői tisztség át­vételére. A Tudjmanékkal szem­ben álló lapok már arról is beszámoltak, hogy Nyuga­ton Zágráb tudomására hozták: Horvátország EU- integrációja mindaddig nem lesz napirenden, amíg Tudjman, illetve pártja, a HDZ van hatalmon. Hát ennyi minden sűrű­södik „Tudjman parókája mögött”, ami lehet, hogy nem is vendéghaj, hanem kacsa... Szaddam Husszein iraki elnök egy iszlám kegyhely előtt, autón állva üdvözli híveit Najaf városában AP-felvétel Pontozással Jövőbe vezet • • On nyer... ^ Keresse a ponttal jelölt Fordokat, és az ár Önnel szemben alul marad! ...ha a legközelebbi Ford márkakereskedőhö; ellátogat, mivel a szalonban kiállított autók áraira nem rászámolnak, hanem ameddig a készlet tart a kipontozott Fordokat kedvezőbb áron megvásárolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents